Felelősségkizáró nyilatkozat: az ebben a tényszerű összefoglaló jelentésben bemutatott vélemények nem az Európai Bizottság, hanem a nyilvános konzultációban részt vevő érdekelt felek nézetei. Semmilyen körülmények között nem tekinthető a Bizottság vagy szolgálatai hivatalos álláspontjának.
A konzultáció céljai
A széles sávú infrastruktúra kiépítési költségeinek csökkentéséről szóló irányelv célja a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítésének megkönnyítése és ösztönzése azáltal, hogy harmonizált intézkedésekkel csökkenti a kiépítési költségeket. A nyilvános konzultációra adott válaszok kiegészítik és frissítik a Bizottság által eddig összegyűjtött bizonyítékokat, többek között a széles sávú hálózatok kiépítési költségeinek csökkentéséről szóló irányelv végrehajtásáról szóló jelentést és az irányelv tagállami végrehajtásának folyamatos nyomon követését, valamint az elfogadása óta bekövetkezett piaci és technológiai fejleményeket.
A széles sávú infrastruktúra kiépítési költségeinek csökkentéséről szóló irányelv (a továbbiakban: az irányelv) felülvizsgálata az „Európa digitális jövőjének megtervezése” című közleményben(COM(2020) 67 final) bejelentett intézkedések részét képezi, és fontos szerepet játszik a Bizottság által a gigabitalapú társadalomról szóló közleményben(COM(2016) 587 final) meghatározott konnektivitási célkitűzések, valamint a „Digitális iránytű 2030-ig: a digitális évtized megvalósításának európai módja”(COM(2021) 118 final).
A nyilvános konzultáció célja az volt, hogy véleményeket gyűjtsön az alábbiakról:
- az irányelv általános működésének értékelése
- a technológiai, piaci és szabályozási fejlemények, valamint egyéb fejlesztések lehetséges kiigazítása a fenntartható, nagyon nagy kapacitású hálózatok (VHCN) hatékonyabb és gyorsabb kiépítésének előmozdítása érdekében, beleértve az üvegszálas és az 5G-t is
- az Európai Elektronikus Hírközlési Kódexhez való igazodás szükségessége
- hogyan járulhat hozzá a felülvizsgált eszköz az elektronikus hírközlési ágazat fenntarthatóságához az európai zöld megállapodással összhangban(COM(2019) 640)
- az adminisztratív terhek lehetséges csökkentése és az egyszerűsítés lehetősége.
Kik voltak a válaszadók?
25 ország (22 tagállam, Egyesült Királyság, Norvégia és Kína) 96 válaszadója közül 36 volt vállalati/üzleti szervezet (ebből elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetői, más típusú hálózatok üzemeltetői, elektronikus hírközlő hálózatok fogadására szánt fizikai infrastruktúra üzemeltetői, elektronikus hírközlő berendezések szolgáltatói és kapcsolódó szolgáltatások nyújtói), 23 vállalkozói szövetség (főként elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetői), 23 hatóság (helyi, regionális és nemzeti, beleértve a nemzeti szabályozó hatóságokat is), hat uniós polgár, két nem kormányzati szervezet, egy szakszervezet és öt másik (pl. széles sávú kompetenciairodák, közérdekű érdekelt felek stb.). Négy válaszadó vállalat/üzleti szervezet Németországból (2), Szlovéniából (1) és Svédországból (1) származó kis- és középvállalkozások (kkv-k).
Ábra: A nyilvános konzultációra adott válaszok megoszlása a válaszadók típusa szerint.
Ábra. A válaszok megoszlása országonként.
A válaszadók profilja tükrözi a nyilvános konzultációk önszelektáló jellegét, és óvatosságra int az eredmények értelmezésekor, mivel nem tekinthetők az összes európai érdekelt fél vagy az érdekelt felek egy kategóriáján belüli összes érdekelt fél reprezentatív mintájának, és észrevételeik sem egyenlő súlyt képviselnek (pl. a különböző tagállamok több elektronikus hírközlési szolgáltatóját képviselő európai szövetségek vagy egyéni vélemények). Míg három nemzeti szabályozó hatóság vett részt ebben a nyilvános konzultációban, az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete (BEREC) külön véleményt adott ki, amely összességében ugyanazokkal a szempontokkal foglalkozik.
Előzetes megállapítások
A szekciók átlagosan több mint 70%-ban vettek részt aktívan (eltérő rendelkezés hiányában az „ellenérdekűek” alatt azokat értjük, akik ténylegesen válaszoltak az adott kérdésre/kérdésekre, mivel a válaszadók tudásuk vagy konkrét érdeklődésük alapján szabadon dönthettek arról, hogy nem válaszoltak az összes kérdésre vagy alkérdésre). A válaszok részletes elemzésének sérelme nélkül az alábbi általános tendenciák figyelhetők meg.
Az elektronikus hírközlő hálózatok időben történő és hatékony kiépítésének mozgatórugói
A válaszadók többsége jelezte, hogy az alábbi szempontok jelentős hatást gyakorolnak az elektronikus hírközlő hálózatok időben történő és hatékony kiépítésére: engedélyezési eljárások (84%) és engedélyezési díjak (54%); hozzáférés az elektronikus hírközlő hálózatok meglévő fizikai infrastruktúrájához (77%), a villamosenergia-ellátó hálózatok meglévő fizikai infrastruktúrájához (56%) vagy más, hálózati elemek telepítésére alkalmas elemekhez és létesítményekhez (55%); az építési munkák összehangolása és más társberuházási vagy közös bevezetési mechanizmusok (62%); a meglévő fizikai infrastruktúrára (79%), a hálózati elemek telepítésére alkalmas egyéb elemekre és létesítményekre (71%), illetve a folyamatban lévő vagy tervezett építési munkákra (68%) és az épületen belüli fizikai infrastruktúrához való hozzáférésre (69%) vonatkozó információk (a válaszadók kevesebb mint fele által az elektronikus hírközlő hálózatok időben történő és hatékony kiépítése befolyásolásának egyik szempontja: „Az egyéb ellátási hálózatok meglévő fizikai infrastruktúrájához való hozzáférés (pl. víz, hő, gázellátás, szennyvízkezelés)” válaszlehetőség volt.
Az irányelv általános működése
A válaszadók 36%-a (akik 29%-a vállalkozói szövetségeket, 25%-a az elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetőit, 36%-a pedig a hatóságokat képviseli) úgy véli, hogy az irányelv összhangban van az elektronikus hírközlés 2009-es keretszabályozásával, 30%-a pedig az Európai Elektronikus Hírközlési Kódexszel (ebből 13% a vállalkozói szövetségek, 29% az elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetői és 42% a hatóságok képviselői). A válaszadók 45%-a megerősíti, hogy az irányelv által megvalósított harmonizáció uniós hozzáadott értéket képvisel a szabályozás kiszámíthatósága és a jogbiztonság, 29%-uk egyszerű és hatékony adminisztratív eljárások, 24%-uk az egész EU-ban folytatott üzleti tevékenység megkönnyítése, 23%-a pedig a méretgazdaságosság révén a több uniós országban üzleti tevékenységet folytató vállalkozások számára (3. ábra).
Ábra. Az irányelv által megvalósított harmonizáció uniós hozzáadott értéke különböző tényezők révén.
