Az európai mezőgazdaság digitalizációja jelentős potenciállal rendelkezik az ágazat hatékonyságának, eredményességének, fenntarthatóságának és versenyképességének fokozása szempontjából.
Hogyan alakítja át a digitalizáció a mezőgazdasági ágazatot?
A mezőgazdaságban alkalmazott digitális technológiák növelhetik a mezőgazdasági üzemek teljesítményét azáltal, hogy javítják a fenntarthatóságot, a termelékenységet és a rezilienciát, különösen a dolgok internetén (IoT) alapuló technológiák, érzékelők, adatelemzés (pl. mesterséges intelligencián alapuló) és döntéstámogató rendszerek révén, ami testre szabottabb és pontosabb gazdálkodási műveleteket eredményez.
A digitális technológiáknak az európai mezőgazdasági ágazatba történő integrációja érdekében tett európai erőfeszítések terén már vannak eredmények. Az Európai Bizottság számos kutatási és innovációs (R&I) projektet támogatott (pl. ATLAS, DEMETER),valamint kiépítési intézkedéseket, például a közös európai mezőgazdasági adatteret, amelyek alakítják az uniós mezőgazdaság digitalizációját.
A mezőgazdasági értéklánc magában foglalja a gyártókat, az agrokémiai szolgáltatókat, az élelmiszer-feldolgozókat, a kiskereskedőket és a fogyasztókat. A digitalizáció révén az érdekelt felek nagyobb átláthatóságot és egyszerűsített folyamatokat élvezhetnek az értéklánc mentén, jobb kommunikációval, automatizált adatátvitellel és olyan technológiákkal, mint a blokklánc, lehetővé téve a termékek nyomon követését. Emellett a digitális technológiák az értéklánc valamennyi szakaszában növelhetik a hatékonyságot és a költséghatékonyságot, csökkentve az inputokat (például az energiát) és a kibocsátásokat.
Innovatív kkv-k és induló vállalkozások jelenhetnek meg és virágozhatnak, új megoldásokat, ötleteket és perspektívákat kínálva az agrár-élelmiszeripari ökoszisztémával és annak kihívásaival kapcsolatban.
A digitalizáció számos előnye ellenére digitális szakadékokat is teremthet, például az élvonalbeli technológiákhoz hozzáféréssel rendelkező és az ilyen technológiákkal nem rendelkező mezőgazdasági termelők között. Ezeket a különbségeket befolyásolhatja a távoli fekvés, a mezőgazdasági üzemek forgalma, a mezőgazdasági termelők készségei és életkora.
Miért fontosak az adatok a mezőgazdaságban?
A digitális alkalmazások fokozott használata a mezőgazdaságban nagyobb mennyiségű adathoz vezet, amelyek rendkívül specifikusak és változatosak. A mezőgazdasági adatok gyűjtése magában foglalja a földterületre, a növénykultúrára, az állatállományra, az agronómiai adatokra, az éghajlati adatokra, a gépadatokra, a pénzügyi adatokra és a megfelelési adatokra vonatkozó adatokat. Egyes adatokat a mezőgazdasági termelők személyesnek vagy érzékenynek tekinthetnek, például a traktorok útvonalára vagy a sikeres termeléshez vezető tényezőkre vonatkozó adatokat. Más adatokat az agrárvállalkozások bizalmasnak tekinthetnek. A mezőgazdasági adatok – különösen, ha sok gazdaság számára rendelkezésre állnak – gazdasági szempontból nemcsak a mezőgazdasági termelők, hanem a teljes értéklánc számára is fontosak, például a piaci előrejelzés, a termékfejlesztés és a biztosítás szempontjából. A mezőgazdasági termelők aggódnak amiatt, hogy adataikat harmadik felek hozzájárulásuk vagy tudomásuk nélkül felhasználhatják. Az üzleti titkok védelme alapvető fontosságú.
Ezért alapvető fontosságú az adatmegosztás, az adatszuverenitás és az adatbiztonság biztosítékainak biztosítása a bizalom kiépítése érdekében, és hogy ne veszélyeztessék az intelligens gazdálkodás további fejlődését és elfogadottságát.
