Nyelvtechnológiák

A mesterséges intelligencia e területének köszönhetően a gépek képesek az emberi nyelv olvasására, elemzésére és feldolgozására. Általános példák az automatikus beszédfelismerés, a gépi fordítás, az adatok osztályozása és a keresőmotorok.

Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy Európa nyelvi környezete igen összetett. Az Európai Unió Alapjogi Chartája tiltja a nyelvi alapú megkülönböztetést, és kötelezi az Uniót a nyelvi sokszínűség tiszteletben tartására. Ezek a jogok csak akkor érvényesíthetők, ha a nyelvtechnológiák elfogulatlanul használják a mesterséges intelligenciát. Az elszámoltathatóság, az átláthatóság, a méltányosság, a láthatóság és az értékeink tiszteletben tartása csupán néhány példája a számos etikai vonatkozásnak.

Mire van szükség a nyelvtechnológiák fejlesztéséhez?

A nyelvi erőforrások, a tanulási algoritmusok és az ezek alapján létrejövő nyelvi modellek az eszközök és szolgáltatások fejlesztésének kulcsfontosságú alapelemei közé tartoznak.

• A nyelvi erőforrások alapvető fontosságú nyers adatokat biztosítanak a természetesnyelv-feldolgozó eszközök létrehozásához, fejlesztéséhez és értékeléséhez. E nyelvi erőforrások változatos formában fordulnak elő, ideértve az írott vagy szóbeli szövegeket, a nyelvtani leírásokat vagy akár a terminológiai adatbázisokat.
• A nyelvi erőforrásokat mesterséges intelligencián alapuló, például mesterséges neurális hálózatokat alkalmazó és emellett nyelveink sajátosságaihoz igazított tanulási algoritmusok elemzik és modellezik.
• A tanulási folyamat során létrejövő nyelvi modelleket számos különböző alkalmazás képes hasznosítani, amelyek közül néhány még kialakulóban van. Minél kiterjedtebbek az erőforrások és a modellek, alkalmazásuk annál átfogóbb és általánosabb. Az ilyen modellekben hatalmas, de részben még feltérképezetlen lehetőségek rejlenek. Amint ezek a modellek képesek lesznek eredményesebben értelmezni különböző szövegeket, hang- és képanyagokat, olyan új digitális szolgáltatások jelennek meg, melyek óriási társadalmi és gazdasági hatással járnak majd.

Az európai nyelvtechnológiai ipar kulcsszerepet játszik Európa stratégiai és technológiai autonómiájában, amelyet tovább kell erősíteni. Sajátos piaci igényeinket leginkább az európai nyelvtechnológiai szolgáltatók ismerik; közülük több százan szerepelnek a gépi fordítási (eTranslation) szolgáltatások katalógusában.

Az olyan nyilvánosan hozzáférhető megoldások, mint az eTranslation, a piaci kínálatot kiegészítve nyújtanak alapszintű eszközöket és szolgáltatásokat. Biztosítják, hogy a nyelvtechnológiák valamennyi európai közigazgatási szerv és kkv számára elérhetők legyenek. Az Európai Bizottság ösztönzi és támogatja olyan nyelvi eszközök kifejlesztését és alkalmazását, mint például a névelem-felismerés, a kivonatolás, az automatikus szegmentálás, a hangulatelemzés és a beszédleiratozás. Az általános adatvédelmi rendeletnek (GDPR) való megfelelést biztosító adatanonimizálási megoldások kidolgozása is folyamatban van.

Az Európai Nyelvi Hálózat (European Language Grid – ELG) közös platformot biztosít a speciális nyelvtechnológiai megoldásoknak. A tájékoztatási és a közösségépítési erőfeszítéseknek köszönhetően széles körű egyetértés alakult ki arról, hogy a köz- és magánszféra kapacitásait össze kell vonni ahhoz, hogy mindkét szektor eredményei hozzájáruljanak a kutatás és a gyakorlati alkalmazás előmozdításához.

Különböző szinteken léteznek európai fellépések:

• A Horizont Európa program a nyelvtechnológiák ágazatközi támogatása révén ösztönzi a kutatást és az innovációt. Ennek keretében első lépésként munkafolyamatokat és algoritmusokat dolgoznak ki, és bővítik a multimodális interaktív modellek különböző modalitásokat és nyelveket is figyelembe vevő kialakításával kapcsolatos ismereteket.
• A Digitális Európa program arra ösztönzi az európai köz- és magánszférát, hogy éljenek a nyelvtechnológiák nyújtotta lehetőségekkel. Az Európai Bizottság összehangolja az uniós erőfeszítéseket a tagállamok és a magánintézmények között, létrehozva az európai nyelvtechnológiai ökoszisztémát.

E szempontok ötvözése komoly kihívást jelent az EU, az európai nyelvtechnológiai szolgáltatók, valamint a mesterséges intelligenciával és a nyelvtechnológiákkal kapcsolatos stratégiákért felelős tagállami közigazgatási szervek számára. A végső cél az európai digitális évtized támogatása mindenki javára.