A konnektivitás mint a vállalkozók támogatása
Infrastruktúra és alkalmazások
Általában a piaci szereplők (pl. infrastruktúra-tulajdonosok, szolgáltatók) kezelhetik az infrastruktúrát és (végfelhasználók számára) alkalmazásokat nyújthatnak:
Infrastruktúra:
- fizikai infrastruktúra, beleértve az épületeket, alépítményeket és árbocokat;
- vezetékes és mobil hálózatok (különösen a barangolás esetében);
- hálózati elemek és kapcsolódó eszközök (pl. kapcsoló, útválasztó, ismétlő);
- helyi hurok (utolsó/első mérföld).
Alkalmazások:
- Szolgáltatások: releváns szoftverrendszerek, beleértve az operatív támogató rendszereket is (hálózatok és szolgáltatások igazgatása, pl. Triple-Play); feltételes hozzáférési rendszerek digitális televíziós szolgáltatásokhoz (pl. Nagravision for Pay TV, HD csatornák) és virtuális hálózati szolgáltatásokhoz (pl. távkarbantartás).
- Ügyféltámogatás: információs rendszerek vagy adatbázisok pl. előrendeléshez, szállításhoz, megrendeléshez, karbantartáshoz és javításhoz, valamint számlázáshoz.
A nyílt hozzáférés a passzív és/vagy aktív hálózati infrastruktúra megkülönböztetésmentes megnyitását írja le harmadik felek számára, azaz a széles sávú infrastruktúra (különösen az FTTH hálózatok) valamennyi piaci szereplője számára. Két alapvető hozzáférési típust kell megkülönböztetni.
A hálózati infrastruktúrához való fizikai hozzáférés: Különböző hálózati szinteken
Itt a versenytárs teljes mértékben átveheti a downstream infrastruktúra hozzáférését és üzemeltetését, vagy a végfelhasználóhoz való hozzáférést meghatározott hálózati pontokon. Ez azt jelenti, hogy a szolgáltató képes a lehető legnagyobb fokú rugalmasságot biztosítani a lehetséges végfelhasználói termékek tervezésében. Ugyanakkor az infrastruktúrához való fizikai hozzáféréshez a versenytárs részéről megfelelő intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy az adott infrastruktúra-szegmensben rendelkezésre bocsássák az érintett termékeket.
Virtuális hozzáférés a hálózati infrastruktúrához: A szolgáltatás különböző minőségi fokozataiban
A fizikai hozzáféréssel ellentétben nincs fizikai váltás a downstream hálózati infrastruktúrákra és a kiskereskedelmi vonalakra, de a szükséges hozzáférést gyakorlatilag az infrastruktúra tulajdonosa biztosítja. Vagyis a versenytárs a szükséges hálózati elemek üzemeltetése nélkül bérli a megfelelő hozzáférést. A hálózat és a továbbfelhasználói vonalak tényleges működése az infrastruktúra tulajdonosánál marad. E hozzáférési típusok tekintetében meg kell különböztetni, hogy az ilyen teljesítményt milyen mértékben lehet elérhetővé tenni. Általában különbséget kell tenni a 3. és a 2. rétegen alapuló hozzáférések között, amelyek különböznek az önálló termékkínálat és -jellemzők tervezésének lehetősége tekintetében (pl. egy tipikus 2. rétegű funkció statikus útválasztás; tipikus 3 rétegű funkciók a virtuális LAN-ok és a szolgáltatásminőség).
Meg kell jegyezni, hogy a fizikai hozzáférési típus a saját végfelhasználói termékek rendelkezésre bocsátása során a legnagyobb fokú függetlenséget mutatja, és nem cserélhető könnyen a megfelelő virtuális hozzáférési típusokkal.
A hozzáférési típusok teljes spektruma ezért nem valósítható meg minden infrastruktúra vagy technológia esetében. Általánosságban elmondható, hogy a végfelhasználóhoz való hozzáférés tekintetében a következő különbségtételek tehetők:
- Rézhuzalok: Fizikai és virtuális hozzáférés az előfizetői vonalhoz
- Koaxiális kábelek: Virtuális hozzáférés
- Optikai szál: Fizikai (p2p) vagy virtuális hozzáférés (p2mp)
Tudjon meg többet arról, hogyan válasszuk ki a megfelelő infrastruktúra típusát.
Kapcsolódó tartalom
Összkép
The Broadband planning section helps municipalities and other entities in their planning of successful broadband development projects.
Lásd még
A köz-magán és a magánhálózatok finanszírozására irányuló beruházási erőfeszítésekre a meglévő infrastruktúrával rendelkező magánszereplők és a hatóságok együttműködésével kerül sor.
A Fizikai Infrastruktúra Szolgáltató (PIP), a Hálózati Szolgáltató (NP) és a Szolgáltató (SP) alapvető szerepét különböző szereplők tölthetik be.
A sikeres regionális szélessávú fejlesztés kulcsa egy politikailag támogatott helyi, regionális vagy nemzeti szintű terv, amely a célokat a konkrét szükségletekkel és érdekelt felekkel ötvözi.
A cselekvési terv részletezi a szélessávú stratégia végrehajtásával kapcsolatos költségeket, érdekelt feleket, tevékenységeket, koordinációt és nyomon követést.
Áttekintés a különböző vezetékes, vezeték nélküli és közelgő szélessávú technológiákról, valamint ezek előnyeinek, hátrányainak és fenntarthatóságának leírása.
A megfelelő üzleti modell kiválasztása a piaci szereplők széles sávú értékláncban betöltött szerepétől függ.
A beruházási modellek érdekes részvételi lehetőségeket kínálnak egy regionális szélessávú fejlesztésben részt vevő hatóság számára.
A nagy sebességű szélessávú fejlesztési projektek fő finanszírozási eszközei a saját források, a bevételalapú finanszírozás, a hitelek, a tőke és a támogatások.
Egyes olyan helyeken, ahol a piac nem biztosítja a szükséges infrastrukturális beruházásokat, szükség lehet a széles sávú hálózatok állami támogatására.
A széles sávú hálózat földrajzi részekből áll. A hálózat topológiája leírja, hogy a hálózat különböző részei hogyan kapcsolódnak egymáshoz. A gerinc- és területhálózatok legfontosabb topológiái a fa topológiák, a gyűrűs topológiák és a vegyes topológiák. Az első mérföldben két fő...
Annak érdekében, hogy megértsük a közigazgatások szerepét, érdemes megtekinteni a széles sávú hálózatot alkotó különböző rétegeket, valamint a főbb üzleti szerepeket.
A széles sávú hálózatok eltérő logisztikai, gazdasági vagy demográfiai feltételek alapján eltérő infrastruktúra-típusokat igényelnek. Használja a kérdéseket, hogy segítsen választani.
A szélessávú technológiák összehasonlítása az egyes megoldások jellemzőit mutatja be, és segít a különböző régiók számára a legjobb megoldásra vonatkozó döntések meghozatalában.