Bár az átláthatósági menetrend a nyílt hozzáférésű adatok globális változásához vezetett, 2014 és 2020 között a világ adatainak mindössze 3%-át nyitották meg. Ez főként azért van így, mert hatékonyságvezérelt és technológiavezérelt volt, így általában csak a nagyvárosok – több mint 1 millió lakos – részesültek az előnyökből. A jelenlegi fejlemények azt mutatják, hogy a szolgáltatások és adatok online elérhetővé tételétől kezdve a kormányok és a helyi közigazgatások az adatmegosztás együttműködésen alapuló modellje felé mozdulnak el. Ez az új paradigma értéket teremthet azon európai városok 85%-a számára, amelyek nem élvezték a nyílt hozzáférésű adatok ígéreteinek előnyeit.
A támogató jogi környezet megteremtése érdekében az uniós adatstratégia célja, hogy az adatok egységes piacának létrehozása révén az EU vezető szerepet töltsön be az adatközpontú társadalomban. Javasolja egy uniós adatkeret létrehozását, amely támogatná az innovátorok közötti adatmegosztást. Az adatkormányzási rendelet közös irányítási réteget javasol az európai adatterek számára, míg az adatmegosztási jogszabály (amelyet 2021 harmadik negyedévére terveznek) a vállalkozások és a kormányzat közötti (B2G) adatmegosztással foglalkozik majd. Végezetül a nyílt hozzáférésű adatokról szóló irányelv végrehajtási rendelete számos nagy értékű adatkészletet fog meghatározni, amelyeket ingyenesen és felhasználói programinterfészeken keresztül kell rendelkezésre bocsátani.
Annak lehetővé tétele azonban, hogy a városok és a közösségek hozzáférjenek a városirányításhoz és a szakpolitikai döntéshozatalhoz szükséges relevánsabb adatokhoz, valamint a magánélet védelmét biztosító adatpiacokat hozzanak létre, egyedi adatmegosztási mechanizmusokat is igényel. Ezt kell létrehoznia a klímasemleges és intelligens közösségek adatterének; interoperábilis, megbízható és biztonságos környezet, amelyben önkéntes megállapodások alapján és bizonyos feltételek mellett (pl. hozzáférési jogok, újrafelhasználhatósági jogok, engedélyek, árcímkék stb.) megoszthatják a jelenleg széttagolt és szétszórt adatokat azok között, akik ennek az adattérnek a részévé válnak. Számos lehetséges módja van annak, hogy a városok már most is kiaknázzák a magánszektor birtokában lévő adatokat, például az adatadományozás, az adatok közbeszerzése, az adatmegosztási állományok vagy akár a pályázati feltételek révén. A jövőbeli adattérnek azonban elő kell segítenie e megoldások bővítését egy több érdekelt felet bevonó irányítási rendszer és megfelelő technikai architektúrán keresztül. Támogatni fogja továbbá a városok közötti kihívások kezelését, például az árvizek felderítését vagy az éghajlati események enyhítését.
Az adattér tagjai közösen állapodnak meg azokról az alapvető adattémákról (amelyek relevánsak a zöld megállapodás célkitűzései szempontjából), amelyeket az uniós városokban és közösségekben hasonló feltételek mellett hozzáférhetővé kell tenni, meg kell osztani, fel kell használni és újra fel kell használni. Az adattérnek keresletvezéreltnek kell lennie; mind a városok konkrét igényeinek kielégítése, mind a polgárközpontú szolgáltatástervezés biztosítása. A városok szempontjából kulcsfontosságú a közérdekű magánszektorbeli adatokhoz való hozzáférés, ezért adott esetben preferenciális feltételeket élvezhetnek az ilyen adatokhoz való hozzáférés és azok további felhasználása tekintetében.
Az alapvető adatkészletek vagy adattémák tekintetében a helymeghatározási információk (GIS, INSPIRE), a közüzemi adatok (pl. hulladék, víz, energiafogyasztás), valamint a környezeti adatok (pl. levegőminőség, időjárás stb.) rendkívül fontosak. Az üzleti esettanulmánytól és a városok szükségleteitől függően a nép- és népszámlálási adatok, valamint a mobiltelefon-szolgáltatóktól és az 5G hálózatoktól származó adatok szintén fontosak, mivel ezek közel valós időben reprezentálhatják a forgalmat, a nappali népességeloszlást és az ingázást. Az intelligens városok összefüggésében ezen adatok kombinációja integrált (tartományközi) városi szolgáltatásokat tenne lehetővé, ami interoperabilitást, modularitmust, közös adatmodelleket, API-kat és bizalmat igényelne.
