Olemedia@istock.com
Az Edge computing az IoT-vel és a felhővel együtt új lehetőséget kínál Európának arra, hogy kielégítse a következő generációs adatfeldolgozó infrastruktúrák iránti keresletet, és megerősítse adatfeldolgozási képességeit. Ennek eredményeként Európa fokozhatja technológiai szuverenitását. Emellett új paradigmát mutat be az adatfeldolgozás és az intelligencia terén, a peremén és még az eszközök szintjén is. A feldolgozásnak közelebb kell lennie ahhoz, ahol az adatokat előállítják, hogy kielégítse a késleltetést, a biztonságot, a magánélet védelmét és a környezetvédelmi igényeket.
Figyelembe véve az ezen a területen az EU-n kívül zajló fejlemények gyors ütemét, a felhőbe, a peremre és a dolgok internetébe irányuló kutatási és innovációs beruházások szükségesek az európai ipar, és különösen a kis- és középvállalkozások számára a gyors eredmények eléréséhez.
A felhő, a perem és a dolgok internetének ezen a kombinált területén folytatott kutatás és innováció átfogó célja, hogy a számítástechnika, a konnektivitás, az IoT, a mesterséges intelligencia és a kiberbiztonság releváns elemeinek integrálásával, valamint a decentralizált intelligencia – például a rajalapú számítástechnika – új koncepcióinak feltárásával létrehozza a felhőben lévő európai ellátási és értékláncokat a IoT-folyamatig.
A mesterséges intelligencia által lehetővé tett, fokozott teljesítménnyel rendelkező kognitív felhő-Edge-IoT technológiák növelni fogják az adatgazdaság európai autonómiáját, amely a jövőbeli hiperosztott alkalmazások támogatásához szükséges.
A legfontosabb, hogy a Cloud-Edge-IoT számítástechnikai kontinuum kutatásának és innovációjának általános célja a különböző számítástechnikai és adatkörnyezetek zökkenőmentes és megbízható integrációjának támogatása, valamint Európa digitális autonómiájának biztosítása a kulcsfontosságú technológiai és alkalmazási ágazatokban. A kutatási és innovációs projektek eredményei technológiai alapot biztosítanak más feltörekvő területek, például a virtuális világok és az ipari metaverzum számára.
Kutatási projektek a Horizont 2020 és a Horizont Európa keretében
Az Európai Bizottság számos projektet finanszíroz a felhővel, a peremhálózattal és az IoT-vel kapcsolatban. Ide tartoznak a Horizont 2020 keretében még futó projektek, valamint az annak utódja, a Horizont Európa keretében finanszírozott projektek.
Olvasson a projektekről
Ezeket a projekteket és azok felhasználási eseteit az alábbi füleken tekintheti meg.
A következő projektek mindegyike a „Horizont 2020” keretprogram keretében indult. Ezek közé tartoznak a következő generációs Dolgok Internete, a felhőalapú számítástechnika és a szoftvertechnológiák projektjei. Ezekről a projektekről további információk az EUCloudEdgeIoT kezdeményezés honlapján találhatók.
Következő generációs Dolgok Internete projektek
A tárgyak internete (IoT) technológiák és alkalmazások alapvető változásokat hoztak a társadalom és a gazdaság valamennyi ágazatában. Ezek az új generációs internet (NGI) alapvető elemei.
A kihívás az volt, hogy az EU technológiai erejét az IoT-eszközök és -rendszerek következő generációjának kifejlesztésére fordítsák, amelyek előmozdítják az olyan alaptechnológiák, mint az 5G, a kiberbiztonság, az elosztott számítástechnika, a mesterséges intelligencia, a kiterjesztett valóság és a tapintható internet terén elért haladást.
Az e területen az EU által finanszírozott kutatási és innovációs projektek célja az volt, hogy a végfelhasználók jobb kiszolgálása érdekében olyan új IoT-koncepciókat és megoldásokat fejlesszenek ki és mutassanak be, amelyek alátámasztják az NGI jövőképét.
A témakör 6 kiválasztott projektje, a zseniális IntelloT, az IoT-NGIN, a VEDLIoT, az ASSIST-IoT és a Terminet 2020 végén indult és 2023 harmadik negyedévéig tart. 48 millió EUR uniós finanszírozásban részesültek. E projektek pályázatfelvételét megszorozták a közel 4 millió EUR összegű nyílt pályázati felhívásokkal. Ez tovább segíti az ökoszisztéma létrehozását, amelyben a kkv-k és az ipari szereplők fokozatosan integrálódnak.
