5G: Kérdések és válaszok

A távközlési rendszerek ötödik generációja a következő évtizedben a digitális gazdaságunk és társadalmunk kritikus építőköve lesz. A mobil forgalom kétévente megduplázódik, és új alkalmazások jelennek meg. Az 5G biztosítja az összeköttetési igények kielégítéséhez szükséges kapacitásokat és teljesítményt. Ezek a hálózatok képesek lesznek több millió egyidejű kapcsolatot támogatni a zsúfolt helyeken, és valós idejű átviteleket végezni a kiváló minőségű videocsatornákból és távoli műveletekből.

Az 5G többről szól, mint az okostelefonok. Összekapcsolhatja iparágainkat, az automatizált autóktól a vezeték nélküli robotokig, lehetőséget kínálva Európa-szerte a fenntartható növekedésre és a munkahelyteremtésre. Az 5G legnagyobb hatása az olyan kulcsfontosságú ágazatokban várható, mint a közlekedés, az egészségügy és a feldolgozóipar, ami világszerte meghaladja az évi 500 milliárd EUR-t az 5G-kompatibilis szolgáltatók számára.

Technikai szempontból az 5G hálózatokat a következők jellemzik:

• alacsony késleltetés: közel valós idejű hálózati válaszkészség;
• szélesebb sávszélesség: rendkívül gyors adatmegosztás;
• garantált minőség: a hálózat egy része meghatározott használatra van fenntartva.

Ezek a funkciók teszik az 5G kulcsfontosságú alapot a legújabb technológiák teszteléséhez és elindításához, nevezetesen a dolog internete (IoT), a mesterséges intelligencia (AI), a virtuális és kiterjesztett valóság (VR és AR).

Az Edge computing egy kulcsfontosságú koncepció ezeknek a követelményeknek való megfeleléshez. Ez azt jelenti, hogy az adatfeldolgozás a felhasználó eszközéhez közel vagy közvetlenül történik, ahelyett, hogy a hálózaton keresztül egy adatfeldolgozó központba küldené, majd visszaküldte a felhasználó eszközére. Az ilyen valós idejű interakció lehetővé teszi az olyan alkalmazásokat, mint az egészségügyi és betegfigyelés, a gyári gépek távirányítása, a megújuló energia kezelésére szolgáló intelligens hálózatok, az autonóm járművek, a pontos hibaérzékelés és a gyors beavatkozás stb.

Az 5G hálózatok kiépítése nagymértékben függ a rádióspektrumhoz való hozzáféréstől, vagy a vezeték nélküli kommunikáció alapját képező frekvenciáktól, nevezetesen a távközléstől.

Kezdetben az 5G hasonló frekvenciákat használ, mint a 4G az adatok továbbításához. A jövőben az 5G hálózatok a rádióspektrumon magasabban elhelyezett frekvenciákat is használnak majd, és rövidebb hullámhosszon működnek. Ez lehetővé teszi az 5G hálózatok számára, hogy egyidejűleg még több felhasználót és eszközt szolgáltassanak ki, és rendkívül gyorsan szállítsanak adatokat.

A távolság, amit ezek a hullámok elérhetnek, sokkal rövidebb, így a nagy területeket lefedő cellatornyok helyett az 5G hálózatok kevésbé erős és kisebb antennákat használnak, amelyek kisebb területeket fednek le. Mivel a csatlakoztatott eszközök és alkalmazásaik száma növekszik, fontos meghatározni a frekvenciák különböző technológiák (pl. tv- és rádióműsorok, közbiztonsági alkalmazások, hallókészülékek, orvosi berendezések, távközlés stb.) általi használatát.

A spektrum meghatározott felhasználási célokra történő kiosztása megakadályozza, hogy a különböző technológiák zavarják egymást. Fontos továbbá, hogy ezeket a frekvenciaszabályokat az egyes országok között harmonizálják. A tagállamokban azonos szabályok biztosítják, hogy a technológiák határokon átnyúló interoperábilisak legyenek.

Az 5G kiépítéséhez a Bizottság három úttörő frekvenciasáv (vagy frekvenciatartomány) használatát harmonizálta az egész EU-ban:

1. A 700 MHz-es sáv, amelyet a mobilszolgáltatók vezeték nélküli széles sávú használatra osztanak ki. Széles területi lefedettséget tesz lehetővé, beleértve a vidéki területeket is.
2. A 3,6 GHz-es sáv, amely támogatja a nagyobb adatmegosztási kapacitást és a mérsékelt elérést.
3. A 26 GHz-es sáv, amely nagyon magas adatmegosztási kapacitást biztosít sűrű területeken, például városokban.