Az ágazatok közötti méltányos adatmegosztás megkönnyítése érdekében az EU elfogadta az adatmegosztási jogszabályt,amely 2025-ben lép hatályba. Az uniós agrár-élelmiszeripari lánc szövetségeinek csoportja által létrehozott, a mezőgazdasági adatok megosztásáról szóló uniós magatartási kódex.pdf iránymutatást nyújt a mezőgazdasági adatok felhasználásáról, különösen az azokhoz való hozzáféréshez és azok felhasználásához való jogról.
Azeurópai adatstratégiábana Bizottság bejelentettea közös európai mezőgazdasági adatteret (CEADS), hogy megkönnyítse a mezőgazdasági adatok megbízható megosztását a magánszektorbeli érdekelt felek (pl. mezőgazdasági termelők, gépipari vállalatok, adatszolgáltatók) és a hatóságok között. A végrehajtás fokozatos megközelítést követ, kezdve az „AgridataSpace”előkészítő intézkedéssel,amelyet aDigitális Európa program keretében finanszírozott kiépítési intézkedés követ.
Összességében számos uniós szakpolitika és jogszabály szabályozza a mezőgazdasági ágazat szempontjából releváns adatok felhasználását és további felhasználását.
Hogyan ösztönözhetjük a digitális innovációt a mezőgazdaságban az Európai Unióban?
Számos uniós program járul hozzá az innovatív digitális technológiák agrár-élelmiszeripari elterjedésének fellendítéséhez. A programozás stratégiai megközelítése előnyt jelent. A fenti ábra bemutatja, hogyan mozdítják elő ezt a törekvést uniós szinten: A kutatási és innovációs cselekvéseket (R&I) kiépítési cselekvések egészítik ki annak érdekében, hogy biztosítsák az innovatív megoldások elterjedését a piacon, illetve a végfelhasználók számára. A kulcsfontosságú uniós finanszírozású intézkedések közé tartozik a kutatás és az innováció területén számos Horizont Európa projekt.pdf, a Horizont Európa partnerség.pdf Az adatok mezőgazdasága, valamint amesterséges intelligenciával kapcsolatos európaitesztelési és kísérleti létesítmények az agrár-élelmiszeriparban.pdf ,az európai digitális innovációs központok,valamint aközös európai mezőgazdasági adattérkiépítésének területén. Más kiegészítő programok és szakpolitikák például támogatást nyújtanak a végfelhasználók kapacitásépítéséhez, például a közös agrárpolitika keretében a mezőgazdasági termelők számára.
A digitális és adattechnológiák előnyei és kihívásai a mezőgazdaságban
A digitális technológiák mezőgazdaságban való alkalmazása számos előnnyel járhat:
-
Termelésoptimalizálás: A digitalizáció segítheti a mezőgazdasági termelőket a jobb döntések meghozatalában, a műveletek optimalizálásában és a termelékenység növelésében, ami magasabb nyereséghez és fenntarthatóbb mezőgazdasági ágazathoz vezet. A precíziós gazdálkodási technológiák az erőforrás-felhasználás optimalizálása és a hulladék csökkentése révén csökkentik a ráfordításokat és a termelési költségeket, valamint a mezőgazdasági tevékenységek környezeti lábnyomát.
-
Fokozott állatjólét: A digitális alkalmazások növelhetik az állatjólétet, például az egészségügyi feltételek nyomon követése révén (lásd: 1. ábra).
-
Jobb munkakörülmények: A digitális technológiák – többek között a robotika – révén történő automatizálás és optimalizálás csökkenti a mezőgazdasági termelők fizikai és mentális munkaterhelését, ami jobb munkakörülményekhez vezet.
-
Fokozott átláthatóság: Egyes digitális technológiák, például a blokklánc, javítják a mezőgazdasági termékek nyomonkövethetőségét és átláthatóságát az értékláncban, lehetővé téve a fogyasztók számára, hogy megalapozottabb döntéseket hozzanak.
-
Fokozott versenyképesség: A digitalizáció innovatív megoldások biztosításával és az értéklánc valamennyi szereplője számára új üzleti lehetőségek megteremtésével segíti az európai mezőgazdasági ágazat globális versenyképességének megőrzését.
