A Horizont 2020 program keretében mintegy 1 milliárd EUR összegű uniós finanszírozást bocsátottak rendelkezésre az európai ipar digitalizálása (DEI) kiemelt területhez tartozó kutatási és fejlesztési erőfeszítésekre olyan ágazatokban, mint az energia, a mobilitás, az építőipar és a feldolgozóipar. A gyártási folyamat manapság egyre inkább olyan digitális innovációkat használ, mint a mesterséges intelligencia, a dolgok internete, a felhőalapú számítástechnika és a nagy adathalmazok elemzése. Ezen új megoldások integrálásával a gyárak digitálisan fejleszthetik folyamataikat, fokozva a kreativitást és csökkentve a tervezéstől a gyártásig töltött időt.
A 2017 novemberében indított és mintegy 1,5 millió EUR összegű uniós finanszírozásban részesülő „Flexible & autonóm gyártási rendszerek egyedi tervezésű termékekhez” elnevezésű „Fixen” projekt integrált és moduláris keretet fejlesztett ki, validált és terjesztett a repüléstechnikai termékek minőségének és hatékonyságának javítása, valamint a karbantartási szolgáltatások megkönnyítése érdekében. A kötőelemeket a Horizont 2020 EUB-02–2017 „IoT Pilotok: Intelligens gyártási testreszabás” az Európa és Brazília közötti együttműködés előmozdítása érdekében. A fasten bemutatta nyílt és szabványosított IoT köztesszoftverét, amelyet az üzletszinten kell alkalmazni, és amely képes szimulációkat futtatni, automatizálni a logisztikát, valamint gyors és alacsony költségű javítási szolgáltatásokat nyújtani. Ezt a digitálisan integrált szolgáltatásoknak a gyártási műveletekkel való párosításával, az adatcsere decentralizálására szolgáló eszközök és a döntéshozatali folyamat alkalmazásával érték el. A technológiák demonstrálására két kísérleti esetben került sor: az egyik házigazdája a ThyssenKrupp (Brazília), a másik pedig az Embraer (Portugália).
A kötőelemek projektéletciklusából származó eredmények egyik példája az ipari dolgok internetéhez kapcsolódó szenzoradatok szolgáltatásával kapcsolatos tanácsadási szolgáltatások, amelyek lehetővé teszik a környezeti rendellenességek gyors azonosítását. A nyílt IoT köztesszoftver architektúrája további érzékelőszolgáltatást, valós idejű adatvizualizációt és -kezelést tesz lehetővé az üzletszinten, ami lehetővé teszi a valós idejű érzékelők közvetítését és feldolgozását a döntéshozatali lánc egészében, valamint a döntéshozatal zökkenőmentes koordinációját. A projekt létrehozta az érzékelők felhasználóbarát rangsorolási modelljét, amely a felhasználói igényeken alapuló lekérdezések révén létrehozza a megfelelő érzékelők listáját. A szenzorok rangsorolására szolgáló mechanizmus létrehozásának motivációja az érintett hardver- és szoftverelemek hatalmas mennyisége és sokfélesége volt, ami nagy mennyiségű, korlátozott időn belül feldolgozott adatot eredményezett, és lehetővé tette a gyári környezetben előforduló rendellenességek gyors azonosítását.
A projekt másik figyelemre méltó eredménye egy olyan eszköz, amely egy prediktív vizuális útvonal követése révén növeli az automatizált vezetésű járművek (AGV-k) autonómiáját. A digitális megoldás vizuális érzékelőket használ, és ipari raktárakban használható, ahol az AGV-ket vezetőszalagot követve vezetik a létesítmény körül. Ez még felszíni, kamera- és mobil robothibák esetén is növeli a navigáció képességét, javítva az eredendő szilárdság szintjét.
A projektben kidolgozott digitális megoldások lehetővé teszik az európai és brazíliai gyártóüzemekkel rendelkező gyártó vállalatok számára, hogy kiaknázzák a negyedik ipari forradalom (Ipar 4.0) előtt álló lehetőségeket. Az uniós finanszírozás segítségével a jövő gyárai összpontosíthatnak majd folyamataik digitalizálására, az új termelési technológiák fellendítésére, valamint az energia- és anyaggazdálkodás javítására, ami nemcsak a gyorsabb, hanem intelligensebb munkavégzést is lehetővé teszi számukra.