A következő generációs tárgyak internete projektek nagy mennyiségű tudományos eredményt hoztak azáltal, hogy új architektúrákat, gépi tanulási módszereket és hardverintegrációs szempontokat határoztak meg, miközben figyelembe vették a kiberbiztonsági és adatvédelmi szempontokat.
Ezenkívül a kísérleti projektek számos területen tesztelték a technológiákat, többek között: energia, környezet, épületek, közlekedés, mobilitás, logisztika, ipar, mezőgazdaság, élelmiszer-ellátás, válságkatasztrófa-kezelés, egészségügy, intelligens városok és közösségek.
Tekintse meg az ezekre a projektekre vonatkozó felhívást
Használati eset: Gyalogos automatikus vésztörés
„Horizont 2020” keretprogram: VEDLIoT projekt, 8 millió EUR uniós hozzájárulás
A közlekedési ágazat használati esete igazolja a gyalogosok automatikus vésztörésének bevezetését. Ez a rendszer az autó IoT eszközeiből, például kamerákból vagy érzékelőkből származó adatokat használ fel, és azokat a fedélzeten dolgozza fel. Az autó kommunikál az intelligens kereszteződéssel, amely feldolgozza az adatokat, és visszaküld egy vezérlő jelet az autónak.
Lehetséges ütközés esetén az autó vészfékező rendszerét váltaná ki. A városi és vidéki környezet különböző algoritmusai még mindig kihívást jelentenek a jövőbeli kutatások számára, azonban a jelenlegi eredmények már most is nagy előrelépést jelentenek a gyalogosok biztonságának növelése felé.
Használati eset: Intelligens gazdálkodás
H2020 pályázati projekt: Terminet, 8 millió EUR uniós hozzájárulás
Az intelligens gazdálkodás segíti a gazdálkodókat abban, hogy megelőzzék növényeik károsodását. A rendszer a Dolgok Internete (IoT) eszközökből származó adatokon alapul, mint például a növény- és állatállomány érzékelői, az időjárási állomások és a mezőgazdasági létesítmények. Az ilyen eszközökből származó adatokat időről időre gyűjtött adatokkal kombinálják, amelyek drónoktól és agrobotoktól származnak.
Az adatok egy helyi pereminformatikai központba áramlanak, amely a mezőgazdaság esetében a gazdaság.
Ezen információk egy része átkerül a felhőbe, azaz egy mezőgazdasági alkalmazásba. A gazdaság valós idejű és napi információi a felhőalapú intelligenciával párosulva lehetővé teszik a gazdálkodók számára, hogy minősített döntéseket hozzanak. Ily módon megfékezhetik a terményeik károsodását, növelve a terméshozamokat, és viszont a nyereségüket. A környezet számára is előnyös az intelligens gazdálkodás, mivel a növényvédő szerek adagolása pontosabb lesz, és teljes mennyisége csökken.
Felhőalapú számítástechnika: az intelligens felhőalapú számítástechnika kontinuum projektjei felé
A kutatási és innovációs felhőalapú számítástechnikai projektek kihívása, hogy átfogó felhőmegoldásokat és tesztágyakat fejlesszenek ki, amelyek különböző végrehajtási platformokat kombinálnak a mindenütt jelen lévő és zökkenőmentes számítástechnikai környezetek számára, mint a teljes számítástechnikai folytonosság alapja.
Ehhez új megoldásokra van szükség az infrastruktúrák, a programozási alkalmazások és szolgáltatások egyesítéséhez, valamint olyan dinamikus munkafolyamatok összeállításához, amelyek valós időben képesek reagálni a kiszámíthatatlan adatméretekre, rendelkezésre állásra, helyekre és arányokra.
Ez nagyobb ellenőrzést biztosít az alkalmazásfejlesztők számára a hálózati, számítástechnikai és adatinfrastruktúrák és -szolgáltatások felett. A végfelhasználó számára is előnyös lesz a folyamatos szolgáltatási környezetekhez való zökkenőmentes hozzáférés.
A téma 5 kiválasztott PHYSICS, DATACLOUD, CHARITY, SERRANO és AI-SPRINT projektje 2021 elején kezdődött és 2024 elejéig tart. 19,4 millió EUR uniós finanszírozásban részesültek.