A tagállamoknak 2020 végéig engedélyezniük kell az üzemeltetők számára, hogy ezt a 3 sávot az 5G-re használják. Ez biztosítani fogja, hogy az üzemeltetők elegendő spektrumhoz jussanak ahhoz, hogy innovatív 5G szolgáltatásokat nyújtsanak.

A Bizottság és a tagállamok továbbra is megosztják egymással a bevált gyakorlatokat, és megvitatják e nemzeti frekvenciadíjak közös elemeit. Az EU 5G Megfigyelőközpontja folyamatosan beszámol az előrehaladásról és a jelentős piaci fejleményekről.

Az európai üzemeltetők Kínával és az Egyesült Államokkal egyenrangúak, idén az 5G kereskedelmi bevezetései vannak. Az európai próbákra fordított több mint 1 milliárd euróval Európa ma már világelső ezen a területen, egyedülálló üzleti lehetőségeket teremtve.

A kereskedelmi bevezetésre irányuló, évi 60–100 milliárd EUR összegű beruházás még várat magára. A tagállamokat arra ösztönzik, hogy tegyék elérhetővé a szükséges frekvenciákat a vezeték nélküli szolgáltatásokra – például a műsorszolgáltatásra, a közbiztonságra, a kutatásra, a közlekedésre, a környezetvédelemre és az energiára – támaszkodó ágazatok számára.

A Bizottság 2018-ban elindította az 5G európai megfigyelőközpontját, hogy nyomon kövesse az 5G európai fejlődését, beleértve a kísérleti tevékenységekre, az 5G-kompatibilis városokra, a határokon átnyúló folyosókra és a frekvenciakiosztásra vonatkozó előkészítő intézkedéseket.

Az 5G egészségügyi alkalmazásainak széles köre létezik, amelyek magukban foglalják a távorvoslás bővítését, a megbízható, valós idejű távfelügyeletet, valamint a mesterséges intelligencia használatát a diagnózisok és így tovább.

A távorvoslás lehetővé teszi az orvosok és a klinikai személyzet más tagjai számára, hogy hatékonyabban működjenek együtt az egészségügyi ellátás távoli helyekről történő biztosítása érdekében. A vidéki területeken különösen hasznos lehet valós idejű, minőségi videókat és képeket küldeni egy szakembernek felülvizsgálat céljából.

Továbbá, ha nagyon nagy adatfájlokat kell szállítani, mint például a 3D orvosi képek, az átvitel hosszú ideig tarthat, vagy nem küld sikeresen, ha a hálózat alacsony sávszélességű. Ez azt jelenti, hogy a beteg hosszabb ideig vár a kezelésre, és a szolgáltatók kevesebb beteget látnak ugyanannyi idő alatt. A nagy sebességű és megbízható 5G hálózatok révén a betegek hamarabb kezelhetők, és olyan szakemberekhez férhetnek hozzá, akik egyébként nem állnak rendelkezésre, javítva az ellátáshoz való hozzáférést és az ellátás minőségét.

A megbízható, valós idejű távfelügyelet magában foglalja a dolgok internetének eszközeit, amelyek segítenek az egészségügyi szolgáltatóknak a betegek nyomon követésében és a megelőzőbb és személyre szabottabb ellátáshoz szükséges adatok gyűjtésében. A viselhető anyagok, amelyeket általában távoli megfigyelésre használnak, növelik a betegek elkötelezettségét saját egészségükkel, miközben csökkentik a kórházi költségeket.

A távfelügyeleti technológia használatát azonban korlátozza a hálózat kapacitása az adatok kezelésére. A lassú hálózati sebesség és a megbízhatatlan kapcsolatok megakadályozzák, hogy az orvosok valós idejű adatokat kapjanak a gyors döntések meghozatalához. Az 5G technológia alacsony késleltetéssel és nagy kapacitással lehetővé teszi a betegek megbízható távoli megfigyelését.

Számos kulcsfontosságú egészségügyi döntést hoznak vagy megkönnyítenek a mesterséges intelligencia (AI) segítségével. Például a lehetséges diagnózisok meghatározása, vagy egy adott beteg számára a legjobb kezelési terv meghatározása. Emellett a mesterséges intelligencia segíthet megjósolni, hogy mely betegeknél nagyobb valószínűséggel alakulnak ki műtét utáni szövődmények, lehetővé téve az egészségügyi rendszerek számára, hogy szükség esetén korai beavatkozásokat végezzenek.

