A dolgok internetének fóruma által évente szervezett IoT Hét platformot biztosít az ipar és a tudományos élet szakértői számára, hogy megvitassák a dolgok internetének stratégiai szerepét gazdaságunk és társadalmunk digitalizációjában. 2022. június 20–23-án 49 országból több mint 380 előadó és közel 700 résztvevő tudott személyesen újra találkozni, ezúttal Írországban, miután a tavalyi rendezvényt a Covid19-cel kapcsolatos korlátozások miatt teljesen virtuálisan szervezték meg.
A Bizottság képviselői számos konferenciaülést szerveztek és vettek részt, amelyek vitát váltottak ki a dolgok fenntartható internetével, a szabványosítással és a biztonsággal kapcsolatos stratégiai irányvonalról. Az ülések erőteljes lendületet adtak az adatpolitikának, az adattereknek és az adatpiacoknak, a „Szövetség a dolgok internetének innovációjáért” (AIOTI) és a Big Data Value Association (BVDA) támogatásával.
Ahhoz, hogy Európa megőrizhesse erősségeit a számítástechnikai kontinuumban, létre kell hoznia a dolgok internetével és peremével foglalkozó jövőbeli európai platformokat, amelyek közösségvezéreltek és nyitottak. Június 22-én nyitóülésre került sor egy 6 meta-operációs rendszerekkel kapcsolatos kutatási és innovációs cselekvésből (RIA) – ICOS, Fluidos & NEMO, Szomszédság, Aeros és NEPHELE –, valamint 3 koordinációs és támogatási cselekvésből (CSA) – OpenContinuumból, Unlock -CEI-ből és HiPEAC - ból – a felhőalapú internet területén –, amely 64 millió EUR uniós támogatásban részesült és szeptember 1-jén indult (a Unlock-CEI és a HiPEAC június 1-jén, illetve december 1-jén indult). Az ülésen megvitatták az új eucloudedgeiot.eu internetes portál elindítását is, amely platformként szolgálna a Horizont Európa ökoszisztémájának támogatására, valamint a nyílt pályázati felhívások és a nagyszabású kísérleti projektek lehetőségeinek előmozdítására.
A rendezvény 115 konferenciaülésén kívül a regisztrálók számos más, uniós finanszírozású kutatási és innovációs kezdeményezésről is megismerkedhettek, amelyek bemutatták munkájukat a dolgok internetének hetén, amelyet az ír zöld párt Ossian Smyth államminisztere nyitott meg, és amely olyan projekteket foglalt magában, mint a Demeter, a GateKeeper, az InterConnect, az NGIoT, az OpenDEI és a VEDLIoT.
A szélhez viszonyított teljesítmény
Az Európai Bizottság Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatóságának (DG CONNECT) képviseletében, a jövőbeli hálózatok igazgatója, Pearse O’Donohue vázolta a dolgok internetével kapcsolatos globális uniós jövőképet a rendezvény nyitóünnepségén. Az Európa előtt álló geopolitikai helyzetben hangsúlyozta, hogy meg kell erősítenünk technológiai szuverenitásunkat, és csökkenteni kell függőségeinket bizonyos kritikus területeken. E kihívások kezelése érdekében a Bizottság folytatta digitális prioritásainak megvalósítását, és új, ambiciózus kezdeményezéseket indított.
Ezek közül az első a REPowerEU: terv Európa orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségének 2030-ig történő megállítására a tiszta energiára való átállás diverzifikálása, megtakarítása és felgyorsítása révén. Ezzel párhuzamosan a Bizottság kidolgozza az energiapolitika digitalizálására vonatkozó cselekvési tervet, amely szinergiát jelent a REPowerEU-val. A dolgok internete által támogatott intelligens energiarendszer energiahatékonysági előnyökkel járhat a fogyasztók számára azáltal, hogy eszközöket biztosít az energiafogyasztás, -termelés és -tárolás megértéséhez és kezeléséhez a megújuló energiaforrások, a decentralizált energiatermelés és az elektromos járművek növekvő részaránya idején. A dolgok internete következő generációjának egyik legfontosabb innovatív elve, amely lehetővé teszi ezt az intelligens energiarendszert, a decentralizált intelligencia, amely segítő technológiaként működik a villamos energia hálózat peremére juttatásában.
