Innováció és digitalizáció kontra a vidéki és városi lehetőségek közötti szakadék
Az EU 80%-a vidéki, és a lakosság 30%-ának ad otthont, ugyanakkor számos vidéki terület fokozatosan lemaradt, miközben a városközpontok fejlődtek, jobb hozzáférést biztosítva a közszolgáltatásokhoz és szélesebb körű lehetőségeket kínálva. E szakadék növekedésével a vidéki közösségek egyre inkább elnéptelenedhetnek, mivel életkortól függetlenül a jobb forrásokkal rendelkező, gyakran városi területekre térnek át, többek között minőségi oktatás, foglalkoztatási lehetőségek és egészségügyi ellátás keresése céljából. Ahogy a vidéki lakosság és a gazdaságok zsugorodnak, a közszolgáltatásokba és az infrastruktúrába történő beruházások is tovább mélyülnek, és így tovább nő a vidék és a város közötti szakadék.
A vidéki vagy városi területen való életválasztás nem alapulhat az alapvető szolgáltatásokhoz vagy lehetőségekhez való hozzáférésen. Képesek vagyunk arra, hogy ezeket mindenhol elérhetővé tesszük. Számos vidéki terület dinamikus és bővülő. A kérdés lényege azonban az, hogy a megbízható, nagy sebességű széles sávú hozzáférés előfeltétele a modern szolgáltatásokhoz való hozzáférésnek, amelyek áthidalhatják a vidéki és városi területek közötti digitális szakadékot és lehetőségeket.
A világjárvány a távoli életre való átállás paradigmaváltást okozott, amelynek során a lakosság nagy része szinte egyik napról a másikra távoli polgárokká vált. A távoli szolgáltatások piaca hirtelen hatalmas volt, a kereslet tagadhatatlan volt, és gyorsan követte a beruházások és az innováció arányos hullámát. Az ebből eredő megoldások sokak számára megváltoztatták az életet – ez a kijárási korlátozások mentőöve –, de még több és jobb megoldásra van szükség.
Mivel ezeket egyre inkább beágyaztuk mindennapi életünkbe, és ezt a szintet földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül minden polgár számára normává tesszük, előmozdítjuk a távoli szolgáltatások általános érvényesítését és hozzáférhetőségét. Ennek során támogatjuk a vidéki és városi lehetőségekhez való hozzáférés közötti szakadék digitális áthidalásához szükséges innováció széles körű bevezetését.
A távoli szolgáltatások terén a világjárvány által előidézett lépésváltás kiaknázása messzemenő lehetőségeket rejt magában mind az azonnali, mind a hosszú távú fenntarthatóság, valamint a vidéki közösségek virágzása szempontjából. Ez viszont jelentős következményekkel jár majd a társadalom egészére nézve. A nagyobb kohézió és kölcsönös függőségünk megértése, valamint társadalmi és gazdasági körülményeink átfogó kiegyenlítése jelentősen hozzá fog járulni rezilienciánkhoz az elkövetkező évtizedekben várható kihívásokkal szemben.
Mélyebben szemlélve
Az Európai Települések és Régiók Tanácsa (CEMR) és az Európai Szélessávfejlesztési Hivatalok Hálózata (Broadband Competence Offices Network,BCO-hálózat) annak érdekében, hogy alaposabban feltárja ezt a koncepciót, és további perspektívákat és gyakorlati példákat is bevonjon a vitába, a 2021. évi Régiók és Városok Európai Hetének keretében tartott munkaértekezleten különbözőszakértőket tömörített: „Vidéki összeköttetések: zöld és digitális innováció a vidéki és távoli területeken rejlő lehetőségek kiaknázása érdekében”.
A helyi szerepvállalás erősítése
Andreas Wolter, Köln polgármester-helyettese (Németország) és a CEMR városi és területek közötti mobilitásért felelős szóvivője kérte, hogy „közösségeink, kisvárosaink és falvaink képesek legyenek megtenni azokat a lépéseket, amelyek javítják életkörülményeiket”, prioritásként kezelve „hogy ezeket a kihívásokat hogyan alakíthatjuk lehetőségekké” és hangsúlyozva a helyi és regionális szövetségek szerepét egy egész Európára kiterjedő vita létrehozásában.
A nemek közötti szakadék a vidék és a város között
Amint azt Clara Aguilera európai parlamenti képviselő, az Európai Parlament vidéki, hegyvidéki és távoli területekkel, valamint intelligens falvakkal foglalkozó frakcióközi munkacsoportjának társelnöke is jelezte, a városi és vidéki területeken élő polgárok lehetőségei közötti különbség nemcsak az általános foglalkoztatási és oktatási szintek, hanem a nemek közötti növekvő egyenlőtlenség szempontjából is látható. Aguilera európai parlamenti képviselő arra ösztönözte a résztvevőket, hogy a vidéki térségekre vonatkozó hosszú távú uniós jövőképről szóló közelmúltbeli európai bizottsági közlemény révén vizsgálják tovább ezt a kérdést, amely jó elemzést nyújt a főbb kihívásokról és a szükséges intézkedésekről.