A gyors tanuláshoz szükséges nagy mennyiségű adat rendkívül megbízható és nagy sávszélességű hálózatokat igényel. Emellett a szolgáltatóknak gyakran kell hozzáférniük a mobileszközökről származó adatokhoz. Az 5G hálózatokra való áttéréssel az egészségügyi szervezetek MI-eszközöket használhatnak, hogy a lehető legjobb ellátást biztosítsák – bárhol is legyenek. Azáltal, hogy ezeket a technológiákat az 5G hálózatokon keresztül lehetővé teszik, az egészségügyi rendszerek javíthatják az ellátás minőségét és a betegtapasztalatot, valamint csökkenthetik az ellátás költségeit. Ahelyett, hogy csak a betegek állapotára reagálnának, az 5G hálózatok lehetővé teszik a szolgáltatók számára, hogy több megelőző és személyre szabott ellátást nyújtsanak.

A fogyasztók jobb mobil szolgáltatásokra, új IoT-kompatibilis alkalmazásokra számíthatnak a jobb energiagazdálkodás, a jobb biztonság és a vonzó szórakozás érdekében. Sokkal gyorsabb és megbízhatóbb mobilinternetre számíthatunk, ahol a nagyobb hálózati kapacitás megszünteti az internetes forgalmi torlódásokat és megvalósítja a zökkenőmentes kapcsolatot. Szélesebb sávszélességgel és megbízható kapcsolatokkal több ember fér hozzá az internethez, a digitális szolgáltatásokhoz és az oktatáshoz.

Az 5G jobb energiagazdálkodást tesz lehetővé, és fenntarthatóbb jövőhöz vezet. A valós idejű információk megosztására képes, összekapcsolt objektumokkal a városok és a családok a valós idejű igényeken alapuló intelligens energiafogyasztás felé fordulhatnak.

Az 5G példátlan sebessége, összekapcsolhatósága és nagy kapacitása javíthatja közúti biztonságunkat. A hálózatba kapcsolt autókkal, amelyek valós időben képesek információt cserélni, a járművezetők képesek lesznek „látni” az előttünk álló utat, hogy elkerüljék a baleseteket és a nem biztonságos körülményeket. Az 5G az összekapcsolt és automatizált közlekedés, az önvezető autók, a vonatok és az automatizált kikötői szolgáltatások építőköve.

A szórakoztatás egyre vonzóbbá válik a magával ragadó és integrált médián keresztül. Az együttműködésen alapuló video- és játékgyártás könnyebbé, gyorsabbá és egyszerűbbé válik. Az 5G támogatja a gyorsabb feltöltéseket, így több felhasználó által generált, kiváló minőségű tartalmat és gyorsabb letöltést oszthat meg, így több kiváló minőségű játékot és videót élvezhet. Az 5G új lehetőségeket is kínál.

A gyors 3D-s képalkotás kedvenc filmjeleneteinkbe helyezhet minket, interaktívabbá teheti az eSportokat, és gyakorlatilag kipróbálhatja a ruhákat. Az 5G hálózatok alacsony késleltetési és gyors válaszideje azt jelenti, hogy zökkenőmentes, késleltetésmentes élményt élvezhetünk a kiterjesztett valóság szórakoztatásában.

Az 5G konnektivitási szolgáltatások példátlan teljesítmény- és megbízhatósági szintjei összeegyeztethetők lesznek a több iparág által jelenleg mérlegelt legigényesebb szakmai felhasználási követelményekkel. Ebből a szempontból az iparágak és a vállalkozások lesznek a kulcsszereplők az 5G által lehetővé tett innováció ösztönzésében, ami pedig felgyorsítja a több vertikális ágazat digitalizálását.

Az 5G-vel a gyorsabb és stabilabb kapcsolatok egyszerre több helyszínen köthetik össze a csapatokat, több lehetőséget nyitva meg a távmunkára, és lehetővé téve az alkalmazottak számára, hogy otthonról dolgozhassanak. A nehéz adatfájlok megosztása sokkal gyorsabb és egyszerűbb lesz, fokozva az adatmegosztást és elősegítve a távolsági együttműködést.

A tárgyak internete (IoT) lehetővé teszi az objektumok számára, hogy valós időben információt cseréljenek. Az 5G támogatja az eszközök valós idejű ellenőrzését, ami azt jelenti, hogy a gyárak korszerűsíthetik automatizált folyamataikat és összekapcsolt gépeiket a hatékonyság és a munkavállalók biztonságának javítása érdekében.

A megbízható és zökkenőmentes csatlakozások során a dolgozók nehezen elérhető vagy veszélyes környezeteket figyelhetnek meg, és távolról működtethetik a berendezéseket. 5G hozhat nagyon szükséges biztonságot a veszélyes szakmák – építési munkák, bányászat, sürgősségi szolgáltatások, és így tovább.