A felhőalapú számítástechnikával kapcsolatos kutatás és innováció új üzleti modellek létrehozásával és az európai ipar, különösen a kkv-k versenyképességének növelésével javította az innovációt a felhőalapú számítástechnika területén Európában.
A kutatási eredmények kulcsfontosságú technológiai építőelemeket biztosítottak az interoperábilis, nyitott, biztonságos és erőforrás-hatékony európai számításifelhő-infrastruktúra létrehozásához. Az európai ipar új eszközökkel és szolgáltatásokkal rendelkezik egy alternatív felhőszolgáltatás létrehozására, amely lehetővé teszi az európai adatok biztonságos tárolását és feldolgozását Európában, az európai szabályoknak és értékeknek megfelelően.
Az Európai Felhőföderáció el fogja kerülni a piaci koncentrációt néhány nem európai szereplő körül, ami aggályokat vet fel a felhasználók számára azzal kapcsolatban, hogy képesek-e fenntartani adataik feletti ellenőrzést, és megteremti az eladók bezáródásának kockázatát.
Tekintse meg az ezekre a projektekre vonatkozó felhívást.
Szoftvertechnológiai projektek
A jelenlegi és kialakulóban lévő IKT-rendszerek megnövekedett összetettsége számos kihívást jelent szoftver- és hardverszinten. Ez új követelményeket foglal magában az integráció és a kiberbiztonság tekintetében. A felhasználóknak zökkenőmentes kapcsolatra, bőséges számítástechnikai teljesítményre és korlátlan adathozzáférésre van szükségük, függetlenül a mögöttes infrastruktúrától.
Ezért új módszereket kell találnunk a szoftverrendszerek e példátlan összetettségének kezelésére: a követelmények elemzésétől és tervezésétől a fejlesztésig és tesztelésig, a rendkívül heterogén és dinamikusan önkonfiguráló rendszerek telepítéséig és üzemeltetéséig.
A COSMOS, ELEGANT, FOCETA, PIACERE, SWForum.eu, VeriDevOps és Xandar téma 7 kiválasztott projektje 2020 végén indult, és 2023 negyedik negyedévéig tart. 30 millió EUR uniós finanszírozásban részesültek.
A szoftverfejlesztésbe történő beruházások hatással vannak az IKT egész területére, mivel a szoftverek mindenhol jelen vannak. Minden IKT-technológia kihasználja a szoftverfejlesztési eszközöket. Különösen a szoftvertechnológiákat kutató projektek eredményei befolyásolják az összetett szoftverrendszerek, például a kiberfizikai rendszerek, a biztonság szempontjából kritikus rendszerek vagy a felhőkontinuumban telepítendő szolgáltatások fejlesztésének módját.
A mesterséges intelligencia és a gépi tanulási technikák alkalmazása és integrálása a szoftverfejlesztési és üzemeltetési életciklus különböző szakaszaiban, valamint a DevOps filozófiáját felölelő és bővítő új eszköztárak létrehozása növelte a fejlesztői csapatok hatékonyságát és termelékenységét. Ez különösen igaz a kkv-kra.
A kutatási és innovációs projekt által elért hatás mellett az SWForum kutatási ütemtervvel és szakpolitikai ajánlásokkal járult hozzá a szoftverfejlesztés és a nyílt forráskód területén.
Az OPEN DEI, az EU-IoT, a SWForum és a Hub4Cloud koordinációs és támogatási intézkedések megerősítették a Horizont 2020 jelenlegi projektjeinek kutatási erőfeszítéseit.
Tekintse meg az ezekre a projektekre vonatkozó felhívást
A következő projekteket a Horizont Európa program keretében finanszírozzák, és azok 2022 végén vagy 2023 elején kezdődtek meg. Ezek közé tartoznak a meta operációs rendszerekre és programozási eszközökre vonatkozó projektek, a kognitív felhő és a felhőalapú szolgáltatások nyílt forráskódja. Ezekről a projektekről további információk az EUCloudEdgeIoT kezdeményezés honlapján találhatók.
