Digitális bizalom
Egy gyorsan mozgó, összekapcsolt világban, amelyben az élettörténetek ugyanúgy kibontakoznak az interneten, mint a valós világban, a bizalom fontos mechanizmussá vált, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy navigáljunk személyes és üzleti kapcsolatainkban. Az új kapcsolatok kiépítésétől, az érdeklődéskereséstől vagy az új szerelmek megtalálásától az online fizetésekig, az ingatlanügyletek aláírásáig és a vállalkozások bővítéséig minden lehetséges egy online környezetben, feltéve, hogy van bizalom.
Az elmúlt hónapokban a világméretű világjárvány miatt, amely otthonainkba szorított minket, és életünk nagy részét teljes egészében a digitális dimenzióra helyezte át, online tevékenységeink biztonsága Európa-szerte sürgetővé és szükségszerűvé vált.
Biztosnak kell lennünk abban, hogy online védettek vagyunk. Ezért az EU szabályokat vezet be a bizalmi szolgáltatások megerősítésére.
Hogyan teremthetünk nagyobb bizalmat az online környezet iránt? Természetesen a kiberbiztonságról van szó, de nem csak erről. Vannak olyan új technológiák, mint például a blokklánc, amelyek szerepet játszhatnak abban, hogy a szolgáltatások megbízhatóbbá váljanak biztonságos digitális személyazonossággal és szerződésekkel. Ez segít abban, hogy megbizonyosodjunk arról a személyről vagy vállalkozásról, akivel online foglalkozunk.
A bizalmi szolgáltatások maguk is segítenek nekünk ezeknek a digitális személyazonosságoknak a hitelesítésében, lehetővé téve számunkra, hogy online aláírjuk a dokumentumokat, megkapjuk az értékesítési elismervényt, és biztosítsuk, hogy valódi, nem hamisított termékeket vásároljunk. A technológiának köszönhetően a bizalom az immateriális érzésből digitális valósággá változott.
A hétköznapi feladatoktól, mint például a személyazonosságunk megerősítése az online fiókokhoz való hozzáféréskor, a kormányzati szolgáltatásokkal való zökkenőmentes interakció és az üzleti szerződések aláírása – az elektronikus azonosítás (eID) és a bizalmi szolgáltatások új online feladatokat tesznek lehetővé, amelyek néhány évvel ezelőtt aláírást, személyes találkozókat, bélyegeket és leveleket igényeltek.
Ahogy haladunk előre a digitális évtizedben, az EU arra törekszik, hogy még nagyobb bizalmat vezessen be napi online tevékenységeink iránt.
Kapcsolódó tartalom
Összkép
A Bizottság digitális technológiákat használ a közszolgáltatások javítására és az intelligens városok fejlesztésére.
Mélyedjen el alaposabban a témában
A tagállamok kötelesek létrehozni, fenntartani és közzétenni a minősített megbízható szolgáltatók és az általuk nyújtott szolgáltatások megbízható listáját.
Az uniós bizalmi jel azt mondja a felhasználóknak, hogy megbízhatnak egy bizonyos online szolgáltatásban, hogy biztonságos, kényelmes és biztonságos módon hajtsák végre online tranzakcióikat.
Az eIDAS-rendelet a digitális személyazonosságra és hitelesítésre vonatkozó keret létrehozásával megkönnyíti a biztonságos, határokon átnyúló ügyleteket. Célja az elektronikus interakciókba vetett bizalom megteremtése és a zökkenőmentes digitális szolgáltatások előmozdítása az EU...
Lásd még
Az Európai Bizottság támogatja az innovációs közbeszerzést, mint a gazdasági és társadalmi kihívások megoldásának eszközét.
Az Európai Bizottság együttműködik az intelligens városokkal és közösségekkel a helyi kihívások kezelése, a polgárok számára jobb szolgáltatások nyújtása és az európai zöld megállapodás célkitűzéseinek elérése érdekében.
Az elektronikus aláírásról szóló irányelv európai szintű jogi keretet hozott létre az elektronikus aláírások és hitelesítési szolgáltatások tekintetében.
Az elektronikus azonosítás az egyik olyan eszköz, amely biztosítja az online szolgáltatásokhoz való biztonságos hozzáférést és az elektronikus tranzakciók biztonságosabb végrehajtását.
Az Európai Bizottság konkrét lépéseket tesz a határokon átnyúló digitális közszolgáltatások fejlesztése érdekében.
Az Európai Bizottság azon dolgozik, hogy a polgárok számára biztonságos és csúcsminőségű digitális szolgáltatásokat biztosítson az egészségügyben és az ellátásban.
Az európai nyílt tudományosadat-felhő (EOSC) támogatja a kutatási adatok kezelését és alkalmazását annak biztosítása érdekében, hogy a tudósok hozzáférjenek az adatvezérelt tudományhoz.