A mezőgazdaságon túlra tekintés
Aguilera európai parlamenti képviselő azt is hangsúlyozta, hogy a vidékfejlesztést támogató beavatkozás tervezésekor fontos, hogy a területeket holisztikus és átfogó nézőpontból szemléljük annak érdekében, hogy a szükségletek teljes körét kezelni lehessen, ahelyett, hogy egy adott ágazat, például az idegenforgalom vagy a mezőgazdaság szemszögéből közelítenék meg azokat, ahogy az a múltban is történt. Figyelmeztet erre a kockázatra, különös tekintettel arra, hogy ez hogyan akadályozhatja meg azokat a lehetőségeket, amelyeket a környezetvédelmi átállás és a zöld paktum egyébként biztosíthatna.
Fenntartható mobilitás
További dimenziót jelent a fenntartható mobilitás és a területek közötti jobb fizikai összeköttetés iránti igény. A személyek és áruk mozgása a társadalmi és gazdasági fejlődés és kohézió kritikus eleme, és jelentős beruházásokat igényel a méltányos növekedés megvalósítása érdekében – azonban Carlos Martinez Minguez, Soria polgármestere (Spanyolország) szerint ezeket az energetikai és ökológiai átállással szoros összhangban kell végrehajtani.
A befogadást szolgáló digitális infrastruktúra
Carola Gunnarsson, Sala polgármestere (Svédország) és a Svéd Helyi Önkormányzatok és Régiók Szövetségének alelnöke a digitális innovációt alapvető fontosságúnak tartja a távoli területeken élő közösségek fenntarthatósága szempontjából, különösen az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és a fontos szolgáltatásokhoz való hozzáférés tekintetében. Az egészségügyben alkalmazott innovatív „távgondozási megoldások” példájával kapcsolatban, mint például a ritkán lakott területek lakosai számára biztosított gyógyszerszállítás, Gunnarsson asszony hangsúlyozza, hogy a digitalizáció előnyeihez méltányosan és inkluzív módon hozzá kell férni az ilyen területeken tapasztalható digitális infrastrukturális hiányosságok kezeléséhez.
„Minél több digitalizációs rendszert építünk ki, annál fontosabb lesz a megbízható infrastruktúra. Ez a társadalom iránti bizalom és a jóléti rendszer alapvető biztonságának kérdése. Ha megbízható digitális infrastruktúrával rendelkezünk, akkor az egész társadalmat fejleszthetjük.”
Közösségek közötti együttműködés
Eddy Hartog, az Európai Bizottság Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatóságán belül az intelligens közösségi technológiákért felelős osztályvezetője szerint a digitális szakadék megszüntetése összetettebb, mint a fizikai infrastruktúra jelenlétének biztosítása. A szükséges technikai megoldások megvalósításának felgyorsítása érdekében Hartog úr azt javasolja, hogy a területek, a városok és a közösségek működjenek együtt olyan platformokon keresztül, mint a Living-in.EU, hogy megosszák egymással ismereteiket és akár társbefektessenek a megoldásokba.
Hosszú távú életminőség
Simona Ferrante professzor, a Milánói Műszaki Egyetem professzora rámutatott arra, hogy a vidéki és távoli területeken élő, rendszeres egészségügyi ellenőrzésre és támogatásra szoruló emberek számára az intruzív távoli egészségügyi megfigyelés megváltoztathatja az életet. Uniós projektjéből, az ESSENCE -ből származó példákkal, például egy gesztustracking tinta tollal vagy hangelemző alkalmazással, amelynek célja, hogy figyelmeztesse a családokat, a barátokat vagy a klinikusokat arra az esetre, ha lehetséges kognitív vagy fizikai hanyatlás jeleit észlelik, Ferrante professzor megmutatta, hogy az innovatív digitális technológiák hogyan mozdíthatják elő „az otthoni gondozás új modelljét”, ami nagyobb függetlenséget, életminőséget és gondolkodási békét tesz lehetővé, valamint – ami fontos – a választás lehetőségét, hogy a saját otthonában és közösségében maradjon.
Megjegyezve, hogy az ESSENCE valamennyi megoldása megbízhatóan működik a szabványos sávszélességi hálózatokon, Ferrante professzor hangsúlyozta annak fontosságát, hogy az ilyen eszközök fejlesztése során építsenek a hozzáférhetőségre és az alkalmazás egyszerűségére annak érdekében, hogy felszámolják a használatuk előtt álló akadályokat.
