Ázsia–csendes-óceáni térség

Kína

Az Európai Bizottság évente IKT-párbeszédet folytat Kínával az IKT- és digitális politikákról, valamint szabályozási kérdésekről.

Az IKT-párbeszédet 2009 óta a Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága (DG Connect) és a kínai Ipari és Információtechnológiai Minisztérium közösen irányítja. Ez a párbeszéd a dolgok internetével kapcsolatos együttműködéshez és az 5G-ről szóló együttes nyilatkozathoz vezetett. Emellett az EU pekingi küldöttségén IKT-tanácsadó dolgozik.

Az IKT és a digitális gazdaság szorosan kapcsolódik továbbá az EU és Kína közötti kereskedelemmel és kutatással kapcsolatos különböző párbeszédekhez és együttműködési tevékenységekhez, többek között a Horizont 2020-hoz.

Az Európai Külügyi Szolgálat és a Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága társelnöke annak az EU–Kína kibermunkacsoportnak, amelyet 2012-ben hoztak létre azzal a céllal, hogy fokozza a kiberkérdésekkel kapcsolatos információcserét és együttműködést.

A Bizottság 2023. szeptember 18-án Pekingben tartotta második magas szintű digitális párbeszédét Kínával. A rendezvény olyan kérdésekkel foglalkozott, mint a platformok és az adatszabályozás, a mesterséges intelligencia, a kutatás és innováció, az ipari adatok határokon átnyúló áramlása és az online értékesített termékek biztonsága.

India

2023. július 3-án az EU és Japán aláírta az Európai Unió és India közötti, 2020 júliusában tartott 15. csúcstalálkozót, amely megerősítette, hogy az Indiával a digitális területen fennálló kapcsolatok közös értékeken alapulnak.

A kapcsolat az emberközpontú digitalizáció megvalósítása, valamint a befogadó gazdaságok és társadalmak kialakítása szempontjából közös érdekű kérdésekre összpontosít. Az uniós fél azt javasolta, hogy hozzanak létre egy magas szintű digitális beruházási fórumot, ahol a vállalkozások vezetői megvitathatják az együttműködés konkrét lehetőségeit és az aggodalomra okot adó kérdéseket.

Az EU & India közötti folyamatos együttműködés az információs ésamp; kommunikációs technológiákkal foglalkozó éves közös munkacsoport égisze alatt zajlik, amelynek társelnökei a Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága, az Elektronikai és Informatikai Minisztérium (MeitY) és a Hírközlési Minisztérium Távközlési Főosztálya.

A közös munkacsoport mindkét fél számára lehetőséget kínál arra, hogy meghallgassa a digitális ágazatban működő indiai és uniós vállalkozások véleményét, és foglalkozzon az aggodalomra okot adó kérdésekkel. A 2020. júliusi csúcstalálkozón megállapodás született a párbeszéd és az együttműködés szintjének emeléséről.

A folyamatban lévő célkitűzések közé tartozik a mesterséges intelligencia biztonságos és etikus kiépítését, valamint a személyes adatok és a magánélet magas szintű védelmét célzó együttműködés és információcsere. Mindkét partner azzal a céllal közelíti meg ezeket a célkitűzéseket, hogy megkönnyítse a biztonságos és védett, határokon átnyúló adatáramlást az EU és India között.

Felismerve a nagy teljesítményű számítástechnikában (HPC) rejlő lehetőségeket a természeti katasztrófákra és járványokra való reagálás támogatására, az EU és India megtette az első lépéseket a HPC-vel kapcsolatos együttműködés terén is.

Az EU és India együttműködik az 5G globálisan interoperábilis szabványának kidolgozása, a kiberbiztonság, valamint az új technológiák, például a blokklánc fejlesztésével kapcsolatos műszaki és szabályozási munka előmozdítása terén. Együttműködnek a startup ökoszisztémák támogatásában is.

Sok munka folyt az IKT-szabványosítással kapcsolatos kölcsönös együttműködés megerősítése érdekében, ami segíthet a kereskedelem támogatásában. Az indiai Telecom Standards Development Society (TSDSI) együttműködik az európai szabványügyi szervezetekkel – a CEN-nel, a CENELEC-kel és az ETSI-vel – az Indiában kirendelt szabványosítási szakértő (SESEI) projektjén keresztül.

Az India–EU IKT-szabványosítási projekt célja, hogy előmozdítsa India és Európa összehangolását az IKT-szabványok kidolgozása és használata terén. Emellett az INDICO projekt célja, hogy fokozza az együttműködést az 5G, az IoT (a dolgok internete) és a blokklánc-technológiák terén, beleértve azok biztonsági vonatkozásait is.

A Bizottságnak IKT-tanácsadója van az EU delhi küldöttségén.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Narendra Modi indiai miniszterelnök 2022. április 25-én megállapodott az EU–India Kereskedelmi és Technológiai Tanács (TTC) elindításáról. A Kereskedelmi és Technológiai Tanács 2023. május 16-án Brüsszelben tartotta első miniszteri ülését, amelyen az EU és India megállapodott abban, hogy együttműködnek három kulcsfontosságú digitális területen: a kereskedelem, a digitális kormányzás és biztonság, valamint a zöld technológiák terén. A következő miniszteri találkozóra a tervek szerint 2024 elején kerül sor Indiában.

Emellett 2022. november 21-én India kormányának Elektronikai és Informatikai Minisztériuma (MeitY) és az Európai Bizottság Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága (DG CONNECT) aláírta „Anagy teljesítményű számítástechnikával (HPC), az időjárási szélsőségekkel ésamppal, az éghajlati modellezéssel és a kvantumtechnológiákkal kapcsolatos együttműködési szándék” című dokumentumot.

Japán

Az EU és Japán 2023. július 3-án két megállapodást írt alá: egy együttműködési megállapodást és a félvezetőkről szóló együttműködési megállapodást. A két partner arról is megállapodott, hogy a digitális kereskedelem fellendítése érdekében fokozzák az együttműködést a közös érdeklődésre számot tartó témák széles körében, például a mesterséges intelligencia (MI) terén, valamint megvizsgálják az olyan területeket, mint a kkv-k digitális átalakulása és az elektronikus aláírás.

Az EU és Japán 2022 májusában digitális partnerséget (.pdf) indított. A partnerség létrehozza a két fél közötti digitális együttműködés struktúráját, előkészítve Japán és az EU számára a konkrét szakpolitikai célkitűzések elérésére irányuló munkát.

A digitális partnerség kiemeli mindkét fél elkötelezettségét a digitális gazdaság és társadalom pozitív, emberközpontú és fenntartható jövőképe iránt. Kiterjed a digitális iránytűről szóló közlemény sarkalatos pontjaira: a digitális évtized megvalósításának európai módja, azaz az infrastruktúrák, a készségek, a vállalkozások digitális átalakulása és a közszolgáltatások digitalizálása.

• Az EU és Japán a partnerség keretében együtt fog működni a következők megvalósítása érdekében: Reziliens globális ellátási láncok, biztonságos 5G és azon túlmutató technológiák, a mesterséges intelligencia biztonságos és etikus alkalmazásai
• Innováció és növekedés a vállalkozások, köztük a kkv-k számára
• Teljesen digitalizált közszolgáltatások
• Biztonságos nemzetközi konnektivitás, zöld adatinfrastruktúrák és digitális szabályozás
• Digitális oktatás és digitális készségek mindenki számára
• Globális interoperábilis szabványok
• A digitális kereskedelem megkönnyítése

Az EU és Japán közötti kapcsolatok továbbra is nagyon szorosak, és folyamatos párbeszéd folyik a Belügyi és Hírközlési Minisztériummal (MIC), a Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztériummal (METI), valamint a Kabinetirodával.

Az EU Japánnal fenntartott kapcsolatait a MIC-kel folytatott éves IKT-párbeszéd keretében kezelik, amelyre több mint 20 éve kerül sor. Az éves párbeszéd ernyőként szolgál az IKT-ágazatban folytatott kétoldalú együttműködés nagy részének lefedéséhez. Kétévente magas szintű találkozóra kerül sor Tokióban a Gazdasági Kereskedelmi és Ipari Minisztériummal (METI). Emellett a Bizottság IKT-szakértőt tart fenn az EU tokiói küldöttségén.

Az EU és Japán közös célkitűzésekkel rendelkezik az internetirányítás inkluzív, nyitott és több érdekelt felet bevonó megközelítése terén, és e jövőkép alapján működnek együtt. Együttműködés áll fenn a kiberbiztonság területén is, valamint az IKT-nak az aktív és egészséges idősödés (AHA) növekvő időskorú népesség számára történő biztosítása érdekében történő használata terén.  

Az EU és Japán közötti új gazdasági partnerségi megállapodás 2019 februárjában lépett hatályba. Az új megállapodás az e-kereskedelemről, a távközlési szolgáltatásokról, a szabályozási együttműködésről és a szellemitulajdon-jogokról szóló fejezeteket tartalmaz.

