A résztvevők véleményét a széles sávú infrastruktúra kiépítési költségeinek csökkentéséről szóló irányelv (BCRD) felülvizsgálatára előirányzott konzultációs tevékenységek részeként szervezett, 2021. január 27-i online részvételi munkaértekezleten gyűjtötték össze. A munkaértekezlet során az érdekelt felektől ily módon összegyűjtött észrevételek, valamint a nyilvános konzultáció és más konzultációs tevékenységek során kapott visszajelzések beépülnek majd a Bizottság értékelésébe, hatásvizsgálatába és új jogalkotási javaslatába. Ez a jelentés nem képviseli a Bizottság álláspontját a tárgyban, és nem zárja ki a BCRD felülvizsgálati folyamatának végeredményét sem.
Az online részvételen alapuló munkaértekezleten 23 tagállam mintegy 180 képviselője és különféle érdekelt felek vettek részt kiegyensúlyozottan (42% piaci érdekelt fél és 53%-os hatóság), és számos érdekelt fél vett részt, köztük az elektronikus hírközlési szolgáltatók, más hálózatüzemeltetők, fizikai infrastruktúra-üzemeltetők és szövetségeik, a BCRD-ben meghatározott feladatokkal megbízott (nemzeti, regionális, helyi) hatóságok és szakértők.
A workshopot Rita Wezenbeek, a Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága összekapcsoltságért felelős igazgatójának vitaindító beszéde nyitotta meg, aki ismertette a zöld és digitális gazdaságra való kettős átállást, amely hatalmas lehetőséget kínál Európa számára, és az Európai Bizottság egyik legfontosabb prioritása. Emellett a Covid19-világjárvány rávilágított arra, hogy az elektronikus hírközlő hálózatok fontos szerepet játszanak a polgárok életében és a vállalkozások stratégiáiban. Ezzel kapcsolatban Wezenbeek asszony emlékeztetett arra, hogy a 2021–2027-es időszakra az EU 1,8 billió euró finanszírozást fog rendelkezésre bocsátani a Covid19-világjárvány okozta válságból való kilábalás támogatására és az EU hosszú távú prioritásaira a különböző szakpolitikai területeken. A különböző uniós programok által támogatott digitális célkitűzések mellett minden nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervnek legalább 20%-ot kell elkülönítenie a digitális átállásra.
Wezenbeek asszony emlékeztetett arra, hogy a BCRD 2022 első negyedévére tervezett felülvizsgálatának fő célkitűzései a következők: a nagyon nagy kapacitású hálózatok (VHCN) gyorsabb és hatékonyabb kiépítésének lehetővé tétele, beleértve az üvegszálas és az 5G-t is; annak biztosítása érdekében, hogy a szabályok összhangban legyenek az Európai Elektronikus Hírközlési Kódexszel, amelyet a tagállamoknak tavaly év végétől kell alkalmazniuk, valamint a fenntarthatóbb hálózatokra való áttérés lehetséges ösztönzőinek feltárása érdekében. E tekintetben a Bizottság a fejlett elektronikus hírközlő hálózatok hatékonyabb kiépítésének előmozdítása érdekében továbbra is arra törekszik, hogy intelligens és jövőbeli szabályozással ösztönözze a magánberuházásokat. Végezetül felkérte az összes résztvevőt, hogy aktívan járuljanak hozzá a megbeszélésekhez, és közösen alakítsák ki az irányelv felülvizsgálatát.
A résztvevők által összegyűjtött főbb nézetek összefoglalása
- A konnektivitási infrastruktúra döntő szerepet fog játszani Európa gazdasági fellendülésében. Támogatni fogja továbbá a jövőbeli innovatív szolgáltatások fejlesztését, a gazdaság nagyobb fokú digitalizációját, valamint a továbbra is kritikus kérdésnek számító digitális szakadék megszüntetését. Az EU-nak folytatnia kell ambícióit, mivel Európa-szerte mindenütt mindenütt jelen kell lennie az üvegszál-lefedettségnek.
