iStock Photo Getty Images +
A független elemzés a 2023 júniusa és decembere között gyűjtött bizonyítékokon alapul.
Az ajánlás 2021-es elfogadása óta a legtöbb tagállam (27-ből 19) vagy célzott cselekvési tervet fogadott el (Dánia, Litvánia, Svédország), vagy célzott struktúrát vagy bizottságot hozott létre (Görögország, Lettország, Olaszország). A többség emellett rendelkezik az újságírók biztonságát támogató átfogó irányítással, vagy tervezi annak bevezetését. Ezen erőfeszítések részeként a tagállamok konkrét intézkedéseket hoznak, például munkacsoportokat hoznak létre, vagy egyetértési megállapodásokat és jegyzőkönyveket írnak alá például az újságírók és a rendőri erők közötti együttműködésről.
A tanulmány azt is megállapította, hogy számos uniós országban vannak érvényben az online biztonságra (9 ország) és a női újságírók, valamint a kisebbségi csoportokhoz tartozó újságírók és az egyenlőséggel kapcsolatos kérdésekről beszámoló újságírók szerepvállalásának növelésére irányuló intézkedések (14 ország), de van lehetőség további célzott fellépésre.
A tanulmány szerint a tagállamok többsége lemaradásban van az ajánlás nyomonkövetési rendszerének létrehozása terén, bár az újságírók biztonságának nyomon követésére a tagállamok közel felében rendelkezésre állnak bizonyos eszközök. Ennek és az uniós országok által végzett jelentéstételnek a megkönnyítése érdekében a tanulmány javaslatot tesz egy olyan nyomonkövetési keretre, amelyet végre tudnak hajtani.
A tanulmány információforrásként szolgál majd a közelgő jogállamisági jelentéshez. Felhasználják továbbá a tagállamokkal az ajánlások végrehajtásáról folytatott megbeszélésekhez is.
Tudjon meg többet a tanulmány megállapításairól és a vezetői összefoglalókról.
Emellett tájékozódhat a tömegtájékoztatás szabadságával és sokszínűségével kapcsolatos uniós szakpolitikákról, finanszírozásról és jogszabályokról.
Érdeklődhet az EU „Hírek” kezdeményezéséről, valamint arról, hogy az EU hogyan kívánja védeni a tömegtájékoztatás szabadságát és sokszínűségét.