Az Európai Unió digitális évtizedre vonatkozó szakpolitikai programja 10 000 klímasemleges peremcsomóponttal tűzi ki célul a digitális transzformációt. Ez azt jelenti, hogy a felhőnek, a peremhálózatnak és a dolgok internetének nagy szerepe van.
A pereminformatika a dolgok internetével és a felhővel együtt új lehetőséget kínál Európának arra, hogy kielégítse a következő generációs adatfeldolgozási infrastruktúrák iránti keresletet, és megerősítse adatfeldolgozási képességeit. Ennek eredményeként Európa növelheti technológiai szuverenitását. Emellett új paradigmát mutat be az adatfeldolgozás és az intelligencia terén, mind a peremterületeken, mind pedig az eszközök szintjén. A késleltetés, a biztonság, a magánélet védelme és a környezetvédelmi igények kielégítése érdekében a feldolgozásnak közelebb kell lennie az adatok előállítási helyéhez.
Figyelembe véve e terület EU-n kívüli fejlődésének gyors ütemét, a felhőbe, a peremhálózatba és a dolgok internetébe történő kutatási és innovációs beruházásokra van szükség ahhoz, hogy az európai ipar, és különösen a kis- és középvállalkozások gyors eredményeket érjenek el.
A felhő, a peremhálózat és a dolgok internete kombinált területén a kutatás és az innováció általános célja az európai ellátási és értékláncok létrehozása a felhőben a dolgok internetének kontinuumáig a számítástechnika, a konnektivitás, a dolgok internete, a mesterséges intelligencia és a kiberbiztonság releváns elemeinek integrálásával, valamint a decentralizált intelligencia új koncepcióinak, például a rajszámításnak a feltárásával.
A mesterséges intelligencia által lehetővé tett, fokozott teljesítményű kognitív felhőalapú IoT-technológiák növelni fogják Európa autonómiáját a jövőbeli hiperelosztott alkalmazások támogatásához szükséges adatgazdaságban.
A legfontosabb, hogy a Cloud-Edge-IoT számítástechnikai kontinuumon belüli kutatás és innováció átfogó célja a különböző számítástechnikai és adatkörnyezetek zökkenőmentes és megbízható integrációjának támogatása, valamint Európa digitális autonómiájának biztosítása a kulcsfontosságú technológiai és alkalmazási ágazatokban. A kutatási és innovációs projektek eredményei biztosítják a technológiai alapot más feltörekvő területek, például a virtuális világok és az ipari metaverzum számára.
Kutatási projektek a Horizont 2020 és a Horizont Európa keretében
Az Európai Bizottság számos projektet finanszíroz a felhővel, a peremhálózattal és a dolgok internetével kapcsolatban. Ez magában foglalja a Horizont 2020 keretében még folyamatban lévő projekteket, valamint az annak utódja, a Horizont Európa keretében finanszírozott projekteket.
Olvasson a projektekről
Ezeket a projekteket és felhasználási eseteiket az alábbi füleken tekintheti meg.
A következő projektek mindegyike a Horizont 2020 keretében indult. Ezek közé tartoznak a következő generációs tárgyak internetével, a felhőalapú számítástechnikával és a szoftvertechnológiákkal kapcsolatos projektek. E projektekről további információk találhatók az EUCloudEdgeIoT kezdeményezés honlapján.
A tárgyak internetével kapcsolatos projektek következő generációja
A dolgok internete (IoT) technológiái és alkalmazásai alapvető változásokat hoztak a társadalom és a gazdaság valamennyi ágazatában. Ezek az új generációs internet (NGI) alapvető elemei.
A kihívást az jelentette, hogy az EU technológiai erejét kihasználva kifejlesszék a dolgok internetéhez kapcsolódó eszközök és rendszerek következő generációját, amelyek előmozdítják az olyan alaptechnológiák fejlődését, mint az 5G, a kiberbiztonság, az elosztott számítástechnika, a mesterséges intelligencia (MI), a kiterjesztett valóság és a tapintható internet.
Az EU által finanszírozott kutatási és innovációs projektek célja ezen a területen az volt, hogy új IoT-koncepciókat és -megoldásokat fejlesszenek ki és mutassanak be az NGI jövőképének alátámasztására a végfelhasználók jobb kiszolgálása érdekében.