Meta operációs rendszerek és programozási eszközök decentralizált intelligencia és raj projektekhez
Az előző keretprogramban az Európai Unió központosított rendszerekbe fektetett be, a tárgyak internete platformokat pedig központi felhőhelyeken üzemeltetett. A jelenlegi kutatási erőfeszítések azonban az új paradigma felé mozdulnak el, amely kimondja, hogy az adatfeldolgozásnak át kell lépnie a felhőről a peremre, sőt az eszközök szintjére is.
E lépés lehetővé tétele és felgyorsítása érdekében a Bizottság az Európai horizont keretében két felhívásttett közzé kutatási és innovációs intézkedésekre a peremfelhő folytonossága érdekében:
- Meta operációs rendszerek az Edge számára;
- Programozási eszközök decentralizált intelligenciához és rajokhoz.
Az első pályázati felhívás célja, hogy támogassa a nyílt platformokat alkalmazó Edge meta operációs rendszerekkel kapcsolatos kutatásokat, és előmozdítsa a nyitott élű ökoszisztémát. Célja, hogy nagyszámú elosztott heterogén számítástechnikai erőforrást alakítson ki.
A témakör 6 kiválasztott projektje, a NEPHELE, az ICOS, az Aeros, a NEMO, a ködös és a Fluidos 2022 végén kezdődött és 2025-ig tart. 59 millió euró uniós finanszírozásban részesülnek.
A második felhívás a decentralizált intelligencia és raj programozási eszközeivel kapcsolatos kutatásra és innovációra összpontosít. A projektek agilis és biztonságos architektúrákat fejlesztenek ki az együttműködő intelligens csomópontok számára, decentralizált vagy rajas intelligenciával és autonómiával. A téma 5 kiválasztott projektje, az OpenSwarn, az INCODE, a SMARTEDGE, a TARDIS és az OASEES 2023 elején indult és 2025-ig tart. 37 millió euró uniós finanszírozásban részesülnek.
Mindkét projektcsoport célja az energiahatékonyság javítása, megbízható és biztonságos nyílt forráskódú megoldások kiépítése, valamint a nyílt szabványok támogatása. A mesterséges intelligencián alapulnak, megfelelnek az adattér elveinek, és olyan fejlett koncepciókat tárnak fel, mint az önoptimalizálás, az öngyógyítás és a rekonfiguráció.
A megoldások elterjedésének megkönnyítése érdekében a projektek bemutatják a meta operációs rendszereket és a rajtechnológiákat olyan kulcsfontosságú ágazatokban, mint az energia, a közlekedés, a mobilitás, a mezőgazdaság, a mezőgazdaság, az egészségügy, a logisztika, a gyártás, a gyárak, az épületek, a közművek, az intelligens városok és közösségek.
A meta operációs rendszerekre vonatkozó felhívásmegtekintése
A decentralizált hírszerzésre és a rajokra vonatkozó felhívásmegtekintése
Felhasználási eset: Peremes számítástechnikai konténerek megújuló energiaforrások közelében
Horizont Európa: Aeros projekt, 12 millió EUR uniós hozzájárulás
Tekintettel a meta operációs rendszerek energiaterületen történő alkalmazására, az adatok a szél- és fotovoltaikus források IoT eszközeitől a közvetlenül az energiaforrásoknál elhelyezkedő és hozzájuk kapcsolódó pereminformatikai csomópontokig áramlanak.
A csomópontok feldolgozzák és visszaküldik az adatokat az energiaforrásoknak. A felhőbe és a felhőből összesített adatokat is küldenek és fogadnak. A felhőalapú intelligenciával párosulva az energiaszolgáltatók összehangolt döntéseket hozhatnak a villamosenergia-hálózat kiegyensúlyozása érdekében. A szél- és fotovoltaikus energia termelésének összehangolása optimálisabb fogyasztást és nagyobb nyereséget eredményez az energiaszolgáltatók számára.
Felhasználási eset: Intelligens logisztika a terminálállomásokon
Horizont Európa: Incode projekt, 8 millió EUR uniós hozzájárulás
A logisztikai ágazatban alkalmazott példában a rajtechnológia gazdasági, biztonsági és jogi előnyökkel jár.
A rakományra vonatkozó információk, beleértve az olyan tárgyak szállítási körülményeit is, mint a romlandó élelmiszerek, a teherautó-flotta mobil IoT érzékelőitől valós időben áramlanak a raktár helyi adatközpontjába. Itt a szállítmány regisztrálására és hitelesítésére használják.