Az interoperabilitás biztosítása érdekében a Living-in.eu nyilatkozat és közösség által jóváhagyott minimális interoperabilitási mechanizmusok (MIM-ek) közös adatmodelleket biztosítanak (olyan meglévő modellek alapján, mint a SAREF, a DATEX II, a GSMA, a schema.org), valamint iii. egy piacteret (aTM fórum, a Business API és a Fiware Business EcoSystem alapján) az említett adatmodellekhez való hozzáférés lehetővé tétele érdekében. Megkönnyítik továbbá a háttérinformáció-kezelést, a személyesadat-kezelést és a tisztességes MI-MIM beszerzését; az utóbbi kettő folyamatban van. A kölcsönös biztosítási intézkedésekhez hasonlóan a CEF digitális szolgáltatási infrastruktúrájának építőelemei – például a Context Broker, a nagy adathalmazok tesztelésére szolgáló infrastruktúra, az elektronikus azonosítás, az e-kézbesítés és az e-aláírás – szabványok és műszaki előírások együttesét jelentik, és olyan közös általános digitális képességekkel foglalkoznak, amelyek bármely digitális szolgáltatási platform alapvető igényeit lefedik. Ezért a városoknak nem szabad a nulláról indulniuk, hanem a meglévő eszközök használatával is el kell kezdeniük őket, és azokra kell építeniük, és ezért kezdettől fogva interoperábilisnak kell lenniük. Az intelligens városok és közösségek európai interoperabilitási keretével (EIF4SCC) kapcsolatos munka szintén kulcsfontosságú az intelligens közösségek adatterének létrehozásához. A projekt célja, hogy a területek, városok, régiók és határok közötti interoperabilitás biztosítása révén megkönnyítse az intelligens városok és technológiák szélesebb körű alkalmazását és új szolgáltatások kifejlesztését. Ez a projekt közös megközelítést fog biztosítani az intelligens városok és közösségek interoperabilitásának meghatározásához, és biztosítani fogja az annak szempontjaival kapcsolatos összehangolt gondolkodást.
Az adattérirányítása és ezzel a teljes helyi adatökoszisztéma szintén kulcsfontosságú lesz. Egy nemrégiben készült tanulmány kiemelte a helyi önkormányzatok szerepét az ökoszisztéma szervezésében, a gazdálkodók szerepvállalásának fontosságát, amely kulcsfontosságú az érintett érdekelt felek meghatározásához és integrálásához, majd az ökoszisztémán belüli értéknek a szereplők közötti megosztásához, az adatokkal kapcsolatos kérdésekhez és a gazdasági fenntarthatóság megközelítéséhez:
A városok számára releváns valamennyi adat kezelése problémát jelenthet, különösen mivel az előrejelzések azt mutatják, hogy a csatlakoztatott eszközök miatt az elkövetkező öt évben ötszörösére fog nőni az adatrobbanás, ami nyomást gyakorol arra, hogy hol és hogyan tároljuk és dolgozzuk fel adatainkat Európában. A tendencia azt is mutatja, hogy a többnyire központi felhőinfrastruktúráról a hálózat peremére, azaz a végfelhasználók, köztük a városok közelében helyezkednek el. Ez a változás, valamint a végfelhasználóknak az alacsony energiafogyasztású és valós idejű feldolgozással rendelkező biztonságos infrastruktúrával kapcsolatos növekvő elvárásaival együtt a városok érdeklődést mutathatnak a felhőalapú infrastruktúra használata iránt. Ez az informatikai költségvetésük 50%-os hatékonyságnövekedését eredményezheti, valós idejű adatfeldolgozási szolgáltatásokat tenne lehetővé, és biztonságos módot biztosítana az adatok helyi szinten vagy más városokkal közösen történő tárolására.
Az intelligens közösségek adatterének fejlesztésével párhuzamosan több más ágazati adattér is készül, amelyek mindegyike saját sajátosságokkal rendelkezik. A mobilitási adattér célja, hogy növelje az alapvető adatok rendelkezésre állását a személy- és áruszállítás támogatása, az ágazatközi adatmegosztás és a multimodalitás céljából történő újrafelhasználás megkönnyítése, az adatok újrafelhasználásának elősegítése és az adatok fellelhetőségének javítása érdekében. Az egészségügyi adattér (nagyon) érzékeny adatokat, megbízható egészségügyi adatkészleteket, rendkívül érzékeny genomikai adatokat és rákképeket tartalmaz. Az interoperabilitás biztosítása érdekében 2021 folyamán az európai egészségügyi adattérről szóló jogalkotási javaslattal együtt közös műszaki előírásokat, bizalmi kereteket és kiberbiztonsági keretet dolgoznak ki.
A klímasemleges és intelligens közösségek adattére a városi digitális ikermodellek szempontjából is fontos lesz. Számos uniós projekt (DUET, LEAD, DigiTranScope, URBANAGE stb.) kísérleti jelleggel foglalkozik a koncepcióval, míg Eindhoven, Newcastle, Rennes, Luxemburg és az Egyesült Királyság egyedi szükségleteikre összpontosító ikereket is létrehoz. A városi digitális ikermodellek esetében rendkívül fontosak az adatmegosztással, az adattulajdonlással, az adatszerepekkel és felelősségi körökkel, az adatok rendelkezésre állásával és minőségével, valamint a magánélet védelmével kapcsolatos jogbiztonsággal kapcsolatos kérdések. Másrészt hasznosak lehetnek az INSPIRE-irányelv végrehajtásával kapcsolatos technikai rendelkezések, szervezeti megközelítések, levont tanulságok és közösség (a környezetvédelmi politika nyomon követésére szolgáló térinformációk).
A Living-in.eu mozgalom részeként a közösség számos ikonikus projektet azonosított; digitális megoldások számos társadalmi kihívásra, többféle technológiával. Kezdetben a városi digitális ikrekre (pl. várostervezés vagy prediktív karbantartás), a polgári kártyára és a városi légi mobilitásra fog összpontosítani, míg mások a jövőben követhetik ezt. Ezért arra kérjük a városokat és a közösségeket, hogy csatlakozzanak a mozgalomhoz, és kezdjék meg az együttműködést a közös jövőképen és az azt lehetővé tevő feltételeken.
Részletesebb információkért lásd a mellékelt teljes jelentést.