Ami az irányelv általános célkitűzéseit illeti, a válaszadók 20%-a véli úgy, hogy az irányelv hatékony a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok alacsonyabb költséggel történő kiépítésének elősegítésében, míg 26% továbbra is semleges, 43%-uk pedig nem tartja elég hatékonynak. Ami az operatív célkitűzéseket illeti, a válaszadók 19%-a véli úgy, hogy az irányelv hatékony az építési munkák összehangolásának megerősítésében, 11%-uk pedig az engedélyezés idejének és költségeinek csökkentésében, szemben a 48%-kal, illetve 51%-kal, amely nem tartja hatékonynak az irányelvet. A felvetett okok közé tartozik például a hálózat kiépítése előtt álló, továbbra is fennálló akadályok, az egységes és digitalizált adminisztratív eljárások és a különböző közigazgatási szervek közötti koordináció hiánya, illetve a nem kellően hatékony egyablakos információs pont. A válaszadók 34%-a úgy véli, hogy az irányelv a meglévő fizikai infrastruktúrához való hozzáférésnek és a kapcsolódó átláthatósági intézkedéseknek köszönhetően megkönnyítette és ösztönözte az elektronikus hírközlő hálózatok kiépítését, 28%-uk az építési munkák összehangolásának és a kapcsolódó átláthatósági intézkedéseknek, 29%-uk az épületen belüli fizikai infrastruktúrához és a kapcsolódó hozzáférési intézkedésekhez való hozzáférésnek, 28%-uk az illetékes szerveknek és más horizontális rendelkezéseknek, 25%-uk pedig az engedélyezési eljárásoknak köszönhető.
A fizikai infrastruktúrához való hozzáférés és azok rendelkezésre állása, valamint az építési munkák összehangolása
Ami a fizikai infrastruktúrához kapcsolódó költségeknek a helyhez kötött és mobil/vezeték nélküli hálózatok kiépítésének összköltségéhez viszonyított nagyságát illeti, a nyilvános konzultációban részt vevő összes résztvevőnek csak kevesebb mint 40%-a (vezetékes) és 20%-a (mobil/vezeték nélküli) ad erre vonatkozó becslést (nagy többségük az elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetőit képviselő vállalat/üzleti szervezet vagy vállalkozói szövetség volt). A válaszadók mintegy háromnegyede véli úgy, hogy az ilyen költségek a helyhez kötött hálózatok esetében meghaladják a 60%-ot, a mobil/vezeték nélküli hálózatok esetében pedig a 40%-ot (4. ábra).
Ábra: A fizikai infrastruktúrához kapcsolódó költségek százalékos aránya a helyhez kötött és mobil/vezeték nélküli hálózatok kiépítésének összköltségéhez viszonyítva.
A válaszadók 43%-a úgy véli, hogy az elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetőinek tulajdonában lévő fizikai infrastruktúrához való hozzáférés iránti észszerű kérelmek tisztességes és észszerű feltételek melletti teljesítésére vonatkozó kötelezettségek – beleértve az árképzést is – megfelelőek a meglévő fizikai infrastruktúrák különböző típusaihoz való hatékony és arányos hozzáférés biztosításához, míg a válaszadók 41%-a úgy véli, hogy azok megfelelőek az elektronikus hírközlő hálózatoktól eltérő hálózatok üzemeltetőinek tulajdonában lévő fizikai infrastruktúrához való hozzáférés tekintetében. A válaszadók 48%-a véli úgy, hogy az irányelv 3. cikke szerinti „méltányos és ésszerű feltételek” elvét a vitarendezési testületek nem alkalmazták eredményesen (az eredmény tekintetében), 46%-uk pedig nem hatékonyan (az idő tekintetében).
A meglévő fizikai infrastruktúrához való hozzáférést illetően a válaszadók úgy vélik, hogy a megfelelő fizikai infrastruktúra rendelkezésre állásának hiánya (76%), a meglévő fizikai infrastruktúrára vonatkozó információk hiánya (59%), a fizikai infrastruktúra tulajdonosaival való hozzáférési feltételekről való megállapodás nehézsége (58%) és a lassú/nem hatékony vitarendezési eljárás (54%) költségesebb vagy hosszadalmasabb hálózatkiépítéshez vezetett. Az érdekelt felek főbb kategóriáinak véleményét az 5. ábra mutatja be.
Ábra: Olyan tényezők, amelyek a meglévő fizikai infrastruktúrához való hozzáférés tekintetében költségesebb vagy hosszadalmasabb hálózatkiépítéshez vezettek.