A raktárban lévő statikus IoT érzékelők készletállapot-információkat nyújtanak. A helyi adatok egy részét felhőalapú intelligenciával kombinálják egy logisztikai alkalmazáson keresztül. Ezután a helyi adatközpont parancsokat kap a tehergépkocsik (ki)ürítéséhez szükséges végberendezések/járművek ütemezés szerinti kezelésére.
Ez megakadályozza a romlandó anyagok károsodását, és csökkenti a tehergépjárművek és a berakodó járművek egységköltségét. A koordinált (un)loading a munkabiztonság szempontjából is előnyökkel jár, mivel megakadályozza a termék helytelen kezelését.
Ezenkívül a logisztikai alkalmazás megbízható jogi keret minden logisztikai szereplő számára: közúti fuvarozók, vámok, raktárak, forgalmazók, sőt kiskereskedők.
Kognitív felhő: AI-kompatibilis számítástechnikai kontinuum a felhőtől a peremig
A mesterséges intelligencia a jelenlegi felhőket kognitív felhőkké alakítja át. A kognitív felhők kölcsönhatásba lépnek a számítástechnikai kontinuum minden rétegével, és intelligensen reagálnak és alkalmazkodnak az alkalmazás viselkedésében és az adatok változékonyságában bekövetkező változásokhoz. Ez biztosítja az automatikus telepítést, valamint a szolgáltatások mobilitását és alkalmazkodóképességét a felhőtől a peremig.
Az alkalmazásfejlesztőket a hálózati, számítástechnikai és adatinfrastruktúrák és -szolgáltatások feletti nagyobb ellenőrzés fogja ösztönözni, és a végfelhasználók számára előnyös lesz a folyamatos szolgáltatási környezethez való zökkenőmentes hozzáférés.
A HE WP2021–22 felhívása a Kognitív Felhőről: AI-kompatibilis számítástechnikai kontinuum a felhőtől az élig (HORIZON-CL4–2022-DATA-01–02), 9 kutatási és innovációs projektet választottak ki: AC3; ÁSZOK; Borjúbőr; CODECO; COGNIFOG; CSALÁNKIÜTÉS; ÉL NÉLKÜLI; MLSysOps; SovereignEdge.Cognit. A projektek 2023 elején kezdődtek és 2025 végéig tartanak. 50 millió euró uniós finanszírozásban részesülnek.
A kognitív felhőprojektekre vonatkozó felhívás megtekintése
Nyílt forrású felhőalapú szolgáltatási projektekhez
A felhőalapú szolgáltatások nyílt forráskódú projektjei virtuális környezeteket, módszereket és eszközöket fejlesztenek ki. Ezek együttműködhetnek a teljes nyílt forráskódú veremek telepítésével a kerneltől a felhőalkalmazásokig, amelyek az európai kezdeményezések releváns feldolgozási architektúráit tartalmazzák. Például a RISC-V.
A szükséges fejlesztések szimulálják a célzott architektúrát, amely lehetővé teszi a szoftverrétegek megbízhatóságának érvényesítését, ellenőrzését és tesztelését meghatározott architektúrákon.
A nyílt hardver interfészek képesek integrálni az összetevőket a processzor architektúrákba, és felkészültek a felhőalapú alkalmazások telepítésére. A hangsúlyt a fent említett komponensek kapcsolódási lehetőségeinek optimalizálására és kiterjesztésére kell helyezni a meglévő hardverszámítási szabványok tekintetében.
A szoftvernek biztosítania kell a felhőszerverek alapszintű inicializálását a processzorkomponensek, valamint az operációs rendszerek és programok futásidejű interfészei alapján.
Az e témához tartozó 4 kiválasztott kutatási és innovációs projekt, az AERO; OpenCube; Az emelkedő és a V-vitamin 2023 elején kezdődött és 2025 végéig fog működni. 22 millió euró uniós finanszírozásban részesülnek.
A közelmúltban megkezdett projektek kutatási erőfeszítéseit megerősítik az OpenContinuum és a Unlock-CEI koordinációs és támogatási intézkedések. E két fellépés uniós finanszírozásának összege 3 millió EUR. 2022 közepén kezdődtek, és 2024 végéig fognak futni.
Ezenkívül az új generációs számítástechnikai és rendszertechnológiákra vonatkozó ütemtervvel kapcsolatos koordinációs és támogatási intézkedéseket kiválasztották finanszírozásra a HiPEAC. A HiPEAC számára elkülönített uniós finanszírozás összege 2 millió EUR. A fellépés 2022 végén kezdődött, és 2025 közepéig tart.
A nyílt forráskódú projektekre vonatkozó felhívásmegtekintése
Az ütemtervet támogató intézkedésre vonatkozó felhívásmegtekintése
A következő felhívások vagy a közelmúltban zárultak le, és döntésre várnak, vagy még ebben az évben nyitják meg őket.
Kognitív számítástechnikai kontinuum: Intelligencia és automatizálás a hatékonyabb adatfeldolgozásért
Az e pályázati felhívás tárgyát képező projektek várhatóan a következő eredményekhez járulnak hozzá:
- A nyitottság és a nyitott stratégiai autonómia fokozása a fejlődő adatok és mesterséges intelligencia-gazdaságok terén a számítástechnikai folyamat egészében, beleértve a peremén és az eszközök szintjén kialakított rendszerintegrációt, a kulcsfontosságú ágazatok validálását és az európai értékláncok ápolását a digitális és zöld átállás felgyorsítása és irányítása érdekében.
- A jövőbeli hiperelosztott alkalmazások támogatásához szükséges stratégiai ipari együttműködés előkészítése az adatfeldolgozás terén, nyílt platformok kiépítésével, amelyek alátámasztják a kialakulóban lévő, nyitott ipari ökoszisztémát, amely elengedhetetlen az érett európai ellátási lánc létrehozásához.
- Adaptív hibrid számítástechnika, kognitív felhők és peremintelligencia létrehozása a mai adatinfrastruktúra-beruházásokon túl.
Az e témához kapcsolódó kutatási és innovációs projekteket 2023-ban választották ki, és várhatóan 2024 elején kezdődnek, és 2026 végéig tartanak.
Az e témával foglalkozó projektek 28 millió EUR uniós finanszírozásban részesülnek.
A kiválasztott projektek kutatási erőfeszítéseit a számítástechnika folyamatos kutatására és politikájára összpontosító koordinációs és támogatási fellépés fogja erősíteni. Ez a fellépés 2 millió EUR összegű uniós finanszírozásban részesül.
Ezenkívül finanszírozásra kiválasztják a Nemzeti Tudományos Alapítvánnyal (NSF) az alapkutatás, valamint az elosztott számítástechnika és a raj-intelligencia új koncepciói terén folytatott együttműködés koordinációját és támogatását. Ez a fellépés 1 millió EUR összegű uniós finanszírozásban részesül.
Tekintse meg a kognitív számítástechnikai kontinuum felhívását
A felhőalapú számítástechnika folyamatos kutatására és politikájára irányuló támogatási fellépésre vonatkozó felhívásmegtekintése
Az NSF-vel való együttműködésre vonatkozó felhívásmegtekintése
A kialakulóban lévő intelligens IoT-platformok és decentralizált hírszerzési felhívások kipróbálása
A pályázati felhívás témája a tervek szerint 2023 végén nyílik meg. Ez várhatóan hozzájárul a szélső paradigmák valós környezetben történő megvalósításához, és előkészíti az utat a stratégiai ipari együttműködéshez az adatfeldolgozás terén. Erre azért van szükség, hogy az európai ellátási láncok kiépítésével támogassák a jövőbeli hiperelosztott alkalmazásokat, alátámasztva a kialakulóban lévő nyitott élvonalú ökoszisztémát, bemutatva a tartományok közötti szabványosítást és a növekvő pereminfrastruktúra-megoldásokat.
A kiválasztott innovációs projektek várhatóan 2025 elején kezdődnek, és 2027 végéig tartanak. Az uniós finanszírozás 45 millió EUR-t irányoz elő az e témát lefedő projektek számára.
Az intelligens IoT platformokra vonatkozó felhívásmegtekintése
Nyílt forráskódú felhő/Edge az európai digitális autonómia hívás támogatására
Ez a felhívás 2023 végén nyílik meg. Várhatóan hozzájárul mindkét alábbi eredményhez:
- A felhő- és peremszerverek prototípusainak bemutatása releváns központosított és elosztott környezetben, valamint az európai processzortechnológián alapuló teljes számítástechnikai infrastruktúra kiépítésének lehetővé tétele. Ezzel létre kell hozni egy teljes nyílt számítástechnikai architektúrát, amely támogatja a kialakulóban lévő feldolgozási architektúrákat, például a RISC-V-t.