Az előnyök ellenére továbbra is vannak kihívások:
-
A tudatosság és a készségek hiánya: Előfordulhat, hogy sok mezőgazdasági termelő nincs tisztában a digitalizáció lehetséges előnyeivel, és nem rendelkezik az új technológiák használatához szükséges készségekkel és erőforrásokkal.
-
Digitális szakadékok: Számos vidéki térség még mindig nem rendelkezik megbízható és megfizethető internet-hozzáféréssel, ami akadályozza a digitális technológiák bevezetését, ami a mezőgazdasági termelők közötti „digitális szakadékot” előidéző egyik kulcsfontosságú tényező.
-
A költséghatékonyság hiánya: Egyes digitális technológiák bevezetésének költségei meghaladhatják a potenciális előnyöket, különösen a mezőgazdasági kistermelők számára.
-
Az adatmegosztásba vetett bizalom szükségessége: A mezőgazdasági termelők adatvédelemmel és tulajdonjoggal kapcsolatos aggályai akadályozhatják a mezőgazdasági ágazat különböző szereplői közötti adatmegosztást.
-
Az interoperabilitás hiányosságai: A különböző rendszerek közötti interoperabilitás hiánya, mivel előfordulhat, hogy számos, különböző márkájú digitális alkalmazás vagy gép nem kompatibilis, ami megnehezíti az adatok megosztását és integrálását.
Annak biztosítása érdekében, hogy a digitalizáció mindenki számára inkluzív és hozzáférhető legyen, a politikai döntéshozóknak, az iparági vezetőknek és a technológiai szolgáltatóknak együtt kell működniük annak érdekében, hogy átlátható módon népszerűsítsék a digitalizáció előnyeit, és képzéssel, erőforrásokkal és ösztönzőkkel támogassák a mezőgazdasági termelőket az új technológiák bevezetésében. Ezáltal az európai mezőgazdasági ágazat maximalizálhatja a digitális kor előnyeit, javíthatja a fenntarthatóságot és a jövedelmezőséget, ugyanakkor kezelheti az olyan sürgető kérdéseket, mint az élelmezésbiztonság és az éghajlatváltozás.
Legfrissebb hírek
Kapcsolódó tartalom
Összkép
Az EU aktívan együttműködik az iparral, a szervezetekkel és a tudományos körökkel annak érdekében, hogy Európa-szerte és Európán kívül is ki lehessen aknázni a dolgok internetében rejlő lehetőségeket.
Mélyedjen el alaposabban a témában
A mezőgazdaság jövője a kutatáson, az innováción és a kapacitásépítésen alapul az agrár-élelmiszeripari ágazatban, amelyet több pénzügyi keretkezdeményezések finanszíroznak.
A 2019. áprilisi digitális napon 24 uniós tagállam és az Egyesült Királyság aláírta az „Intelligens és fenntartható digitális jövő az európai mezőgazdaság és a vidéki térségek számára” című nyilatkozatot, amely három területen tett intézkedésekre vonatkozó...
A „Horizont 2020” keretprogramon keresztül több mint 200 millió EUR-t különítettek el a kutatásra és innovációra (K+I) a digitális technológiák mezőgazdasági ágazatban történő bevezetésére.
Lásd még
Az Európai Unió digitális évtizedre vonatkozó szakpolitikai programja 10,000 klímasemleges peremcsomóponttal tűzte ki célul a digitális transzformációt. Ez azt jelenti, hogy a felhő, a perem és a dolgok internete nagy szerepet játszik.
A dolgok internete és az Edge Computing forradalmasíthatja a termelés és a folyamatok szervezésének és nyomon követésének módját a stratégiai értékláncokban.
A dolgok internete (IoT) európai klasztereiről készült tanulmány mélyebb megértést nyújt az e terület dinamikáiról, mozgatórugóiról és sikertényezőiről.
A Bizottság azon dolgozik, hogy szilárdabb és ellenállóbb biztonsági kereteket biztosítson az IoT-eszközök és azon hálózatok számára, amelyeknek részét képezik.