A téma 6 kiválasztott projektje, az iNGENIOUS, az IntelloT, az IoT-NGIN, a VEDLIoT, az ASSIST-IoT és a TERMINET 2020 végén indult, és 2023 harmadik negyedévéig tart. 48 millió euró uniós finanszírozásban részesültek. E projektek igénybevételét megsokszorozták a közel 4 millió EUR összegű nyílt pályázati felhívások. Ez tovább táplálja az ökoszisztéma létrehozását, amelyben a kkv-k és az ipari szereplők fokozatosan integrálódnak.
Az új generációs tárgyak internetével kapcsolatos projektek nagy mennyiségű tudományos eredményt hoztak azáltal, hogy új architektúrákat, gépi tanulási módszereket és hardverintegrációs szempontokat határoztak meg, figyelembe véve a kiberbiztonsági és adatvédelmi szempontokat is.
A kísérleti projektek emellett számos területen tesztelték a technológiákat, többek között az alábbi területeken: energia, környezetvédelem, épületek, közlekedés, mobilitás, logisztika, ipar, mezőgazdaság, élelmiszer-ellátás, válságkezelés, egészségügy, intelligens városok és közösségek.
Tekintse meg a felhívást ezekre a projektekre
Használati eset: Gyalogos automatikus vészfékezés
„Horizont 2020” keretprogram: VEDLIoT projekt, 8 millió EUR uniós hozzájárulás
A közlekedési ágazat használati esete igazolja a gyalogosok automatikus vészfékezésének alkalmazását. Ez a rendszer az autó IoT-eszközeiből, például kamerákból vagy érzékelőkből származó adatokat használ fel, és azokat a fedélzeten dolgozza fel. Az autó kommunikál az intelligens kereszteződéssel, amely feldolgozza az adatokat, és ellenőrző jelet küld vissza az autónak.
Potenciális ütközés esetén működésbe lép az autó vészfékező rendszere. A városi és vidéki környezetek eltérő algoritmusai még mindig kihívást jelentenek a jövőbeli kutatások számára, de a jelenlegi eredmények már nagy előrelépést jelentenek a gyalogosok biztonságának növelése felé.
Használati eset: Intelligens gazdálkodás
H2020 pályázati projekt: TERMINET, EU-hozzájárulás: 8 millió EUR
Az intelligens gazdálkodás segíti a mezőgazdasági termelőket abban, hogy megelőzzék a terményeik károsodását. A rendszer a dolgok internetének (IoT) eszközeiből, például növény- és állatállomány-érzékelőkből, meteorológiai állomásokból és mezőgazdasági létesítményekből származó adatáramláson alapul. Az ezekből az eszközökből származó adatokat rendszeresen gyűjtött adatokkal kombinálják, amelyek drónoktól és agrobotoktól származnak.
Az adatok egy helyi pereminformatikai központba áramlanak, amely a mezőgazdaság esetében a gazdaság.
Ezen információk egy része a felhőbe, azaz egy mezőgazdasági alkalmazásba kerül. A gazdaság valós idejű és napi információi a felhőalapú intelligenciával együtt lehetővé teszik a gazdálkodók számára, hogy minősített döntéseket hozzanak. Ily módon megfékezhetik a termésük károsodását, növelve a terméshozamot, és ezáltal a nyereségüket. Az intelligens gazdálkodás a környezet számára is előnyös, mivel a peszticidek adagolása pontosabb lesz, összmennyisége pedig csökken.
Felhőalapú számítástechnika: az intelligens felhőalapú számítástechnikai kontinuumprojektek felé
A kutatási és innovációs felhőalapú számítástechnikai projektek kihívása olyan átfogó felhőalapú megoldások és tesztkörnyezetek kifejlesztése, amelyek a teljes számítástechnikai folytonosság alapjaként kombinálják a különböző végrehajtási platformokat a mindenütt jelenlévő és zökkenőmentes számítástechnikai környezetek számára.
Ehhez újszerű megoldásokra van szükség az infrastruktúrák, az alkalmazások és szolgáltatások programozása, valamint a dinamikus munkafolyamatok összeállítása terén, amelyek valós időben reagálhatnak a kiszámíthatatlan adatméretekre, -elérhetőségekre, -helyekre és -sebességekre.
Ez nagyobb ellenőrzést biztosít az alkalmazásfejlesztők számára a hálózati, számítástechnikai és adatinfrastruktúrák és -szolgáltatások felett. A végfelhasználó a folyamatos szolgáltatási környezetekhez való zökkenőmentes hozzáférés előnyeit is élvezheti.