- Az EEHK, valamint időben történő átültetése és végrehajtása létfontosságú a hálózat kiépítéséhez. Fontos tisztázni a felülvizsgált eszközzel való kapcsolatot is, különös tekintettel a szimmetrikus/aszimmetrikus kötelezettségekre és a két eszközben használt fogalmakra.
- A BCRD alapvető szerepet játszik a hálózat kiépítésében. Az irányelv által javasolt hasznos szabályok közül néhányat nem aknáztak ki teljes mértékben, részben azért, mert számos rendelkezés önkéntes jellegű. Néhány résztvevő rámutatott az irányelv széttagolt végrehajtására és az érvényesítés nehézségeire, ami az EU-n belüli piac széttagoltságához vezethet.
- A hálózatkiépítés szempontjából továbbra is kulcsfontosságúak a következő kérdések: a megterhelő adminisztratív eljárások egyszerűsítése (engedélyezés, eljárás, időzítés, szabályok), a tervezett építési munkákra és a meglévő fizikai infrastruktúrára vonatkozó információk rendelkezésre bocsátása, a közintézmények fizikai infrastruktúrájához való hozzáférés kiterjesztése, a különböző közműhálózatokkal való szinergiák kiépítése során felmerülő nehézségek leküzdése, a tervezés és a koordináció javítása, valamint az egyablakos információs pont szerepének megerősítése.
- Az egyablakos információs pont és a vitarendezési hatóságok egyaránt kulcsszerepet játszanak. A SIP szerepét meg lehetne erősíteni (pl. az engedélykérelmek egyablakos ügyintézési pontja, a nagyobb koordináció és átláthatóság, a hozzáférési és költségelvek, az irányítás, valamint a szabványosított és digitális eljárások alkalmazása révén). Javítani lehetne a vitarendezési eljárások eredményeire vonatkozó információkat, valamint a stratégiai végrehajtási tervek és a vitarendezési testületek közötti együttműködést.
- A piaci és jogi helyzetek nagyon eltérőek az EU-ban, bár a kihívások azonosnak tűnnek. Bizonyos területeken hasznosak lehetnek a potenciálisan enyhébb megközelítések, és az összekapcsoltsági eszköztár pozitív eszköz. Bár egyes területeken kihívást jelenthet a nagyon messzire mutató uniós szintű harmonizáció, a helyzetet javítani lehetne az egyes tagállamokon belüli különböző szabályok, feltételek és eljárások megszüntetése érdekében (pl. egy központosított rendszer és/vagy harmonizált szabályok keretében gyorsabb és hatékonyabb engedélyezési eljárások bevezetésével, a költségmegosztásra és más árképzési szempontokra vonatkozó iránymutatással stb.). Ami a lehetséges jogi eszközt illeti, egyes résztvevők rendelet elfogadását szorgalmazták, míg mások az irányelvet részesítették előnyben.
- Ami a fenntarthatóbb elektronikus hírközlő hálózatokat illeti, a hálózatmegosztás vagy a közös kiépítés hozzájárulhat e célkitűzés eléréséhez. A rézhálózatról az üvegszálas hálózatokra való átállás, amely a réz kikapcsolásához vezet, fontos szerepet játszhat az ágazat környezeti lábnyomának csökkentésében. A BCRD felülvizsgálata során figyelembe kell venni a hálózatok környezeti hatását is.
- Fontolóra lehetne venni az állami tulajdonban lévő eszközökhöz való hozzáférés megkönnyítését a kiscellás koncepción túlmutató hálózati elemek telepítése céljából, valamint fontolóra lehetne venni az alkalmazott kiépítési technikákra, például a mikrotrenchingre vonatkozó következetes megközelítéseket.
- Gyors együttműködésre és koordinációra van szükség az érintett illetékes hatóságok között, többek között helyi szinten is. E tekintetben különösen a helyi hatóságok részesülnének fokozott támogatásban (pl. informatikai eszközökkel, képzéssel és tájékoztató anyagokkal stb.).