Oktatási egyenlőség és generációs megújulás
Goran Škvarc, Horvátország uniós finanszírozású e-iskolai programjának vezetőhelyettese határozottan amellett érvelt, hogy az e-tanulás milyen hatást gyakorol a negatív demográfiai tendenciák visszafordítására. Felvázolja, hogy a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés – olyan eszközök révén, mint az iskolák IKT-berendezései, a tanárok digitális készségekkel kapcsolatos képzése és a szigeti tanulóknak szóló online tanfolyamok – hogyan alakíthatja át az egyének és a közösségek érdekeit:
„A digitalizáció javíthatja az életminőséget Horvátország falvaiban és kisvárosaiban azáltal, hogy jobb és sokszínűbb munkalehetőségeket kínál a vidéki régiókban, az e-Schools program pedig felkészítheti a tanárokat arra, hogy innovatívabb megközelítéseket alkalmazzanak a tanulókkal folytatott munkájuk során. Ezáltal a tanulók jobban fel vannak készülve a továbbképzésre, versenyképesebbek lesznek a munkaerőpiacon, és arra ösztönzik őket, hogy saját régiójukban maradjanak.”
Társadalmi, gazdasági és környezeti fenntarthatóság
George Beers, a Wageningen Egyetem munkatársa és a „The Internet ofFood and Farm 2020” (Az élelmiszerek és a gazdaságok internete 2020) elnevezésű uniós projekt koordinátora – George Beers – bizonyította, hogy a hozzáférhetőség és a megfizethetőség az egész spektrumban az innovatív eszközök és megközelítések sikeres elterjedésének és elfogadásának kulcsfontosságú tényezői, szembeszállt azzal a vélekedéssel, hogy az intelligens mezőgazdasági innovációk számos kisebb mezőgazdasági termelő számára elérhetetlennek tűnhetnek, versenyhátrányba hozva őket. Kifejtette, hogy új vállalkozások jelennek meg kifejezetten azért, hogy az ilyen innovációk piacra kerüljenek. A berendezésekbe, az adatfeldolgozási szoftverekbe és a szakértelembe való beruházást követően ezeket a beruházásokat csomagolt szolgáltatásként kínálják a gazdaságoknak, méretüktől függetlenül, az egyes mezőgazdasági termelők igényeivel arányos díj ellenében.
Akár az erőforrásokkal kapcsolatos költségek megtakarítása és a mezőgazdasági üzemek környezeti lábnyomának javítása, a műveletek távoli irányítása és a mezőgazdasági termelő személyes idejének felszabadítása, akár a piachoz való közvetlen hozzáférés és a közvetítők megtakarítása érdekében új technológiák és digitális eszközök állnak rendelkezésre annak érdekében, hogy minden helyszínen segítséget nyújtsanak a mezőgazdasági termelőknek minden területen, feltéve, hogy az összekapcsoltság megbízható.
A digitalizáció a kapu, de a konnektivitás a kulcs
A napi viták során újra és újra visszatértünk az elkerülhetetlen valósághoz, hogy bár a digitalizációban hatalmas lehetőségek rejlenek a vidéki és távoli területek életének és lehetőségeinek átalakítására, továbbra is fennáll egy nagy akadály, amely túl gyakori ezeken a területeken: a megbízható, nagy sebességű széles sávú kapcsolat hiánya.
Jan Dröge, a BCO hálózattámogatási eszköz vezetője számszerűsítette a kihívást:
„Már elszalasztottuk a 2020-ra kitűzött uniós konnektivitási célokat, amelyek között 30 Mbps sebességű széles sávú hozzáférés volt minden polgár számára, és már most is új célokat tűztünk ki, amelyek még ambiciózusabbak: 2030-ig minden polgár 1 Gbps sebességgel való összekapcsolása.
A városi területeken 2019-ben majdnem elérték a 2020-ra kitűzött célokat, és a polgárok 90%-a 30 Mbps sebességű internet-hozzáféréssel rendelkezett. A vidéki területeken azonban, ahol a lakosság több mint 30%-a él, csak 60%-uk rendelkezett lefedettséggel – és ezek csak az átlagos adatok: jelentős különbségek vannak az egyes országok között.”
Ezért a digitalizációt és az általa a vidékfejlesztés, a virágzó közösségek és a jobb életminőség számára kínált számos lehetőséget a kereslet mozgatórugójaként kell kiaknázni annak biztosítása érdekében, hogy a szélessávú beruházások valamennyi vidéki és távoli polgárhoz eljussanak.
A széles sávú hálózatok kiépítésének felgyorsítása érdekében bőséges uniós források és szakértői támogatás áll a tagállamok és a régiók rendelkezésére. A tagállamok széles sávú rendszerekkel foglalkozó kompetenciairodái (BCO-k) ugyanis konkrét megbízatással rendelkeznek e támogatások hasznosítására és a rászoruló területekre való eljuttatására, valamint arra, hogy iránymutatást nyújtsanak a széles sávú rendszerekkel foglalkozó projektgazdáknak a tervezéssel, a finanszírozással, a technológiával stb. kapcsolatban.
Dröge úr ezért mindenkit arra ösztönöz, hogy vegye fel a kapcsolatot BCO- ival annak érdekében, hogy megtudja, hogyan segíthetik elő a nagy sebességű összeköttetés megteremtését, a digitális és a lehetőségek közötti szakadék megszüntetését, valamint a vidéki és távoli területeken rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázását.