Erre május 5-én került sor a B2G-adatok városokon belüli megosztásáról szóló 5 workshopból álló sorozat keretében, amely megnyitotta a terepet az uniós városok közötti, a vállalkozások és a kormányzat közötti (B2G) adatmegosztással kapcsolatos tapasztalataikról, valamint arról, hogy miként lehet ezeket a gyakorlatokat Európa-szerte a városokban és régiókban fokozni. A workshopon az EU városainak több mint 30 képviselője és az Európai Bizottság különböző szolgálatainak képviselői vettek részt, és az Eurocities képviseletében Federica Bordelot vezette.
Federica Bordelot kiemelte, hogy a városoknak és közösségeknek egyre nagyobb szükségük van arra, hogy hozzáférjenek a magánkézben lévő adatokhoz az új szakpolitikák kidolgozása és a polgárok számára magas színvonalú szolgáltatások nyújtása érdekében. Rámutatott arra is, hogy fokozni kell a bevált gyakorlatokat. A Life-in.eu közösség, amely több mint 90 várost, régiót és közösséget, valamint támogatókat tömörít a városi digitális megoldások fejlesztése érdekében, azon dolgozik, hogy támogassa a városokat ennek megvalósításában, és ehhez az irányítás mellett egyértelmű szabályozási keretre is szükség van.
Johan Bodenkamp, az Európai Bizottság Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága (DG CNECT) ismerteti a szakpolitikai hátteret. A Bizottság számos kezdeményezést indított az uniós értékeken, valamint tisztességes és egyértelmű szabályokon alapuló adatok szabad áramlásának megkönnyítése érdekében, az európai adatstratégiának megfelelően. Számos jogalkotási eszköz tárgyalás alatt áll vagy kidolgozás alatt áll. Ezek közé tartozik az adatkormányzási rendelet, a digitális piacokról szóló jogszabály, a nagy értékű adatkészletekről szóló végrehajtási jogszabály, valamint a hamarosan nyilvános konzultáció tárgyát képező adatmegosztási jogszabály. A Bizottság támogatni fogja ágazati adatterek létrehozását is a kiemelt területeken. A városok számára rendkívül fontos lesz a klímasemleges és intelligens közösségeket szolgáló adattér (az uniós zöld megállapodás adatterének része). Az adatterek lehetővé teszik az adatokhoz való hozzáférést és azok felhasználását az elfogadott szabályok szerint.
Marina Micheli (JRC, Európai Bizottság) ismerteti a DigiTranscope projekt keretében készített tanulmányt, amelynek célja a városokban meglévő adatmegosztási modellek azonosítása és elemzése volt. Az azonosított B2G adatmegosztási modellek között szerepelt az adatadományozás, a közbeszerzés, az adatmegosztási eszköztár és a szerződéses feltételek. Ismerteti az ezekkel járó előnyöket és kihívásokat, valamint az európai szintű növekedés akadályait.
RON van der Lans, Amszterdam városa kiemelte, hogy a B2G-adatok nagyobb mértékű megosztásának legnagyobb akadályai a technikai kérdések helyett a szervezeti, jogi és kulturális kihívások. Megfelelő (agilis, méretarányos) irányításra, változáskezelésre, politikai és pénzügyi támogatásra, valamint egyértelmű szabályozási keretre van szükség. Bár a helyi önkormányzatok hatalmas mennyiségű adatkészlettel rendelkeznek, ezek jellemzően statikusak, ezért nem naprakészek, és eltérő minőségűek. Beszél arról, hogy a platformgazdasággal foglalkozó vállalatok birtokában lévő bizonyos típusú adatok hasznosak a városok számára, és hogy az adatok velük való megosztása hogyan lehet kölcsönösen előnyös.
Ami a vállalatokkal való együttműködést illeti, bizonyos kihívások merülnek fel. Előfordulhat, hogy azok a vállalatok, amelyek B2B környezetben dolgoztak, nincsenek tisztában a közigazgatás sajátos szükségleteivel. Előfordulhat, hogy nem ismerik a helyi, nemzeti vagy európai jogi hátteret. A munkamódszerek eltérőek lehetnek, bizonyos elvárásokkal az agilitással és a reakcióképességgel kapcsolatban. A RON részletes esettanulmányt nyújtott be az alagútlezárásokra vonatkozó B2G adatmegosztásról a jobb forgalomirányítás érdekében. Ez a tapasztalat a holland városok nemzeti hálózatával is bővült, amely közvetítőként vagy adatközpontként működik, és mindkét irányban kicseréli az adatokat a magánszektorbeli szervezetekkel.
Alessandra Barbieri és Chiara Lorenzini, Firenze városában bemutatták Firenze tapasztalatait a különböző szereplők intelligens városok összefüggésében történő összefogása terén, hogy lehetővé tegyék az adatmegosztást egy „intelligens városirányító terem” (SCCR) létrehozása révén. Az SCCR a szolgáltatókat (a várost, a rendőrséget, a parkolást és az útkezelést, a tömegközlekedést és a közműveket) és a szolgáltatókat (mobilitási szolgáltatók, taxivállalatok, idegenforgalmi busztársaságok, logisztikai szolgáltatók stb.) tömöríti. Az adatok megosztása a szolgáltatók szerződéses kötelezettségeinek (Toscana régióval vagy Firenze városával) és a platformvállalatokkal kötött kölcsönös adatmegosztási megállapodásoknak az alapján történik. A mobilitási ágazattal kapcsolatos konkrét felhasználási eseteket mutattak be, valamint azonosították a kihívásokat és a korlátokat.
Vitára került sor, amelynek során hangsúlyozták a partnerség fontosságát: városok és vállalatok közötti kétoldalú partnerségek, többoldalú – ahol az adatokat a partnerségben részt vevő valamennyi szereplő megosztja –, valamint a B2G adatmegosztás fokozása érdekében együttműködő városok közötti partnerségek.
A regisztráció módjáról és a jövőbeli munkaértekezletek időpontjáról itt tájékozódhat.
A következő munkaértekezletre május 19-én, közép-európai idő szerint 10.00–11.30 között kerül sor, és a mobilitási ágazaton belüli adatmegosztásra fog összpontosítani.
„A zöld, intelligens és megfizethető mobilitási szolgáltatások felé a városokban és közösségekben” című május 19-i munkaértekezlet napirendje:
- Moderátor – Federica Bordelot, az Eurocities szakpolitikai tanácsadója üdvözlése és bevezetője
- A zöld, intelligens és megfizethető mobilitási szolgáltatások felé a városokban és közösségekben: a B2G mobilitási adatok megosztásából levont tanulságok
- Használati eset Barcelona városából
- Használati eset Lisszabon városából
- Használati eset Pilsen városából
- Kérdések és válaszok
- Következtetés és következő lépések