A válaszadók 67%-a jelezte, hogy a nagy sebességű technológia fogadására kész, épületen belüli fizikai infrastruktúrára vonatkozó, az irányelvben előírt jelenlegi rendelkezések legalább némi jelentőséggel bírnak az elektronikus hírközlő hálózatok kiépítésének megkönnyítése szempontjából.
A válaszadók több mint kétharmada úgy véli, hogy az elektronikus hírközlő hálózatok (71%) vagy a közlekedési hálózatok (beleértve a vasutakat, utakat, kikötőket és repülőtereket) (68%) és a villamosenergia-hálózatok (beleértve a nyilvános villámozást) (67%) közötti koordináció bizonyos mértékben releváns lenne az elektronikus hírközlő hálózatok kiépítése szempontjából, míg a válaszadók több mint fele a gáz-, víz- és fűtési hálózatokat is megjelölte.
Ábra Az építési munkák elektronikus hírközlő hálózatok és más típusú hálózatok közötti összehangolásának relevanciája.
Átláthatósági intézkedések
Ami a fizikai infrastruktúrára vonatkozó minimális információkat illeti, amelyeknek az irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében meghatározottakon túli elektronikus hírközlő hálózatokat kiépíteni kívánó üzemeltetők számára rendelkezésre kell állniuk, a válaszadók 74%-a a georeferencia szerinti földrajzi elhelyezkedést és/vagy útvonalat, a válaszadók 40%-a pedig a hálózati elemek befogadására szolgáló teljes és szabad kapacitást (pl. alépítmények száma, a rendelkezésre álló terület m²-e) jelölte meg.
A válaszadók 66%-a, illetve 22%-a jelezte, hogy a meglévő fizikai infrastruktúrára és a tervezett építési munkákra vonatkozó releváns információkhoz való legmegfelelőbb és leghatékonyabb hozzáférés biztosításának legjobb mechanizmusa a (hálózatüzemeltetők és/vagy állami szervek által rendelkezésre bocsátott) egyedi adattár (amelyet a hálózatüzemeltetők és /vagy állami szervek alkotnak).
A válaszadók több mint 60%-a véli úgy, hogy a 7. ábrán megadott információk relevánsak a hálózat kiépítésének megkönnyítése szempontjából, ha az információkat az egyablakos információs ponton keresztül folyamatosan frissítik.
Ábra: Az egységes információs pontokon keresztül folyamatosan frissített információk elérhetőségének relevanciája a hálózatkiépítés megkönnyítése érdekében.
Engedélyezési eljárások
Ami azokat a tényezőket illeti, amelyek negatívan befolyásolják az elektronikus hírközlő hálózatok kiépítésére vagy korszerűsítésére irányuló engedélyezési eljárások összetettségét és időtartamát, a válaszadók több mint háromnegyede (80%), az elektronikus hírközlő hálózatok kiépítéséhez szükséges engedélyek sokfélesége (79%), az engedélykérelmekre vonatkozó elektronikus eszközök/eljárások hiánya, valamint az elektronikus hírközlő hálózatok kiépítésével kapcsolatos valamennyi engedély megadására vonatkozó határidő be nem tartása (75%) utal az engedélyezés terén illetékes különböző hatóságok közötti koordináció hiányára (75%).
Az engedélyezési eljárásoknak az elektronikus hírközlő hálózatok kiépítése érdekében történő egyszerűsítésére irányuló lehetséges intézkedéseket illetően a válaszadók a következőket jelzik (lásd a 8. ábrát): az egyes érintett hatáskörrel rendelkező hatóságok valamennyi különböző eljárását magában foglaló integrált engedélyezési eljárás rendelkezésre állása, valamint az engedélykérelmek elektronikus úton történő benyújtásának lehetősége (93%); egyablakos ügyintézési pont (egyablakos ügyintézés), amely közvetítőként jár el, és az engedély iránti kérelmeket bármely (nemzeti, regionális vagy helyi) illetékes hatósághoz továbbítja (89%); az engedélyezési eljárásoknak az összes illetékes hatóság általi, egyetlen szerv (vagy testületek) általi koordinálása és nyomon követése (62%); az engedélyezési eljárások harmonizálása tagállami szinten (75%) vagy uniós szinten (59%), valamint az összes engedélyre vonatkozó hatáskör központosítása a tagállamon belül egyetlen hatóságnál (58%).