Egy másik felvetett kérdés a csipekről szóló európai jogszabály volt. 2022 februárjában a Bizottság 43 milliárd EUR összegű javaslatot fogadott el a félvezető-ökoszisztéma megerősítésére az EU-ban, biztosítva az ellátási láncok rezilienciáját és csökkentve a külső függőségeket. Ez lehetővé teszi Európa számára, hogy az EU technológiai szuverenitással kapcsolatos céljaival összhangban megkétszerezze a félvezetők globális piaci részesedését, 20%-ra. Az egyik cél a félvezetők létrehozása a jövőbeli intelligens érzékelők és pereminformatikai rendszerek számára, ismét támogatva a „power to the edge” paradigmát. Mint ilyen, Európának vezető szerepet kell vállalnia az olyan kialakulóban lévő paradigmák feltárásában és kiaknázásában, mint a decentralizált intelligencia, a nagy teljesítményű számítástechnika és a kognitív számítástechnika.
Mivel a számítástechnikai teljesítmény közelebb kerül a peremhez, az adatokra vonatkozó jogszabályok befolyásolják a szabályokat a számítási folytonosság egészében. A Bizottság előterjesztette a virágzó adatgazdaság jogi keretét, például az adatmegosztási jogszabályt, amelyet 2022 márciusában javasoltak a Tanácsnak és a Parlamentnek, azzal a céllal, hogy több adatot bocsásson rendelkezésre, és szabályokat állapítson meg az adatfelhasználásra és az adathozzáférésre vonatkozóan.
Az európai adatstratégia célja, hogy egységes adatpiacot hozzon létre, amely biztosítja globális versenyképességünket és adatszuverenitásunkat. A Digitális Európa programon keresztül a Bizottság társberuházza a közös európai adatterek kiépítését az olyan ágazatokban, mint a mezőgazdaság, az energia, az egészségügy, a gyártás és a közlekedés annak biztosítása érdekében, hogy több adat álljon rendelkezésre gazdaságunkban és társadalmunkban való felhasználás céljából, ugyanakkor ellenőrzés alatt tartsa az adatokat előállító vállalatokat és magánszemélyeket.
Az EU beruház egy olyan európai egyesített számításifelhő-folyamatba, amely megfelel a digitális átálláshoz szükséges magas szintű adatvédelmi, biztonsági, energiahatékonysági és hordozhatósági normáknak. 2021-től a Bizottság legfeljebb 2 milliárd EUR-t fektet be olyan finanszírozási programok keretében, mint az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, a Digitális Európa, a Horizont Európa és a Next Generation EU. A nemzeti kormányoknak ki kell egészíteniük ezeket a beruházásokat, a tagállamok számítási felhőre vonatkozó nyilatkozata melletti elkötelezettségükkel együtt, valamint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközön keresztül.
Az együttműködés kulcsfontosságú
Ezek az európai kezdeményezések megmutatják, hogy a geopolitikai kihívásokra való reagálás lehetőséget kínálhat a zöld és digitális átállás felgyorsítására. Ennek érdekében uniós szinten össze kell fognunk erőinket, és folytatni kell a beruházásokat annak érdekében, hogy fenntartható, versenyképes és szuverén Európát építsünk polgárai számára.
Kulcsfontosságú azonban, hogy együttműködjünk azokkal a hasonlóan gondolkodó országokkal, amelyek osztják céljainkat és értékeinket. Anemzetközi együttműködés a technológiafejlesztési ciklus korai szakaszában kezdődhet meg: 2022. június 21-én, a dolgok internetének amerikai előadókkal tartott kizárólagos ülésszakán az EU új együttműködést kezdett a Bizottság és az Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Alapítványa között az alapkutatás terén, a megosztott számítástechnikával és a nagylelkű hírszerzéssel kapcsolatos új koncepciókra összpontosítva.
Mindkét fél megállapodott abban, hogy a következő lépésekben a megosztott számítástechnikával és a földfelderítéssel kapcsolatos új koncepciók alapkutatására kell összpontosítani, mégpedig a tájrendezésre és a közvetítésre vonatkozó közös felügyeleti megállapodás létrehozásával, valamint a projektpárok között a kutatási partnereken keresztül folytatott kétoldalú együttműködéssel, valamint a tudásmegosztást szolgáló, rendszeres, rotációs (online és fizikai) munkaértekezletek létrehozásával, amelyek közül az elsőre 2022 szeptemberében kerül sor.
A verseny előtti szakaszban való együttműködés kölcsönös előnyökkel jár majd az Atlanti-óceán mindkét partján működő valamennyi innovációs szereplő számára, és megnyitja az utat a jövő közös normái és struktúrái előtt.
További információk
A mezőgazdaság digitalizációja