- Az európai nyílt számítástechnikai architektúra szabványainak és bevált gyakorlatainak megszilárdítása, valamint annak mérlegelése, hogy az hogyan alkalmazkodik a jelenlegi ipari szabványokhoz.
A kiválasztott kutatási és innovációs projektek várhatóan 2025 elején kezdődnek, és 2027 végéig tartanak. A 20 millió EUR összegű uniós finanszírozás az e témát lefedő projektekre kerül elkülönítésre.
Az e témához kapcsolódó projekteket a nyílt forráskódú nyilvános elismerési rendszerre vonatkozó koordinációs és támogatási intézkedés fogja támogatni. Ezt a fellépést 2 millió euró uniós finanszírozásra fordítják.
Az európai digitális autonómia támogatására irányuló, felhőalapú/széles körű nyílt forráskódúpályázati felhívás megtekintése
A nyílt forráskódú nyilvános elismerési rendszerrel kapcsolatos koordinációs és támogatásiintézkedés megtekintése
A szoftverfejlesztési felhívás alapjai
Ez a pályázati téma 2023 végén nyílik meg. Várhatóan hozzájárul a felelős szoftverfejlesztési módszerek, eszközök és bevált gyakorlatok fejlesztéséhez. Többek között új mesterségesintelligencia- és adattechnológiákat fog mozgósítani a szoftverek fejlesztésének és karbantartásának felgyorsítása érdekében. Ez magában foglalja a multiarchitektúrás rendszereket, amelyek különösen a hatékony és agilis modellezést, hitelesítést és validálást, valamint a sebezhetőség értékelését és mérséklését célozzák.
A kiválasztott projektek várhatóan 2025 elején kezdődnek, és 2027 végéig tartanak. A 14 millió EUR összegű uniós finanszírozás az e témát lefedő projektekre kerül elkülönítésre.
E projektek kutatási erőfeszítéseit a nyílt forráskódú nyilvános elismerési rendszerre vonatkozó koordinációs és támogatási intézkedés fogja támogatni. Ezt a fellépést 2 millió euró uniós finanszírozásra fordítják.
Tekintse meg a felhívást a szoftverfejlesztés alapjairól
A nyílt forráskódú nyilvános elismerési rendszerrel kapcsolatos koordinációs és támogatásiintézkedés megtekintése
A 2025–2027 közötti időszakra vonatkozó felhívások
A Kommunikációs Hálózatok Tartalmai és Technológiai Főigazgatósága (DG CNECT) ülést szervezett „Concertation and Consultation on the Computing Continuum: A felhőtől az Edge-ig, 2023. május 10–11-én. A projektek koncentrációs tevékenységei mellett a cél a 2025–2027 közötti időszakra vonatkozó kutatási prioritások megvitatása volt a terület szakértőivel.
Az esemény különböző közösségekből származó szervezeteket és egyéneket hozott össze, hogy bemutassák érdeklődésüket a felhő, az Edge és az IoT területén. A DG CNECT által támogatott szakértők közötti vita ösztönzése rengeteg hírszerzési információt eredményezett, amelyek beépülnek majd a beruházások kutatási területeinek Bizottság általi jövőbeli meghatározásába.
A rendezvény konzultációs részének résztvevői európai jövőképet határoztak meg a felhőszegmens-IoT területről, amely a következő Horizont Európa munkaprogram (2025–2027) négy fő kutatási irányát tartalmazza. Ezeket a kutatási irányokat a záróülésen mutatták be a nap végén, és erős támogatást kaptak a résztvevőktől:
A 4 kutatási irány
- Számítástechnikai folyamatos infrastruktúra/uniós felhőszerverek
A számítástechnikai folyamatos infrastruktúra átalakítására van szükség, különösen az európai számítási felhő-kiszolgálók tekintetében. A digitális autonómia a Computing Continuumban csak olyan stratégiai beavatkozással érhető el, amely paradigmaváltáshoz vezet. A RISC-V, egy nyílt forráskódú utasításkészlet-architektúra (ISA) elfogadását széles körben javasolják és támogatják, mivel ez az egyetlen eszköz az EU szuverenitásának megerősítésére a számítástechnikai folyamatban. A HPC processzoraiba történő uniós beruházásokat követően a következő lépés a felhőalapú szerverpiac lesz. Az energiatudatos számítástechnika és a hatékony erőforrás-megosztást szolgáló egyesített katalógusok létrehozásának fontosságát szintén figyelembe kell venni a Cognitive Cloud-Edge Continuum tervezett fejlesztéseivel összhangban. - Kognitív Cloud-Edge Continuum
Ez a rész megvitatta és azonosította a felhő előtt álló legfontosabb kihívásokat, amelyeket az olyan új trendek okoztak, mint a virtuális világok. Ahhoz, hogy az ipari metaverzum és a virtuális világ valósággá váljon, egy meghatározott tér digitális és fizikai szálait össze kell szöveni egy új univerzum szövetébe, amelyet egy intelligens felhő szervez az IoT kontinuumhoz.