Hasonlóképpen, az 5G valós idejű, nagy megbízhatóságú válasza az egészségügyi alkalmazásokat, például a távkonzultációt vagy a távsebészetet az operatív valóságba hozza. A nagy mennyiségű adat rendelkezésre állása és a gyors hozzáférés és megosztás lehetősége betekintést nyújt a vállalkozások működésébe annak érdekében, hogy javítsák és optimalizálják azokat. Ez pedig növeli a növekedést, növeli a megtakarításokat és javítja az ügyfélélményt.

Az 5G technológiát úgy tervezték, hogy energiahatékonyabb legyen, mint az előző generációk. Ez elsősorban kis teljesítményű, kis antennákkal és hatékony technológiával érhető el, ahol az átviteli energiát csak akkor állítják elő, amikor valóban szükség van rá.

Nevezetesen, az 5G szisztematikusabb energiatakarékos módot használ, csak aktív forgalom esetén aktiválja a hálózati erőforrásokat. Az 5G a környezetbarátabb és fenntarthatóbb energiafogyasztást is támogatja. Az 5G hálózatok támogatják a megújuló energiaforrások jobb kezelését, és lehetővé teszik a családok, a vállalkozások és a városok számára, hogy több betekintést nyerjenek energiafelhasználásukba és intelligensebb módon kezeljék azt. A tárgyak internete (IoT) lehetővé teszi az energiafelhasználás jobb nyomon követését és ellenőrzését. Az 5G hálózatokkal kombinálva, amelyek valós időben képesek információt továbbítani, az energiafelhasználás az intelligens otthonok és az intelligens városok valós idejű igényein alapulhat.

A konnektivitás az egyik kulcsfontosságú terület, amelyet a Bizottság Unió-szerte folyamatosan erősít. Az 5G kulcsszerepet játszik abban, hogy Unió-szerte mindenki számára jobb, gyorsabb és megbízhatóbb összeköttetések álljanak rendelkezésre. A Bizottság lépéseket tett annak érdekében, hogy ezt a forradalmi technológiát Európában életre keltse.

2013-ban a Bizottság létrehozta az 5G köz-magán társulást (5G-PPP), hogy biztosítsa Európa vezető szerepét és potenciálját az új piacokon. Az iparral együtt a kezdeményezés keretében olyan területeken indítottak projekteket, mint az intelligens városok, az e-egészségügy, az intelligens közlekedés, az oktatás vagy a szórakoztatás és a média.

Ezt követte a Bizottság 2016-ban közzétett 5G cselekvési terve, amely felvázolta a tagállamok számára az 5G szolgáltatások és termékek színterének meghatározására vonatkozó ütemtervet. A terv magában foglalja a szabályozási intézkedések összehangolását, az üzemeltetők számára az 5G hálózatok rádióspektrumhoz való hozzáférésének biztosítását, a hálózati infrastruktúrába történő beruházások ösztönzését és az 5G-vizsgálatok előmozdítását. A piaci fejleményeket és az 5G rendelkezésre állását az EU 5G Megfigyelőközpontján keresztül lehet nyomon követni. Európa vezető szerepet tölt be az 5G tesztelésében a vertikális ágazatokban, például a közlekedésben, a médiában és a gyártásban.

Néhány olyan terület, ahol a Bizottság az 5G-PPP keretében szorosan együttműködik az iparral, összekapcsolt és automatizált mobilitás a közlekedésben, amely lehetővé tenné az autonóm vagy távirányítású járműveket utakon, belvízi utakon, vasutakon és kikötőkben.

Az összekapcsolt járművek valós időben hozzáférhetnek a küldetés szempontjából kritikus információkhoz. Ez hozzá fog járulni a biztonsághoz, az alacsonyabb szénlábnyomhoz, valamint a járművezetők és az utasok számára nyújtott digitális szolgáltatások széles köréhez. Ezzel párhuzamosan a Bizottság folyamatosan támogatja és finanszírozza az 5G összeköttetést a kijelölt főbb közlekedési útvonalakon vagy az összekapcsolt, határokon átnyúló folyosókon a nagyméretű tesztelési helyszínek fejlesztése érdekében.

