A megbeszéléseken részt vettek az érdekelt felek, például a dezinformáció visszaszorítását célzó gyakorlati kódex aláírói (online platformok, a hirdetési ágazatot képviselő szakmai szövetségek és hirdetők), tudományos kutatók, tényellenőrzők, az Audiovizuális Médiaszolgáltatásokat Szabályozó Hatóságok Európai Csoportja (ERGA), a Digitális Média Európai Megfigyelőközpontja (EDMO) és a civil társadalmi szervezetek.
Az ülések során az érdekelt felek megvitatták, hogy a kódex mely területeit kell megerősíteni, és hogy az iránymutatás hogyan járulhat hozzá ehhez azzal a céllal, hogy a kódexet egyértelmű kötelezettségvállalásokon alapuló és megfelelő felügyeleti mechanizmus alá tartozó, szilárdabb eszközzé alakítsák. Az iránymutatás hidat hoz létre a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályhoz és a szponzorált politikai tartalomról szóló, hamarosan elkészülő jogszabályhoz is. A kódexnek a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály szerinti társszabályozási eszközzé kell válnia, amely az online óriásplatformok számára jogilag kötelező érvényű kockázatértékelési és -csökkentési kötelezettségeket ír elő.
A vita az európai demokráciáról szóló cselekvési tervben azonosított kérdések, a dezinformáció visszaszorítását célzó gyakorlati kódex értékelése, valamint a kódex Covid19-cel kapcsolatos dezinformációval kapcsolatos működése során szerzett tapasztalatok köré összpontosult:
- az online szolgáltatások integritásának megerősítése,
- a fogyasztók pozíciójának erősítése,
- a dezinformáció monetizálásának korlátozása
- az adatokhoz való kutatási célú hozzáférés biztosítása
- a platformok, a tudományos kutatók és a tényellenőrzők közötti nyílt és megkülönböztetésmentes együttműködés megerősítése.
A megbeszélések során kulcsfontosságú terület volt a kódex egyértelmű fő teljesítménymutatókon alapuló megbízható nyomon követésének kialakítása és végrehajtása is.
Az ülések részletes összefoglalója áttekintést nyújt a megbeszélések során megvitatott témákról és az érdekelt felek által kifejtett nézetekről.