Szükség van a végpontok közötti intelligens engedélyezésre az adatok, a számítástechnika és a mesterséges intelligencia kapacitásának a felhőtől a csúcsig/IoT kontinuumon keresztül történő hangolásához. Ennek megbízható döntéshozatalt kell eredményeznie az üzleti és magánfelhasználók számára. Számos kutatási kihívást jelent, beleértve a végpontok közötti AI integrációt, a dinamikus adatszervezést, a kontinuum új futásidejű kezelését, az önadaptáló felhőket, a decentralizált optimalizálást és az 5G/6G-vel való konvergenciát. - Következő generációs Metaos az IoT-Edge számára
Ez a rész azonosította a fizikai és a virtuális világ összevonásából eredő kihívásokat. Az IoT-objektumok és az összekapcsolt rendszerek széles körű használata által vezérelve a peremen lévő adatok kezelésének összetettségét az adatinfláció, az adattípusok heterogenitása és a feladat-együttműködés jellemzi. Ez a komplexitás hangsúlyozza a kialakulóban lévő hálózati funkciók szerepét, a dolgok internetéről a digitális ikrek internetére való áttérést, a felhőtől és a központi számítástechnikától a térinformatikaig. Ez a fejlett technológiák, mint például a kiterjesztett valóság (XR) előnyeivel is jár, amelyek túlmutatnak a rendszerautomatizáláson és a robotikán az ipari metaverzum víziója felé.
Azt állítva, hogy az ipari metaverzum érettebb, mint a fogyasztók által vezérelt metaverzum, hangsúlyt fektettek az elosztott intelligencia és a kollaboratív ipari rendszerek fontosságára az IoT-Edge Continuum szélesebb körű kihívásainak részeként. - Kiberbiztonság, adatvédelem, interoperabilitás, nyílt forráskódú és szoftverfejlesztés:
Az utolsó rész a biztonságos SecDevOps komplex rendszerekhez kapcsolódó kihívásait tárgyalja, az AI-t a szoftverfejlesztési életciklus (SDLC) és a Service Operation Life Cycle (SOLC) valamennyi fázisában. Kiemeli továbbá a biztonság kezelésének fontosságát a szoftverellátási láncban, valamint az adatok bizalmas kezelését a felhőszéli kontinuumban. A szakasz a (hibrid) kvantumszoftverek fejlesztésére szolgáló új szoftverfejlesztési mechanizmusokról, valamint a nyílt hardverek és szoftverek fontosságáról szóló vitával zárul.
Tudjon meg többet az eseményről
Legfrissebb hírek
Kapcsolódó tartalom
Összkép
Az EU aktívan együttműködik az iparral, a szervezetekkel és a tudományos körökkel annak érdekében, hogy Európa-szerte és azon túl is felszabadítsa a dolgok internetében rejlő lehetőségeket.
Lásd még
A dolgok internete és az Edge Computing forradalmasíthatja a termelés és a folyamatok szervezésének és nyomon követésének módját a stratégiai értékláncokban.
A dolgok internete (IoT) európai klasztereiről készült tanulmány mélyebb megértést nyújt az e terület dinamikáiról, mozgatórugóiról és sikertényezőiről.
A Bizottság azon dolgozik, hogy szilárdabb és ellenállóbb biztonsági kereteket biztosítson az IoT-eszközök és azon hálózatok számára, amelyeknek részét képezik.
Az európai mezőgazdasági ágazat digitalizációja képes forradalmasítani az ipart, előmozdítva a hatékonyságot, a fenntarthatóságot és a versenyképességet.