A Bizottság elismeri, hogy az 5G egész városokat képes átalakítani, intelligens városokat hozva létre. Az intelligens városok olyan városok, amelyek hálózatai – például a közlekedés, a közmű és a villámlás – fejlett összeköttetésekkel vannak felszerelve, így könnyebben kezelhetők, jelentősen fenntarthatóbbak, hatékonyabbak és biztonságosabbak. Az intelligens városok olyan hálózatok szinonimája, amelyek valós idejű információkat állítanak elő és bocsátanak rendelkezésre a forgalomról, az energiafogyasztásról és az igényekről, hogy a városi szolgáltatásokat jobban irányíthassák a közigazgatások, és jobban ki tudják szolgálni az ingázókat. Az EU-ban vannak olyan 5G próbavárosok, amelyek folyamatosan fejlődnek olyan 5G ökoszisztémák létrehozása érdekében, amelyek támogathatják az intelligens városi technológiákat és szolgáltatásokat.

Az 5G hálózatok sokkal kisebb antennákat használnak, mint a jelenlegi rendszerek. Ugyanakkor az új antennák sokkal jobb lefedettséget és nagyobb csatlakozási sebességet fognak elérni. Kevésbé lesznek láthatóak, és kevesebb elektromágneses kibocsátást eredményeznek. Sőt, ezeket össze lehet hasonlítani a Wi-Fi telepítésekkel.

Mivel a kis cellákra vonatkozó meglévő szabályok megterhelőek és széttagoltak, az EU 2020 júniusában egységes szabályokat fogadott el a kis térfogatú, súlyú, vizuális és emissziós antennákra vonatkozó nehéz eljárások elkerülése érdekében. Ez a rendelet magas szintű védelmet biztosít az elektromágneses terekkel szemben is, összhangban a tanácsi ajánlással és a környezetbe való zökkenőmentes integrációval.

Az új szabályokat a Bizottság végrehajtási rendelete állapítja meg az Európai Elektronikus Hírközlési Kódexben meghatározott, 2018-ban elfogadott és a tagállamok nemzeti jogába 2020 végéig átültetett uniós távközlési szabályokkal összhangban.

Vannak, akik aggódnak, hogy több antenna több EMF expozíciót jelent. Az Európai Bizottság nagyon komolyan veszi a közegészség védelmét, és biztosítja, hogy a kibocsátásokra szigorú óvintézkedések vonatkozzanak. Az 5G hálózatok kisebb teljesítményű és ezért alacsonyabb EMF-expozíciós szintekkel rendelkező kis cellákat fognak használni, mint a meglévő nagy cellák a 4G hálózatokban.

Egy nemrégiben készült bizottsági tanulmány kimutatta, hogy azokban a városi területeken, ahol 5G-t telepítenek és még mindig használják a 4G antennákat, az általános expozíciós szintek mérsékelten emelkedni fognak, de ez még mindig messze a biztonságos határértékek alatt marad, amelyek 50-szer alacsonyabbak, mint az egészségügyi hatások lehetséges szintjei. Ahogy a 4G antennák kikerülnek a használatból, az expozíciós szintek csökkennek.

Ezen túlmenően a 4G és a régebbi generációs antennák, amelyek nagyobb emissziós teljesítménnyel működnek, várhatóan egyre kevésbé lesznek használatban ezeken a területeken. Az új, kiscellás hálózatok egyenletesebben fejlesztik és osztják el az elektromágneses mezők forrásait alacsonyabb energiaszinteken.

Az Európai Unió elővigyázatossági megközelítést alkalmaz azáltal, hogy széles biztonsági sávú maximális expozíciós határértékeket javasol. Ez azt jelenti, hogy a lakosságra vonatkozó uniós expozíciós határértékek 50-szer alacsonyabbak, mint az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslései szerint az egészségügyi hatások megjelenéséhez szükséges kibocsátási szintek.

A Tanács ajánlása szigorú határértékeket határoz meg az elektromágneses terekre vonatkozóan, összhangban az 1998. évi nem ionizáló sugárzás elleni védelemmel foglalkozó nemzetközi bizottság (ICNIRP) iránymutatásaival. Ezeket az iránymutatásokat 2020-ban kiigazították az új 5G-alkalmazások figyelembevétele érdekében, és azokat ennek megfelelően fogják értékelni.

Az 5G hálózatok EMF-expozíciójának – többek között új frekvenciasávok használata révén – az ajánlott határértékek alatt kell maradnia, csakúgy, mint a 2G, a 3G és a 4G hálózatok. A nem ionizáló sugárzás elleni védelemmel foglalkozó nemzetközi bizottság (ICNIRP) új iránymutatásai 2020 márciusában jelentek meg.

Az ICNIRP 1998 iránymutatásai védelmet nyújtanak a rádiófrekvenciás EMF-ek jelenlegi alkalmazásai számára, míg az új iránymutatások magukban foglalják a 6 GHz feletti frekvenciák EMF-expozícióját is, ahol a jövőbeli 5G technológiák működni fognak. Ez csökkenti a lokalizált expozíció maximális mértékét.