Mindkét fél lezárta a kölcsönös megfelelőségről szóló tárgyalásokat is, és megállapodtak abban, hogy egymás adatvédelmi rendszereit „egyenértékűnek” ismerik el. Ez lehetővé teszi a személyes adatok biztonságos áramlását az EU és Japán között, létrehozva a világ legnagyobb biztonságos adatáramlási területét.

Az EU és Japán együttes nyilatkozatot írt alá az 5G fejlesztése terén folytatott együttműködésről. Ezt egy egyetértési megállapodás előzte meg, amelyet 2015. március 25-én írtak alá Frankfurtban az EU és a japán 5G ipari szövetségek (5GPPP és ARIB).

Az EU és Japán 2024. április 30-án tartotta második Digitális Partnerségi Tanácsát. A partnerek megállapodtak az alapvető digitális technológiákkal, például a mesterséges intelligenciával (MI), az 5G-vel, a 6G-vel vagy a félvezetőkkel kapcsolatos további együttműködés érdekében elérendő új eredmények listájáról. Együttműködési megállapodást írtak alá a digitális személyazonosságról és a bizalmi szolgáltatásokról. Ez a megállapodás közös értelmezést alakít ki az EU és Japán között a digitális személyazonossággal kapcsolatos kezdeményezésekről, ami a bürokrácia csökkentése és a hatékonyság növelése révén előnyökkel jár az e-kereskedelem és az üzleti lehetőségek szempontjából.

Dél-Korea

Az Európai Bizottság és a Koreai Tudományos, IKT- és Jövőtervezési Minisztérium (MSIP) közötti jelenlegi és jövőbeli együttműködés az IKT-kutatásra, az 5G-re, a felhőalapú számítástechnikára és a dolgok internetére (IoT) terjed ki.

A Dél-Korea és az Európai Unió közötti együttműködést a 2007-ben hatályba lépett tudományos és technológiai együttműködési megállapodás szabályozza. Az EU–Korea tudományos és technológiai vegyes bizottság évente ülésezik azzal a céllal, hogy megvitassa és felülvizsgálja az együttműködést, míg az IKT-kérdéseket egy külön IKT-munkacsoport kezeli.

Az Európai Unió és Korea a 2013. november 8-án tartott 7. EU–Korea csúcstalálkozón megállapodást kötött az IKT területén folytatott kutatási és fejlesztési együttműködés előmozdításáról, különösen a kommunikációs hálózatok jövőbeli generációjának területén.

Az Európai Bizottság és Dél-Korea 2014-ben Szöulban együttes nyilatkozatot írt alá az 5G globális fogalommeghatározásának kidolgozása, valamint az 5G-vel kapcsolatos kutatás és a rádióspektrum globális interoperabilitást célzó harmonizációja terén folytatott együttműködés érdekében. Ezt egy ágazati egyetértési megállapodás követte. Dél-koreai és európai vállalatok mutatták be az új 5G technológiát a 2018-as téli olimpiai játékokon Pyeong Changban.

2023 júniusában az Európai Unió és a Koreai Köztársaság Szöulban (Koreai Köztársaság) megtartotta az első digitális partnerségi tanácsot, amely kulcsfontosságú célkitűzésekről állapodott meg, elsősorban a félvezetők, a nagy teljesítményű számítástechnika (HPC) és a kvantumtechnológia, az 5G és azon túl, a platformgazdaság, a mesterséges intelligencia (MI) és a kiberbiztonság területén. A digitális partnerségi tanács következő ülésére 2024-ben, Brüsszelben kerül sor.

Tajvan

A Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága 2019 júniusában tartotta az első IKT-párbeszédet Tajvannal, ahol számos lehetséges együttműködési területet azonosítottak, többek között a kutatás-fejlesztést és a mesterséges intelligenciát.

Az EU és Tajvan közötti IKT-kutatási együttműködés jól megalapozott az 5G területén, és 2019-ben egy második célzott pályázati felhívást indítottak Tajvannal, amely az 5G-tesztek integrált, végponttól végpontig terjedő hálózatára összpontosít. 

ASEAN és ASEM

Az EU és a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) egyaránt elkötelezett a regionális integráció mellett, amely a regionális stabilitás előmozdításának, a jólét megteremtésének és a globális kihívások kezelésének eszköze.

Az Ázsia–Európa találkozó (ASEM)az Európai Unió tagállamait és az Európai Bizottságot, valamint 16 ázsiai országot és az ASEAN titkárságát tömörítő informális párbeszéd- és együttműködési folyamat.

Ha többet szeretne megtudni a két kezdeményezésről, látogasson el az Európai Bizottság nemzetközi szervezetekkel és többoldalú fórumokkal fenntartott kapcsolatairól szóló oldalra.