A téma öt kiválasztott projektje, a PHYSICS, a DATACLOUD, a CHARITY, a SERRANO és az AI-SPRINT 2021 elején indult és 2024 elejéig tart. 19,4 millió euró uniós finanszírozásban részesültek.
A felhőalapú számítástechnikával kapcsolatos kutatás és innováció új üzleti modellek létrehozásával és az európai ipar, különösen a kkv-k versenyképességének növelésével javította az innovációt a felhőalapú számítástechnika területén Európában.
A kutatási eredmények kulcsfontosságú technológiai építőelemeket biztosítottak egy interoperábilis, nyitott, biztonságos és erőforrás-hatékony európai számításifelhő-infrastruktúra létrehozásához. Az európai ipart új eszközökkel és szolgáltatásokkal ruházták fel egy alternatív felhőajánlat létrehozása érdekében, amely lehetővé teszi az európai adatok biztonságos tárolását és feldolgozását Európában, az európai szabályoknak és értékeknek megfelelően.
Az Európai Számítási Felhő Szövetség el fogja kerülni a néhány nem európai szereplő körüli piaci koncentrációt, ami aggályokat vet fel a felhasználók számára azzal kapcsolatban, hogy képesek-e fenntartani az adataik feletti ellenőrzést, és a vevőfogvatartás kockázatát hordozza magában.
Tekintse meg a felhívást ezekre a projektekre.
Szoftvertechnológiai projektek
A jelenlegi és a kialakulóban lévő IKT-rendszerek egyre összetettebbé válása számos kihívást jelent szoftver- és hardverszinten. Ez magában foglalja az integrációval és a kiberbiztonsággal kapcsolatos új követelményeket is. A felhasználóknak zökkenőmentes konnektivitásra, bőséges számítási teljesítményre és az adatokhoz való korlátlan hozzáférésre van szükségük, függetlenül az alapul szolgáló infrastruktúrától.
Ezért új módszereket kell találnunk a szoftverrendszerek példátlan összetettségének kezelésére: a követelményelemzéstől és -tervezéstől a fejlesztésen és tesztelésen át a rendkívül heterogén és dinamikusan önkonfiguráló rendszereken keresztül a telepítésig és üzemeltetésig.
A COSMOS, ELEGANT, FOCETA, PIACERE, SWForum.eu, VeriDevOps és XANDAR téma hét kiválasztott projektje 2020 végén indult, és 2023 negyedik negyedévéig tart. 30 millió euró uniós finanszírozásban részesültek.
A szoftverfejlesztésbe történő beruházások hatással vannak az egész IKT-területre, mivel a szoftver mindenütt jelen van. Minden IKT-technológia kihasználja a szoftverfejlesztési eszközöket. Különösen a szoftvertechnológiákat kutató projektek eredményei befolyásolják az olyan összetett szoftverrendszerek kifejlesztésének módját, mint a kiberfizikai rendszerek, a biztonság szempontjából kritikus rendszerek vagy a felhőkontinuumban telepítendő szolgáltatások.
A mesterséges intelligencia és a gépi tanulási technikák használata és integrálása a szoftverfejlesztés és a működési életciklus különböző szakaszaiban, valamint a DevOps filozófiát felölelő és kiterjesztő új eszközláncok létrehozása növelte a fejlesztőcsapatok hatékonyságát és termelékenységét. Ez különösen igaz a kkv-kra.
A kutatási és innovációs projekt által elért hatás mellett az SWForum kutatási ütemtervvel és szakpolitikai ajánlásokkal járult hozzá a szoftverfejlesztés és a nyílt forráskód területén.
A jelenlegi Horizont 2020 projektek kutatási erőfeszítéseit ezen a területen az OPEN DEI, az EU-IoT, az SWForum és a Hub4Cloud koordinációs és támogatási intézkedések erősítették meg.
Tekintse meg a felhívást ezekre a projektekre
A következő projektek finanszírozása a Horizont Európa program keretében történik, és 2022 végén vagy 2023 elején kezdődött. Ezek közé tartoznak a meta operációs rendszerekkel és programozási eszközökkel, a kognitív felhővel és a felhőalapú szolgáltatások nyílt forráskódjával kapcsolatos projektek. E projektekről további információk találhatók az EUCloudEdgeIoT kezdeményezés honlapján.