A hálózat kiépítésének új mozgatórugói – a résztvevők véleménye
A VHCN bevezetésével összefüggésben az elektronikus hírközlési piacon jelentkező új igények közé tartozik a hálózatok kiépítésére vonatkozó engedélyek széttagoltságának harmonizálása és a jobb végrehajtás. Nagyon fontos lenne a helyi hatóságok közötti és az üzemeltetőkkel való együttműködés, valamint a tervezési mechanizmusok összehangolása, mivel az engedélyezési eljárások időnként lelassították a hálózat kiépítését.
Egyes résztvevők a köztük lévő szinergiák miatt az otthoni üvegszálas hálózatok (FTTH) és az 5G hálózatok közös tervezését is szorgalmazták, ugyanakkor rámutattak a képzett munkaerő hiányára és arra, hogy egyes helyi önkormányzatok vonakodnak a mikro-trenching technikáktól, amelyek jelentősen csökkenthetik a telepítés költségeit. Ami a VHCN bevezetésének a helyi közösségek számára jelentkező társadalmi-gazdasági előnyeit illeti, néhány résztvevő hangsúlyozta a kis- és középméretű szereplők támogatásának fontosságát a szakértelem növelése révén, valamint iránymutatások nyújtását a helyi hatóságok számára és közfinanszírozás rendelkezésre bocsátását.
A zöld és digitális gazdaságra való kettős átállást illetően a résztvevők egyetértettek abban, hogy a hálózatkiépítés környezeti lábnyomának csökkentésére irányuló lehetséges intézkedések fontosak, és kiegyensúlyozott megközelítésre szólítottak fel. A környezeti lábnyom csökkentéséhez vezető kulcsfontosságú elemek mind a passzív, mind az aktív elemek esetében magukban foglalják a meglévő infrastruktúrák megosztását, az építési munkák összehangolását, a közjavakhoz és közművekhez való jobb hozzáférést, valamint a föld alatti hálózatok használatát.
Továbbra is fennálló problémák és javasolt megoldások – a résztvevők véleménye
A résztvevők a BCRD hatályának tisztázását szorgalmazták, különösen a VHCN-koncepció figyelembevétele, a fizikai infrastruktúra fogalommeghatározásának felülvizsgálata, a hatóságok tulajdonában lévő vagy általuk kezelt eszközök, a fizikai infrastruktúrához való hozzáférésre vonatkozó kötelezettségek, valamint a fizikai infrastruktúrához való hozzáférés és az ahhoz való hozzáférés tekintetében a „méltányos és ésszerű feltételek” fogalmának tisztázása, valamint az EEHK rendelkezéseivel való összhang biztosítása érdekében.
A résztvevők egyetértettek abban, hogy javítani kell a közigazgatási szervek közötti koordinációt, és nagyra értékelték a konnektivitási eszköztárat, amely nagyon hasznos eszköz, amely a bevált gyakorlatok összegyűjtésével és a közigazgatások közötti információcsere ösztönzésével lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy tanuljanak egymástól, és intézkedéseket hajtsanak végre a jelenlegi főbb akadályok leküzdése érdekében.
A résztvevők úgy vélték, hogy a jogbiztonság és az irányítás fontos kérdés, és néhányan a vitarendezésre vonatkozó nemzeti iránymutatásokat (pl. az árképzési mechanizmusok, határidők tekintetében), valamint aktualizált jogi keretet kértek, különös tekintettel az állami támogatási szabályokra, a közigazgatási eljárásokra és az olyan ingatlankezelőkkel szembeni szankciókra, amelyek indokolatlanul megtagadják a hozzáférést az üzemeltetőktől.