Az EMF-eknek való kitettségre vonatkozó, jelenleg nemzetközi és uniós szinten ajánlott határértékeket az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Rákkutatási Ügynöksége (IARC) a harmadik szintre sorolta be egy öt kockázati szinten, ami a csoportba sorolja őket más „esetlegesen rákkeltő” elemekkel, például pácolt zöldségekkel. Ez azt jelenti, hogy a rádiós EMF-ek kevésbé kockázatosak, mint a vörös hús fogyasztása, az éjszakai műszakok vagy a forró kávé fogyasztása, amelyek második szinten „valószínűleg rákkeltőnek” minősülnek.

A rádiós EMF-ek még kevésbé kockázatosak, mint a levegőszennyezés, a fapor vagy az alkoholtartalmú italok, amelyek első szinten a „rákkeltő” kategóriába tartoznak. Az osztályozásokkal kapcsolatos további információk a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség honlapján találhatók.

Az ICNIRP bejelentette, hogy míg az 1998-as iránymutatásaik tartalmazzák a rádiófrekvenciás EMF-ek jelenlegi kereskedelmi alkalmazását, az új iránymutatások számos adaptációt tartalmaznak az új technológiák használatára, különösen a 6 GHz feletti EMF frekvenciákra. A jövőbeli 5G technológiák ezeken a frekvenciákon fognak működni, aminek eredményeként csökken a lokalizált expozíció maximális mértéke, amelyet egy személy kaphat.

Az ICNIRP jelezte, hogy a jó tudományos minőségű tudományos szakirodalmat felhasználták az iránymutatások meghatározásához, beleértve az Egészségügyi Világszervezet (2014), a Svéd Sugárzási Biztonsági Hatóság (2015, 2016, 2018), az új és újonnan azonosított egészségügyi kockázatok tudományos bizottsága (2015), valamint az e felülvizsgálatokat követően azonosított egyedi tanulmányokat, és hogy a szakirodalom magában foglalta a radiofrekvencia elektromágneses tereknek (RF EMF) való rövid és hosszú távú expozíciónak mind az azonnali (pl. fájdalom), mind a késleltetett (pl. rák) egészségügyi eredményekre gyakorolt hatásait. Ez magában foglalta az RF EMF-expozícióval szembeni önbevallású túlérzékenység értékelését.

Lásd: ICNIRP Q&A.

Az Európai Bizottság megvizsgálja az ICNIRP új iránymutatásainak megállapításait, és újra megvizsgálja az 1999. évi tanácsi ajánlással kapcsolatos helyzetet.

Néhány tagállam úgy határozott, hogy a határértékeknek alacsonyabbnak kell lenniük az ICNIRP iránymutatásokban vagy a tanácsi ajánlásban meghatározott maximális expozíciós határértékeknél. Az egészségvédelmi politika a tagállamok hatáskörébe tartozik, amelyek szabadon fogadhatnak el szigorúbb követelményeket. A Bizottság továbbra is bízik abban, hogy a jelenleg ajánlott határértékek megfelelőek a közegészség védelméhez.

A felülvizsgálat azt mutatja, hogy a tagállamok nagyra értékelték az 5G hálózatok kiberbiztonságáról szóló, 2019. március 26-i bizottsági ajánlás által kezdeményezett folyamatot. A jelentés azt is mutatja, hogy a tagállamok szívesen folytatják az e témával kapcsolatos uniós szintű koordinált munkát.

Az enyhítő intézkedések eszköztárát hasznos eszköznek tekintik, amely a kockázatokon és objektív módszertanon alapuló átfogó iránymutatást nyújt. A felülvizsgálat azt is mutatja, hogy az elért eredményekről szóló jelentés 2020. júliusi közzététele óta a legtöbb tagállam további előrehaladást ért el az eszköztár intézkedéseinek nemzeti szintű végrehajtása terén.

Miközben a nemzeti folyamatok még folyamatban vannak, a legtöbb tagállam jó úton halad azok végrehajtása felé az elkövetkező hónapokban. Vannak azonban különbségek az egyes intézkedések között, mivel egyes tagállamok bizonyos területeken fejlettebbek, mint másokban.