Meta operációs rendszerek és programozási eszközök decentralizált hírszerzési és rajprojektekhez
Az előző keretprogramban az Európai Unió központosított rendszerekbe fektetett be, a dolgok internetének platformjai pedig központi felhőalapú helyszíneken kaptak helyet. A jelenlegi kutatási erőfeszítések azonban az új paradigma felé mozdulnak el, amely kimondja, hogy az adatfeldolgozásnak a felhőről a peremre, sőt az eszköz szintjére kell lépnie.
E lépés lehetővé tétele és felgyorsítása érdekében a Bizottság 2 pályázati felhívást tett közzé a Horizont Európa keretébena peremfelhő-kontinuumhoz kapcsolódó kutatási és innovációs tevékenységekre:
- Meta operációs rendszerek a peremen;
- Programozási eszközök decentralizált hírszerzéshez és rajokhoz.
Az első pályázati felhívás célja, hogy támogassa a nyílt platformokat alkalmazó Edge meta operációs rendszerekkel kapcsolatos kutatásokat, és előmozdítsa a nyílt peremhálózati ökoszisztémát. Célja, hogy nagyszámú elosztott heterogén számítástechnikai erőforrást koordináljon.
A téma 6 kiválasztott projektje, a NEPHELE, az ICOS, az AeROS, a NEMO, a NebulOus és a FluidOS 2022 végén indult és 2025-ig tart. 59 millió euró uniós finanszírozásban részesülnek.
A második felhívás a decentralizált hírszerzés és a rajok programozási eszközeivel kapcsolatos kutatásra és innovációra összpontosít. A projektek agilis és biztonságos architektúrákat fejlesztenek az együttműködő intelligens csomópontok számára, decentralizált vagy rajintelligenciával és autonómiával. A téma öt kiválasztott projektje, az OpenSwarn, az INCODE, a SMARTEDGE, a TaRDIS és az OASEES 2023 elején indult és 2025-ig tart. 37 millió euró uniós finanszírozásban részesülnek.
Mindkét projektcsoport célja az energiahatékonyság javítása, megbízható és biztonságos nyílt forráskódú megoldások kiépítése, valamint a nyílt szabványok támogatása. Mesterséges intelligencián alapulnak, megfelelnek az adattér elveinek, és olyan fejlett koncepciókat tárnak fel, mint az önoptimalizálás, az öngyógyítás és az újrakonfigurálás.
Megoldásaik elterjedésének megkönnyítése érdekében a projektek bemutatják a meta operációs rendszereket és a rajtechnológiákat olyan kulcsfontosságú ágazatokban, mint az energia, a közlekedés, a mobilitás, a mezőgazdaság, a mezőgazdaság, az egészségügy, a logisztika, a gyártás, a gyárak, az épületek, a közművek, az intelligens városok és közösségek.
A meta operációs rendszerekre vonatkozó felhívás megtekintése
Tekintse meg a decentralizált hírszerzésre és a rajokra vonatkozó felhívást
Használati eset: Szélső számítástechnikai konténerek megújuló energiaforrások közelében
Horizont Európa: AEROS projekt, 12 millió EUR uniós hozzájárulás
Tekintettel a meta operációs rendszerek alkalmazására az energia területén, az adatáramlás a szél- és fotovoltaikus források IoT-eszközeitől a közvetlenül az energiaforrásoknál található és azokhoz kapcsolódó pereminformatikai csomópontokig terjed.
A csomópontok feldolgozzák az adatokat, és visszaküldik azokat az energiaforrásoknak. Emellett összesített adatokat küldenek és fogadnak a felhőbe és a felhőből. A felhőalapú intelligenciával párosulva az energiaszolgáltatók összehangolt döntéseket hozhatnak a villamosenergia-hálózat kiegyensúlyozása érdekében. A szélenergia és a fotovoltaikus energia termelésének összehangolása optimálisabb fogyasztást és nagyobb nyereséget eredményez az energiaszolgáltatók számára.
Használati eset: Intelligens logisztika a terminálállomásokon
Horizont Európa: INCODE projekt, 8 millió EUR uniós hozzájárulás
A logisztikai ágazatban alkalmazott felhasználási eset példáján a rajtechnológia gazdasági, biztonsági és jogi előnyökkel jár.
A rakományra vonatkozó információk, beleértve az olyan tételek szállítási körülményeit, mint a romlandó élelmiszerek, valós időben áramlanak a tehergépjármű-flotta mobil IoT érzékelőitől a raktár helyi adatközpontjába. Itt a szállítmány regisztrálására és hitelesítésére szolgál.