Egyes résztvevők elismerték, hogy a BCRD építési munkák összehangolására vonatkozó rendelkezéseit nem alkalmazták széles körben, és rámutattak arra, hogy harmonizált szabályokra van szükség, különösen az EMF-szintek és az engedélyezési eljárások tekintetében. Egyes résztvevők azt állították, hogy a hálózathoz való hozzáféréssel kapcsolatos koordináció hiánya lelassította a kiépítést és növelte annak költségeit. Szorgalmazták, hogy hangolják össze a szolgalmi jogok biztosítását mind a hálózatkiépítés, mind az antennák telepítése tekintetében, különösen az 5G és az optikai szálak telepítése tekintetében. Néhány résztvevő rámutatott a más hálózati ágazatokra alkalmazandó eltérő technikákra és jogi rendelkezésekre is, amelyek megnehezítik az ágazatok közötti koordinációt.
Egyes résztvevők kiemelték, hogy az állami infrastruktúrához való hozzáférés hozzájárulhat a kiépítési költségek csökkentéséhez, és a közjavakhoz és az infrastruktúrához való hozzáférés javítására szólítottak fel.
Ami az átláthatóságot és a stratégiai végrehajtási tervet illeti, a legtöbb résztvevő egyetértett abban, hogy előnyös lenne egy olyan egységes platform létrehozása, amely jobb hozzáférést biztosít a meglévő fizikai infrastruktúrára és a tervezett építési munkákra vonatkozó információkhoz, valamint biztosítja a fokozott koordinációs szerepet. A meglévő helyi platformok egyetlen nemzeti szintű platformba történő integrálása előnyös lenne, különösen azon helyi önkormányzatok számára, amelyek nem rendelkeznek a szükséges szakértelemmel vagy erőforrásokkal. A résztvevők emlékeztettek arra, hogy a fizikai infrastruktúra pontos feltérképezése érdekében a magánszektornak is javítania kell az átláthatósági kötelezettségek teljesítését.
Engedélyezési eljárások – a résztvevők véleménye
A piaci szereplők kiemelték az engedélyek nagy számát és a kérelmek elkészítéséhez szükséges időt a tagállamokon belüli és a tagállamok közötti eltérő szabályok miatt. A résztvevők egyetértettek abban, hogy mind a mobil, mind a vezetékes hálózatok kiépítése tekintetében nagy szükség van a harmonizációra és az egyszerűsített adminisztratív eljárásokra. Konkrétabban, egyes résztvevők egyszerűbb engedélyezési eljárásokat szorgalmaztak, különösen a kisebb építkezések esetében vagy keretmegállapodások révén. A kulturális vagy környezeti örökséggel foglalkozó külön engedélyeket különösen nehézkesnek nevezték. Egyes résztvevők kiemelték a hallgatólagos jóváhagyás hasznosságát a hálózatkiépítés előmozdítása szempontjából, és annak szélesebb körű használatára szólítottak fel, az eljárások egyszerűsítése vagy bizonyos típusú telepítések engedélyek alóli mentesítése mellett.
Számos résztvevő központosított engedélyezési rendszert (pl. szabványosított digitális eljárásokon alapuló egyablakos ügyintézést) szorgalmazott, amely átlátható módon nyújt tájékoztatást az engedélykérelmek állásáról, valamint jobb adminisztratív koordinációt szorgalmaz, különösen a több régióra kiterjedő nagy hálózatkiépítések esetében. Ez a megoldás különösen azoknak a helyi önkormányzatoknak a támogatására szolgál, amelyek nem rendelkeznek erőforrásokkal vagy szakértelemmel.
Több résztvevő kérte az engedélyezési eljárások kiterjesztését a kis hatótávolságú, vezeték nélküli hozzáférési pontokon túlra, az EEHK 57. cikke szerint. Emellett a résztvevők támogatták az engedélyezés feltételeinek a szolgalmi jogokhoz való igazítását, beleértve az alkalmazandó illetékeket és díjakat is. A résztvevők támogatták a költségalapú engedélyezési és telepítési díjak, valamint a szolgalmi jogok gondolatát is, és néhányan a tetőhöz való ingyenes hozzáférést vagy az egyszerű létesítmények/munkák bizonyos típusait, például a mobilhálózat bizonyos antennáit vagy a mikrotrenchinget szorgalmazták.