Összességében ez a felülvizsgálat megerősítette, hogy azokon a területeken, ahol több erőfeszítésre és különös figyelemre van szükség, az elért eredményekről szóló jelentés értékelése és következtetései továbbra is teljes mértékben érvényesek. A felülvizsgálat kiemeli továbbá a Bizottság és az ENISA által az eszköztár végrehajtásának támogatása érdekében tett intézkedéseket a szabványosítás és a tanúsítás területén, az 5G biztonságos kiépítésének uniós finanszírozását, a hálózati technológia területén az uniós kapacitások előmozdítását célzó intézkedéseket, valamint a sokszínű és fenntartható 5G-ökoszisztéma előmozdítását az EU-ban.

A felülvizsgálat következtetései részletesen ismertetik a további teendőket, és az uniós szintű koordinált munka jövőjére vonatkozóan kulcsfontosságú célkitűzések szerint kategorizált intézkedéscsomagot javasolnak.

Az elért eredményekről szóló jelentés 2020. júliusi közzététele óta a legtöbb tagállam további előrelépést tett az eszköztár különböző intézkedéseinek nemzeti szintű végrehajtása terén. A nagy többség egyértelmű terveket és határidőket mutatott a fő eszköztár-intézkedések bevezetésére.

Összességében szinte valamennyi tagállam úgy becsülte, hogy 2021 közepére befejezi a folyamatban lévő végrehajtási folyamatot. Ugyanakkor, amint azt az elért eredményekről szóló 2020. júliusi jelentés is mutatja, számos terület különös figyelmet igényel, és még mindig vannak olyan tagállamok, amelyekről még nem közöltek egyértelmű terveket bizonyos intézkedések tekintetében.

A tagállamok nagy többségében megerősítették a nemzeti hatóságok szabályozási hatáskörét annak érdekében, hogy biztonsági követelményeket írhassanak elő a mobilhálózat-üzemeltetők számára, és hogy korlátozásokat vezessenek be, illetve megtilthassák az 5G hálózati berendezések ellátását, telepítését és üzemeltetését, továbbá a mobilhálózat-üzemeltetőkre vonatkozó követelményeket a legtöbb tagállamban konkrét tevékenységek révén megerősítették vagy meg fogják erősíteni.

A tagállamok olyan intézkedéseket vezettek be, amelyek a szállítók kockázati profilján alapuló korlátozások alkalmazására irányulnak, szinte minden tagállamban elfogadták, javasolták vagy tervezik. A magas kockázatú beszállítókra való támaszkodás ezért az elkövetkező években várhatóan csökkenni fog, amint az 5G hálózat kiépítése előrehalad, bár az egyes országok között eltérések tapasztalhatók.

Több tagállam diverzifikációs intézkedéseket vezetett be. Ezek az intézkedések megkövetelik, hogy a mobilhálózat-üzemeltetők nyújtsák be beszerzési és diverzifikációs stratégiáikat a nemzeti hatóságoknak, és biztosítsák, hogy intézkedéseket hozzanak az ellenálló képesség növelése érdekében.

Más tagállamok még nem hoztak konkrét intézkedéseket számos, az elért eredményekről szóló 2020. júliusi jelentésben már azonosított kihívás miatt.

Végezetül a közvetlen külföldi befektetések átvilágítási mechanizmusai 15 tagállamban működnek, míg a folyamat több más tagállamban is folyamatban van.

„Az 5G biztonságos kiépítése az EU-ban – Az uniós eszköztár végrehajtása” című, 2020. január 29-i bizottsági közlemény számos intézkedést határoz meg a Bizottság és az ENISA számára az eszköztár végrehajtásának támogatása érdekében.

Ezek az intézkedések a szabványosítás és a tanúsítás, az 5G biztonságos bevezetésének uniós finanszírozása, a hálózati technológia terén az uniós kapacitások előmozdítására irányuló intézkedések, valamint a sokszínű és fenntartható 5G-ökoszisztéma előmozdítása az EU-ban. E területeken a legfontosabb fejlemények közé tartozik a szabványosítás és a tanúsítás, az 5G biztonságos kiépítésének uniós finanszírozása, a hálózati technológiák terén az uniós kapacitásokba történő beruházások, a kutatás és az innováció elősegítése, valamint a nemzetközi tevékenységek.

A szabványosítás és tanúsítás területén az 5G szabványosítással foglalkozó alcsoportot hoztak létre a hálózati információs rendszerek biztonsága (NIS) 5G Work Stream keretében. Ennek az alcsoportnak az a célja, hogy megkönnyítse a tagállamok közötti koordinációt az 5G szabványosítás területén, elkerülje a nemzeti megközelítések megkettőződését, és előmozdítsa a biztonságosabb termékeket és eljárásokat.