Ábra: Az elektronikus hírközlő hálózatok kiépítésére vonatkozó engedélyezési eljárások egyszerűsítésére irányuló lehetséges intézkedések.
Az elektronikus hírközlő hálózatok környezeti hatásai
A válaszadók elismerik, hogy a helyhez kötött hálózatok kiépítése (37%), a vezetékes hálózatok üzemeltetése (35%), a mobil/vezeték nélküli hálózatok kiépítése (31%) és a mobil/vezeték nélküli hálózatok üzemeltetése (40%) mérsékelt vagy jelentősebb negatív hatást gyakorolhat a környezetre, különösen a CO2és más üvegházhatású gázok kibocsátása miatt.
A válaszadók 72%-a úgy véli, hogy a berendezések, a felhasznált anyagok és a logisztika gyártása hozzájárulna az elektronikus hírközlő hálózatok kiépítéséből eredő környezeti hatásokhoz, míg 58% és 56%-uk a telepítési technikákat (pl. az árkolás típusát) és a hálózatok típusát (pl. helyhez kötött vagy vezeték nélküli/mobil) jelölte meg hozzájáruló tényezőként.
Irányítás, végrehajtás és jogi eszköz
Általánosságban elmondható, hogy míg az elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetőinek kisebbsége hatékonynak tartja a vitarendezési rendszert, a hatóságok véleménye általában sokkal pozitívabb.
A válaszadók több mint fele (53%) egyetért azzal, hogy a költségek megosztására vonatkozó szabályok meghatározása (az építési munkák összehangolása esetén) garantálná a kielégítő vitarendezési eljárást (a vállalkozói szövetségek 53%-a, a vállalatok/üzleti szervezetek 39%-a és a hatóságok 37%-a), míg 44%-uk úgy véli, hogy ezt a vitarendezési testületre kiszabott szankciókkal biztosítanák, ha a megoldást nem a határidőn belül bocsátják ki (a vállalkozói szövetségek 35%-a, a vállalatok/üzleti szervezetek 46%-a és az adott kérdésre választ adó hatóságok mindössze 6%-a).
A válaszadók 47%-a megfelelőnek tartja, hogy jogi eszközként irányelvet válasszanak az elektronikus hírközlő hálózatok kiépítési költségeinek csökkentésére irányuló intézkedések szabályozására, míg a válaszadók 26%-a nem tartja azt megfelelőnek (ezek 85%-a hálózatüzemeltető/szövetség, 5%-a pedig hatóság volt). A felülvizsgálat során a válaszadók 47%-a támogatja egy (a jelenlegi irányelvhez hasonló) minimális harmonizációt előíró irányelv alkalmazását; A rendelet jogi eszközként való alkalmazásának 39%-a és a maximális harmonizációt biztosító irányelv alkalmazásának 25%-a.
A következő lépések
A Bizottság alaposabban elemezni fogja a válaszokat. A válaszok értékelése, valamint az egyéb konzultációs tevékenységekből és forrásokból kapott további információk beépülnek majd az irányelv végrehajtásának értékelésébe, valamint a hatásvizsgálat és a felülvizsgált jogalkotási javaslat előkészítésébe.
Tényszerű összefoglaló jelentés és a konzultációhoz való hozzájárulások
Töltse le a széles sávú infrastruktúra kiépítési költségeinek csökkentéséről szóló irányelv tényszerű összefoglaló jelentését (.pdf).
Tekintse meg a válaszadók egyéni válaszait az „Ossza meg velünk véleményét!” oldalon, és töltse le a Bundesregierung (.pdf), az ECTA (.pdf) és a CETIN (.pdf) további hozzászólásait.