Blokklánc-stratégia

A blokklánc technológia lehetővé teszi, hogy azok az emberek és szervezetek, akik esetleg nem ismerik vagy nem bíznak egymásban, közös megegyezésre jutnak, és véglegesen rögzítik az információkat harmadik fél hatóság nélkül. Azáltal, hogy az adatokba vetett bizalmat olyan módokon teremti meg, amelyek korábban nem voltak lehetségesek, a blokklánc forradalmasíthatja az információk megosztását és az online tranzakciók végrehajtását.

Az Európai Bizottság stratégiája e célok elérésére irányul. Támogatni kívánja az európai blokklánc-technológia „aranyszabványát”, amely jogi és szabályozási keretében az európai értékeket és eszméket öleli fel.

Ez a blokklánc „aranyszabványa” magában foglalja:

• Környezeti fenntarthatóság: A blokklánc-technológiának fenntarthatónak és energiahatékonynak kell lennie.
• Adatvédelem: A blokklánc-technológiának összeegyeztethetőnek kell lennie, és lehetőség szerint támogatnia kell Európa szigorú adatvédelmi és adatvédelmi szabályozását.
• Digitális személyazonosság: A blokklánc-technológiának tiszteletben kell tartania és javítania kell Európa fejlődő digitális személyazonossági keretét. Ez magában foglalja az e-aláírási előírásokkal, például az eIDAS-szal való kompatibilitást, valamint az ésszerű, pragmatikus decentralizált és önrendelkezési keretrendszer támogatását.
• Kiberbiztonság: A blokklánc-technológiának képesnek kell lennie arra, hogy magas szintű kiberbiztonságot biztosítson.
• Interoperabilitás: A blokkláncoknak interoperábilisnak kell lenniük egymás között és a külvilág örökölt rendszereivel.

Az Európai Bizottság blokklánc-stratégiájának elemei

Az Európai Bizottság határozottan támogatja a blokkláncot a szakpolitikai, jogi és szabályozási, valamint finanszírozási frontokkal kapcsolatban. A blokklánc stratégiájának legfontosabb elemei a következők:

• Páneurópai közszolgáltatási blokklánc kiépítése: Az európai közszféra úttörő szerepet játszik a blokkláncban azáltal, hogy kiépíti saját blokklánc-infrastruktúráját. Idővel ez magában foglalja a magánszektorbeli platformokkal való interoperabilitást is. Az európai blokklánc-partnerség életre kelti ezt az elképzelést. Ez mind a 27 uniós ország, Norvégia, Liechtenstein és az Európai Bizottság közös erőfeszítése. Az eredmény az európai blokklánc-szolgáltatások infrastruktúrája (EBSI), amely 2021-ben készül el.
• A jogbiztonság előmozdítása: A Bizottság elismeri a jogbiztonság és az egyértelmű szabályozási rendszer fontosságát a blokklánc-alapú alkalmazásokhoz kapcsolódó területeken. Jelenleg az innovációt támogató jogi keretet dolgoz ki a digitális eszközök (tokenizáció) és az intelligens szerződések területén, amelyek védik a fogyasztókat és jogbiztonságot biztosítanak a vállalkozások számára. A Bizottság határozottan támogatja a páneurópai keretet, és reméli, hogy el lehet kerülni a jogi és szabályozási széttagoltságot. Nemrégiben közzétett egy javaslatot a kriptoeszközök szabályozására, a kriptoeszközök pénzmosás elleni szabályainak frissítésére, valamint egy páneurópai szabályozási tesztkörnyezet létrehozására az innovatív blokklánc-megoldások számára. Erre a beruházások növelése, valamint a fogyasztók és a befektetők védelmének biztosítása érdekében került sor.
• Akutatás és innováció finanszírozásának növelése: Az EU támogatások és beruházások támogatása révén finanszírozást biztosít a blokklánc-kutatáshoz és innovációhoz. A támogatásokat a Horizont programon keresztül nyújtják. 2016 és 2019 között a Bizottság mintegy 180 millió EUR összegű vissza nem térítendő támogatást nyújtott a „Horizont 2020” keretprogramon keresztül. A Horizont Európa nyomon követési programjában további támogatások jelentős költségvetésére számítanak. A Bizottság támogatja a blokklánc-kezdeményezésekbe és -projektekbe történő beruházásokat az új mesterséges intelligencia (AI) és blokklánc befektetési alap révén, amely az AI-t és a blokklánc-kezdeményezéseket, valamint a korai szakaszban lévő vállalkozásokat célzó kockázatitőke-alapokba fektet be.
• A blokklánc előmozdítása a fenntarthatóság érdekében: Az EU elismeri a blokkláncban rejlő lehetőségeket, és támogatja a blokklánc-technológia használatát a fenntartható gazdasági fejlődés előmozdítása, az éghajlatváltozás kezelése és az európai zöld új megállapodás támogatása terén. 
• Az interoperabilitás és a szabványok támogatása: A Bizottság határozottan hisz a szabványok fontosságában a blokklánc-technológia előmozdításában. Részt vesz az ISO TC 307, az ETSI ISG PDL, a CEN-CENELEC JTC19 és az IEEE, valamint az ITU-T munkájában, ami a blokkláncot illeti, és úgy véli, hogy világszerte együttműködik az összes érintett szervvel, mint például az INATBA (lásd alább). 
• A blokklánc-készségek fejlesztésének támogatása: Vannak olyan kezdeményezések, amelyek a készségfejlesztésre összpontosítanak annak biztosítása érdekében, hogy a szükséges magas szintű készségek rendelkezésre álljanak. 
  • A Digitális Európa program stratégiai finanszírozást biztosít e kihívások kezeléséhez, és támogatja a digitális szakértőkből álló képzett tehetségbázis kialakítását. A Digitális Európa program 7 év alatt összesen 580 millió eurós költségvetéssel rendelkezik a digitális készségekre, és fokozza az uniós tagállamok és az érdekelt felek közötti együttműködést a digitális készségek és munkahelyek terén. 2021. november 17-én az Európai Bizottság bejelentette a Digitális Európa program első pályázati felhívásait.
  • Az Erasmus+ program által finanszírozott ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségként a CHAISE Európa - szerte egyre növekvő igényt elégít ki a blokklánc-készségek iránt. A CHAISE projekt fő küldetése, hogy stratégiai megközelítést dolgozzon ki a blokklánc készségek fejlesztésére vonatkozóan Európa számára, valamint időtálló képzési megoldásokat nyújtson a blokklánc készséghiányának kezelése és az európai blokklánc munkaerő jelenlegi és jövőbeli készségigényeinek kielégítése érdekében.
• A közösséggel való kapcsolattartás: A Bizottság elsősorban a magánszektorral, a tudományos körökkel és a blokklánc-közösséggel működik együtt, elsősorban két szerven keresztül:
  • Az International Association of Trusted Blockchain Applications (INATBA), egy köz-magán partnerség, amelynek célja, hogy az uniós országokat a magánszektorral és más érdekelt felekkel, például az akadémiával összekapcsolja az európai blokklánc-ökoszisztéma előmozdítása érdekében. Az INATBA elősegíti a blokklánc-technológiák és a jó kormányzás interoperabilitását, és a kormányok és a nemzetközi szervezetek tárgyalópartnereként működik. 
  • Az Európai Blokklánc Megfigyelőközpont és Fórum, amely az Európai Parlament által finanszírozott kísérleti projekt. Célja, hogy összevonja a szakértelmet a blokklánc-kezdeményezések és trendek globális azonosítása és nyomon követése érdekében, hogy létrehozzon egy átfogó, nyilvánosan hozzáférhető blokklánc-ismeretforrást, amely támogatja a blokklánc-ökoszisztémát az EU-n belül.