A raktárban lévő statikus IoT érzékelők a készlet állapotára vonatkozó információkat szolgáltatnak. A helyi adatok egy részét egy logisztikai alkalmazáson keresztül felhőalapú intelligenciával kombinálják. Ezután a helyi adatközpont parancsokat kap a targoncák menetrend szerinti kirakodására (kirakodására) szolgáló végberendezések/járművek rajának kezelésére.
Ez megakadályozza a romlandó anyagok károsodását, és csökkenti a tehergépkocsik és a rakodási járművek egységköltségét. A koordinált (ki)rakodás a munkabiztonság szempontjából is előnyökkel jár, mivel megakadályozza a termékek helytelen kezelését.
Ezenkívül a logisztikai alkalmazás megbízható jogi keretet biztosít valamennyi logisztikai szereplő számára: közúti fuvarozók, vámhatóságok, raktárak, forgalmazók, sőt kiskereskedők.
Kognitív felhő: AI-kompatibilis számítástechnikai kontinuum a felhőalapú projektektől a peremhálózati projektekig
A mesterséges intelligencia átalakítja a jelenlegi felhőket kognitív felhőkké. A kognitív felhők kölcsönhatásba lépnek a számítási kontinuum minden rétegével, és intelligensen reagálnak és alkalmazkodnak az alkalmazás viselkedésének és az adatok változékonyságának változásaihoz. Automatikus telepítést, valamint a szolgáltatások mobilitását és alkalmazkodóképességét kínálja a felhőtől a peremhálózatig.
Az alkalmazásfejlesztők nagyobb ellenőrzést gyakorolhatnak a hálózati, számítástechnikai és adatinfrastruktúrák és -szolgáltatások felett, a végfelhasználók pedig zökkenőmentesen hozzáférhetnek a folyamatos szolgáltatási környezethez.
A HE WP2021-22 felhívása a kognitív felhőről: A mesterséges intelligencián alapuló számítástechnika folytonossága a felhőtől a peremig (HORIZON-CL4-2022-DATA-01-02), 9 kutatási és innovációs projektet választottak ki: AC3; ACES; CloudSkin; CODECO; COGNIFOG; DECICE; EDGELESS; MLSysOps; SovereignEdge.Cognit. A projektek 2023 elején kezdődtek és 2025 végéig tartanak. 50 millió euró uniós finanszírozásban részesülnek.
Tekintse meg a kognitív felhő projektekre vonatkozó felhívást
Nyílt forráskód felhőalapú szolgáltatási projektekhez
A felhőalapú szolgáltatások nyílt forráskódú projektjei virtuális környezeteket, módszereket és eszközöket fejlesztenek ki. Ezek teljes nyílt forráskódú stackek telepítésével működhetnek a kerneltől a felhőalkalmazásokig, amelyek az európai kezdeményezések célzott releváns feldolgozási architektúráit tartalmazzák. Például a RISC-V.
A szükséges fejlesztések biztosítják a célzott architektúra szimulációját, amely lehetővé teszi a szoftverrétegek bizonyos architektúrák feletti megbízhatóságának validálását, ellenőrzését és tesztelését.
A nyílt hardver interfészek képesek integrálni az összetevőket a processzor architektúrákba, és felkészültek a felhőalkalmazások telepítésére. A hangsúlyt a fent említett komponensek kapcsolódási lehetőségeinek optimalizálására és bővítésére kell helyezni a meglévő hardveres számítástechnikai szabványok tekintetében.
A szoftvernek biztosítania kell a felhőszerverek alapvető inicializálását a processzor komponensei és az operációs rendszerek és programok futásidejű interfészei alapján.
A téma négy kiválasztott kutatási és innovációs projektje, az AERO; OpenCUBE; A RISER és a V-vitamin 2023 elején indult, és 2025 végéig tart. 22 millió euró uniós finanszírozásban részesülnek.
A közelmúltban megkezdett projektek kutatási erőfeszítéseit az OpenContinuum és az Unlock-CEI koordinációs és támogatási cselekvések erősítik meg. E két intézkedés uniós finanszírozásának összege 3 millió EUR. 2022 közepén kezdődtek és 2024 végéig tartanak.
Ezenkívül a következő generációs számítástechnikai és rendszertechnológiákra vonatkozó ütemtervvel kapcsolatos koordinációs és támogatási fellépést a HiPEAC külön téma keretében választották ki finanszírozásra. A HiPEAC számára elkülönített uniós finanszírozás összege 2 millió EUR. A fellépés 2022 végén kezdődött és 2025 közepéig tart.
Nyílt forráskódú projektekre vonatkozó felhívás megtekintése
Tekintse meg az ütemtervet támogató fellépésre vonatkozó felhívást
A következő felhívások vagy a közelmúltban zárultak le, és döntésre várnak, vagy az év későbbi szakaszában nyílnak meg.
Kognitív számítási kontinuum: Intelligencia és automatizálás a hatékonyabb adatfeldolgozásért
E pályázati téma projektjei várhatóan a következő eredményekhez járulnak hozzá:
- A nyitottság és a nyitott stratégiai autonómia fokozása a fejlődő adat- és mesterségesintelligencia-gazdaságokban a számítástechnikai kontinuum egészében, beleértve az adaptált rendszerintegrációt a perem- és eszközszinten, a kulcsfontosságú ágazatok validálását, valamint az európai értékláncok ápolását a digitális és zöld átállás felgyorsítása és irányítása érdekében.
- A jövőbeli hiperelosztott alkalmazások támogatásához szükséges adatfeldolgozás terén a stratégiai ipari együttműködés előkészítése egy kialakulóban lévő ipari nyílt ökoszisztéma alapjául szolgáló nyílt platformok kiépítésével, ami kritikus fontosságú egy kiforrott európai ellátási lánc létrehozásához.
- Adaptív hibrid számítástechnika, kognitív felhők és peremintelligencia létrehozása az adatinfrastruktúrára irányuló jelenlegi beruházásokon túl.
Az e témához tartozó kutatási és innovációs projekteket 2023-ban választották ki, és azok várhatóan 2024 elején kezdődnek és 2026 végéig tartanak.
Az e témával foglalkozó projektek 28 millió euró uniós finanszírozásban részesülnek.
A kiválasztott projektek kutatási erőfeszítéseit megerősíti a Computing Continuum kutatásra és szakpolitikára összpontosító koordinációs és támogatási cselekvés. Ez az intézkedés 2 millió EUR összegű uniós finanszírozásban részesül.
Finanszírozásra kerülnek továbbá a Nemzeti Tudományos Alapítvánnyal (NSF) az alapkutatás, valamint az elosztott számítástechnika és a rajintelligencia új koncepciói terén folytatott együttműködéssel kapcsolatos koordinációs és támogatási intézkedések. Ez az intézkedés 1 millió EUR összegű uniós finanszírozásban részesül.
Tekintse meg a kognitív számítási kontinuum felhívását
Tekintse meg a felhőalapú számítástechnikával kapcsolatos folyamatos kutatást és szakpolitikát támogató fellépésre vonatkozó felhívást
Az NSF-fel való együttműködésre vonatkozó felhívás megtekintése
A kialakulóban lévő intelligens IoT-platformok és decentralizált hírszerzési felhívások tesztelése
Ezt a pályázati témát a tervek szerint 2023 végén nyitják meg. Várhatóan hozzájárul a peremparadigmák valós környezetben történő megvalósításához, és megnyitja az utat a stratégiai ipari együttműködés előtt az adatfeldolgozás terén. Erre a jövőbeli hiperelosztott alkalmazások támogatásához van szükség az európai ellátási láncok kiépítésével, a kialakulóban lévő nyitott peremű ökoszisztéma alátámasztásával, a területek közötti szabványosítás és a pereminfrastruktúra-megoldások bővítésével.
A kiválasztott innovációs projektek várhatóan 2025 elején kezdődnek és 2027 végéig tartanak. A 45 millió EUR összegű uniós finanszírozást az e témával foglalkozó projektekre különítik el.
Az intelligens IoT-platformokra vonatkozó felhívás megtekintése
Open Source for Cloud/Edge az Európai Digitális Autonómia felhívás támogatására
Ez a pályázati felhívás 2023 végén nyílik meg. Várhatóan mindkét alábbi eredményhez hozzájárul:
- A felhő- és peremszerverek prototípusainak bemutatása a megfelelő központosított és elosztott környezetben, valamint az európai processzortechnológián alapuló teljes számítástechnikai infrastruktúra kiépítésének lehetővé tétele. Ezáltal létrejön egy teljes nyílt számítástechnikai architektúra verem, amely támogatja a kialakulóban lévő feldolgozási architektúrákat, például a RISC-V-t.
- Az európai nyílt számítástechnikai architektúra szabványainak és bevált gyakorlatainak egységesítése, valamint annak mérlegelése, hogy miként alkalmazkodik a jelenlegi ipari szabványokhoz.
A kiválasztott kutatási és innovációs projektek várhatóan 2025 elején kezdődnek és 2027 végéig tartanak. A 20 millió EUR összegű uniós finanszírozást az e témával foglalkozó projektekre különítik el.
Az e témához tartozó projekteket a nyílt forráskód nyilvános elismerési rendszerével kapcsolatos koordinációs és támogatási fellépés fogja támogatni. Ez az intézkedés 2 millió EUR összegű uniós finanszírozásban részesül.
Tekintse meg a nyílt forráskódú felhőre / szélre vonatkozó felhívást az európai digitális autonómia támogatása érdekében
A nyílt forráskód nyilvános elismerési rendszerével kapcsolatos koordinációs és támogatási intézkedés megtekintése
A szoftverfejlesztés alapjai hívás
Ez a pályázati téma 2023 végén nyílik meg. Várhatóan hozzájárul a felelős szoftverfejlesztési módszerek, eszközök és bevált gyakorlatok fejlesztéséhez. Többek között új MI- és adattechnológiákat fog alkalmazni a szoftverek fejlesztésének és karbantartásának felgyorsítása érdekében. Ez magában foglalja a többarchitektúrás rendszereket, amelyek különösen a hatékony és agilis modellezéssel, hitelesítéssel és validálással, valamint a sebezhetőség értékelésével és mérséklésével foglalkoznak.
A kiválasztott projektek várhatóan 2025 elején kezdődnek és 2027 végéig tartanak. A 14 millió EUR összegű uniós finanszírozást az e témával foglalkozó projektekre különítik el.
E projektek kutatási erőfeszítéseit a nyílt forráskód nyilvános elismerési rendszerével kapcsolatos koordinációs és támogatási fellépés fogja támogatni. Ez az intézkedés 2 millió EUR összegű uniós finanszírozásban részesül.
Tekintse meg a felhívást a szoftverfejlesztés alapjairól
A nyílt forráskód nyilvános elismerési rendszerével kapcsolatos koordinációs és támogatási intézkedés megtekintése
Folyamatban vannak a 2025–2027-es pályázati felhívások
A Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága (DG CNECT) találkozót szervezett „Concertation and Consultation on the Computing Continuum: From Cloud to Edge to IoT” (Felhőtől a peremig a dolgok internetéig), 2023. május 10–11. A projektek koncentrációs tevékenységei mellett a cél az volt, hogy a 2025–2027-es kutatási prioritásokat megvitassák a terület szakértőivel.
A rendezvényen különböző közösségekből származó szervezetek és magánszemélyek mutatták be részvételi szándékukat a felhő, az Edge és az IoT területén. A szakértők közötti, a Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága (DG CNECT) által elősegített eszmecsere ösztönzése számos információt eredményezett, amelyek beépülnek majd a beruházások kutatási területeinek jövőbeli bizottsági meghatározásába.
A rendezvény konzultációs részének résztvevői meghatározták a számítási felhő és az IoT területére vonatkozó európai jövőképet, amely négy fő kutatási irányt határoz meg a Horizont Európa következő munkaprogramjára (2025–2027) vonatkozóan. Ezeket a kutatási irányokat a nap végén a záróülésen mutatták be, és a résztvevők erőteljes támogatást kaptak:
A 4 kutatási irány
- Computing Continuum Infrastructure/EU Cloud Servers
A Computing Continuum Infrastructure átalakítására van szükség, különösen az európai Cloud-Edge Servers vonatkozásában. A digitális autonómia a számítástechnikai kontinuumban csak olyan stratégiai beavatkozással érhető el, amely paradigmaváltáshoz vezet. A RISC-V, egy nyílt forráskódú utasításkészlet-architektúra (ISA) elfogadását széles körben javasolják és támogatják, mivel ez az egyetlen eszköz az EU számítástechnikai kontinuumon belüli szuverenitásának megerősítésére. A HPC-processzorokba történő uniós beruházásokat követően a következő lépés a felhőalapú szerverek piaca lenne. A Cognitive Cloud-Edge Continuum tervezett fejlesztéseivel összhangban figyelembe kell venni az energiatudatos számítástechnika és a hatékony erőforrás-megosztást szolgáló egyesített katalógusok létrehozásának fontosságát is.
CognitiveCloud-Edge ContinuumEz a rész az új trendek, például a virtuális világok által támasztott legfontosabb kihívásokat tárgyalta és azonosította. Ahhoz, hogy az ipari metaverzum és a virtuális világ valósággá váljon, egy meghatározott tér digitális és fizikai szálait össze kell szőni egy új univerzum szövetébe, amelyet egy intelligens felhő szervez az IoT kontinuumához.
Végponttól végpontig terjedő intelligens engedélyezésre van szükség az adatok, a számítástechnika és a mesterségesintelligencia-kapacitás összehangolásához a felhőtől a peremig/IoT-kontinuumban. Ennek megbízható döntéshozatalt kell eredményeznie az üzleti és magánfelhasználók számára. Számos kutatási kihívást jelent, beleértve a végpontok közötti MI-integrációt, a dinamikus adatösszehangolást, a kontinuum új futásidejű kezelését, az önalkalmazkodó felhőket, a decentralizált optimalizálást és az 5G/6G-vel való konvergenciát.- Következő generációs MetaOS az IoT-Edge számára
Ez a rész a fizikai és a virtuális világ összevonásából eredő kihívásokat azonosította. Az IoT-objektumok és az összekapcsolt rendszerek széles körű használata által vezérelve a peremen történő adatkezelés összetettségét az adatinfláció, az adattípusok heterogenitása és a feladatok konkurenciája jellemzi. Ez az összetettség hangsúlyozza a kialakulóban lévő hálózati funkciók szerepét, a dolgok internetéről a digitális ikrek internetére, a felhőről és a központi számítástechnikáról a térbeli számítástechnikára való áttérést. Ez a fejlett technológiák, például a kiterjesztett valóság (XR) előnyeit is magában hordozza, amelyek túlmutatnak a rendszerautomatizáláson és a robotikán az ipari metaverzum víziója felé.
Azt állítva, hogy az ipari metaverzum érettebb, mint a fogyasztóvezérelt metaverzum, hangsúlyt fektettek az elosztott intelligencia és az együttműködő ipari rendszerek fontosságára az IoT-Edge Continuumban a szélesebb felhő-Edge Continuum kihívások részeként. - Kiberbiztonság, adatvédelem, interoperabilitás, nyílt forráskód és szoftverfejlesztés:
Az utolsó rész a biztonságos SecDevOps kihívásait tárgyalja a komplex rendszerek számára, MI-t használva a szoftverfejlesztési életciklus (SDLC) és a szolgáltatási működési életciklus (SOLC) minden fázisában. Kiemeli továbbá a biztonság kezelésének fontosságát a szoftverellátási láncban, valamint az adatok titkosságának biztosítását a felhőalapú kontinuumban. A szakasz a (hibrid) kvantumszoftverek fejlesztésére szolgáló új szoftverfejlesztési mechanizmusokról, valamint a nyílt hardverek és szoftverek fontosságáról szóló megbeszéléssel zárul.
Tudjon meg többet az eseményről
Legfrissebb hírek
Csatlakozzon a Horizont Európa klaszter 4 információs napjához, hogy többet tudjon meg a 2027. évi munkaprogram témáiról, többek között a következőkről: Kulcsfontosságú digitális technológiák és kvantumtechnológiák, kialakulóban lévő alaptechnológiák, mesterséges intelligencia és robotika, következő generációs internet, fejlett számítástechnika és nagy adathalmazok.
Fedezze fel az ADACities kezdeményezést, és tudja meg, hogyan járulhat hozzá a részvételi szándék kifejezésére való felhíváshoz ezen az online tájékoztató ülésen.
Az Európai Bizottság elindította az „Autonomous Drive Ambition Cities” (ADACities) kezdeményezést, hogy Unió-szerte támogassa az autonóm vezetés bevezetését a városokban.
Az Európai Bizottság 2026. június 23–24-én Brüsszelben ad otthont az összekapcsolt és autonóm járművek európai szövetsége (ECAVA) első fórumának, amelyen iparági vezetők, politikai döntéshozók, városok és nemzetközi partnerek vesznek részt az összekapcsolt és autonóm mobilitással kapcsolatos európai törekvések előmozdítása érdekében.
Kapcsolódó tartalom
Összkép