Szélessávú hálózatok kiépítésének támogatása

Az EU szélessávú stratégiája

A Szélessávú Európa előmozdítja a Bizottság 2025-ig megvalósítandó, a gigabitalapú európai információs társadalom konnektivitására vonatkozó stratégiáját, valamint az Európa digitális átalakulásának 2030-ig megvalósítandó digitális évtizede által meghatározott jövőképet, amelynek célja, hogy összekapcsolja az európai polgárokat és vállalkozásokat a nagyon nagy kapacitású hálózatokkal, ami Unió-szerte valamennyi polgár és vállalkozás számára lehetővé teszi az innovatív termékeket, szolgáltatásokat és alkalmazásokat.

A gigabitalapú társadalom 2025-re vonatkozó jövőképe három fő stratégiai célkitűzésen alapul:

• gigabites konnektivitás valamennyi fő társadalmi-gazdasági mozgatórugó számára;
• megszakítás nélküli 5G lefedettség valamennyi városi területen és főbb szárazföldi közlekedési útvonalakon;
• legalább 100 Mbps sebességű internetkapcsolathoz való hozzáférés valamennyi európai háztartás számára.

A digitális évtized célja, hogy 2030-ra:

• valamennyi európai háztartás gigabites hálózattal rendelkezik;
• minden lakott területet lefed az 5G.

A széles sávú hálózatok kiépítésének támogatása

A digitális évtized helyzetéről szóló éves jelentés nyomon követi az EU által a digitális évtized szakpolitikai programban 2030-ra kitűzött célok és célkitűzések megvalósítása terén elért eredményeket, és ajánlásokat fogalmaz meg a tagállamok számára a haladás felgyorsítására. A Bizottság általánosságban azt ajánlja valamennyi tagállamnak, hogy tegyenek lépéseket a konnektivitási infrastruktúra, a kiberbiztonság, a fenntarthatóság és a felhőalapú megoldások terén.

A gigabites infrastruktúráról szóló jogszabály (GIA) megkönnyíti a nagyon nagy kapacitású hálózatok kiépítését. A jogszabály aktualizálja a szabályokat annak érdekében, hogy biztosítsa a gigabites hálózatok telepítésének gyorsabb, olcsóbb és egyszerűbb kiépítését, kezelve az olyan fő akadályokat, mint a hálózatkiépítés költséges és összetett eljárásai. A gigabites infrastruktúráról szóló jogszabály 2024. május 11-én lépett hatályba. A rendelet 2025 novemberében válik teljes mértékben alkalmazandóvá.

A tenger alatti kábelek alapvető fontosságúak ahhoz, hogy Európát összekapcsolják szigeteivel és legkülső régióival, valamint a világ többi részével. A kábelek gerinchálózati kapcsolatot biztosítanak a nagy mennyiségű információ kiterjedt földrajzi területeken történő szállításához, és biztosítják, hogy internetes forgalmunk a növekvő adatáramlás ellenére erős és következetes maradjon. A tenger alatti kábelinfrastruktúrák biztonságáról és rezilienciájáról szóló ajánlás olyan nemzeti és uniós szintű intézkedéseket mutat be, amelyek az egész EU-ra kiterjedő jobb koordináció révén javítják a biztonságot és a rezilienciát, mind az irányítás, mind a finanszírozás tekintetében.

A széles sávú hálózatok kiépítésén dolgozó uniós vállalkozások, nemzeti, regionális és helyi hatóságok és projektmenedzserek kulcsszerepet játszanak az EU konnektivitási célkitűzéseinek elérésében. Az EU iránymutatással, a bevált gyakorlatok megosztásának megkönnyítésével és a polgároknak a hálózat területükön való rendelkezésre állásáról való tájékoztatásával támogatja a hálózatkiépítést. A projektmenedzserek további információkat találhatnak a honlapon, valamint a szélessáv-szakértői irodák hálózatában, amely szakértőket tömörít, hogy megvitassák és megosszák egymással a széles sávú hálózatok kiépítéséhez nyújtott technikai támogatást. A vidéki és távoli területek különösen nagy kihívást jelentenek a szélessávú hálózatokba történő beruházások vonzása szempontjából.

A széles sávú infrastruktúrával kapcsolatos beruházásokról szóló kézikönyv segíti a hatóságokat a területükön megvalósuló széles sávú projektek tervezésében, végrehajtásában és nyomon követésében. Foglalkozik a helyhez kötött széles sávú hálózatok hozzáférési és felhordó szegmenseinek kiépítésével, valamint a széles sávú szolgáltatások bevezetésével.

A vidéki és távoli területek széles sávú hozzáféréséről szóló kézikönyv segíti a politikai döntéshozókat és a széles sávú projektmenedzsereket a nagy sebességű hálózatok kiépítésében a kihívást jelentő területeken.

A 27 tagú EU-ban a széles sávú rendszerekkel kapcsolatos nemzeti tervekről szóló aktualizált tanulmány áttekintést nyújt a széles sávú rendszerekkel kapcsolatos nemzeti tervekben meghatározott tagállami konnektivitási intézkedésekről, valamint megvalósíthatósági értékelést nyújt az Európa 2020 stratégia digitális menetrendje és a gigabitalapú társadalom 2025-re kitűzött céljainak eléréséről.

Az Európai Szélessávfejlesztési Alap és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz digitális ága

A konnektivitásra irányuló program az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF), amely két pénzügyi eszközön keresztül támogatja a széles sávú hálózatok kiépítését: Az Európai Szélessávfejlesztési Alap (CEBF, saját tőke) és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz hitelfinanszírozási eszköze. Az Európai Szélessávfejlesztési Alap saját tőkét és kvázi-sajáttőkét biztosít a kisebb léptékű, nagyobb kockázatú széles sávú projektek számára, amelyek nem férnek hozzá elegendő finanszírozáshoz az (alulszolgált) elővárosi és vidéki területeken. A CEBF egy 420 millió EUR összegű tőkealap, a CEF hitelfinanszírozási eszköze pedig körülbelül 17 millió EUR összegű hitelt bocsát rendelkezésre. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF Digital) digitális része 2021 és 2027 között támogatni és ösztönözni fogja a digitális konnektivitási infrastruktúrákba történő köz- és magánberuházásokat.