Ez az alcsoport fórumot is biztosított az 5G hálózatok tanúsítási rendszereinek kidolgozásával kapcsolatos tevékenységek megvitatására, ami ahhoz vezetett, hogy az 5G kiberbiztonsági munkafolyamat kifejezte támogatását az e területre vonatkozó uniós tagjelölt rendszer előkészítéséhez. Ezen túlmenően az ENISA jelenleg véglegesít egy jelentést, amely ajánlásokat tartalmaz a meglévő 5G szabványok biztonsági intézkedéseinek végrehajtására vonatkozóan.

Az 5G biztonságos kiépítésének finanszírozása érdekében a Bizottság azon dolgozik, hogy megfelelő kiberbiztonsági rendelkezéseket vezessen be a vonatkozó uniós finanszírozási programokba, többek között a munkaprogramok és felhívások szintjén is. E finanszírozási programok közé tartoznak a Horizont Európa, a Digitális Európa program, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz 2, az európai strukturális és beruházási alapok stb.

Ami a hálózati technológiák terén az uniós kapacitásokba történő beruházásokat és a sokszínű és fenntartható 5G ökoszisztéma előmozdítását illeti, a Bizottság az Európai horizont keretében javaslatot tett az intelligens hálózatok és szolgáltatások közös vállalkozás létrehozására, amely az 5G kiépítésére, valamint a 6G kutatási és innovációs (K+I) tevékenységeire összpontosít.

Az SNS közös vállalkozás célja, hogy lehetővé tegye az EU számára, hogy új generációs hálózati technológiákat fejlesszen ki és olyan európai megoldásokat hozzon forgalomba, amelyek versenyképesek, gazdagítják a globálisan elérhető alternatívákat és diverzifikálják az ellátási forrásokat, összhangban az uniós iparstratégiával és az 5G eszköztárral.

A kutatás és az innováció megkönnyítése érdekében a Bizottság megkönnyítette a K+I-t a szoftveralapú hálózatok, köztük a nyílt rádiós hozzáférési hálózatok (Open RAN) területén. A Horizont 2020 keretében egy közelmúltbeli pályázati felhívás keretében kilenc innovációs intézkedést választottak ki ezen a területen, amelyek várhatóan 2021 januárjában indulnak.

Az Open RAN területén a Bizottság nemrégiben független tanulmányt is indított a piaci trendek, kockázatok és lehetőségek azonosítása céljából.

Az eszköztárat a tagállamok, a Bizottság és az ENISA képviselői számos nemzetközi eseményen ismertették. A Bizottság szolgálatai az Európai Külügyi Szolgálattal együtt aktívan nyomon követik a releváns fejleményeket a harmadik országokban, többek között az uniós küldöttségi hálózaton keresztül. Az eszköztár az EU harmadik országokkal folytatott stratégiai párbeszédeinek és partnerségeinek is fontos elemévé vált.

Az 5G szabványosítással foglalkozó alcsoport több ülésén is megvitatták az 5G tanúsítással kapcsolatos munka megfelelő módját.

2020. november 27-én a tagállamok támogatásukat fejezték ki az 5G komponensekhez és a beszállítók folyamataihoz kapcsolódó tanúsítási rendszerre vonatkozó javaslat elkészítéséhez. A Bizottság most azt a kérést készíti elő, hogy az ENISA a kiberbiztonsági jogszabály alapján kezdjen hozzá egy tanúsítási rendszerre vonatkozó javaslat kidolgozásához ezen a területen. Az Európai Kiberbiztonsági Tanúsítási Csoport (ECCG) és az érdekelt felek kiberbiztonsági tanúsítási csoportja (SCCG) szintén részt vesz a javasolt rendszer előkészítésében.

A Bizottság felszólította a tagállamokat, hogy 2021 második negyedévéig fejezzék be a fő eszköztár-intézkedések végrehajtását, és gondoskodjanak arról, hogy az azonosított kockázatokat megfelelően és összehangolt módon mérsékeljék. Ezt különösen a magas kockázatú szállítóknak való kitettség minimalizálása és az e beszállítóktól való függőség elkerülése érdekében kell megtenni.

Az 5G kiberbiztonsággal kapcsolatos uniós koordinációs folyamat folytatása és elmélyítése érdekében az uniós kiberbiztonsági stratégia részletezi a további lépéseket, és három fő célkitűzést határoz meg, amelyek a következők:

1. a kockázatcsökkentési megközelítések további konvergenciájának biztosítása EU-szerte;
2. az ismeretek folyamatos cseréjének és a kapacitásépítésnek a támogatása;
3. az ellátási lánc rezilienciájának és más uniós stratégiai biztonsági célkitűzéseknek az előmozdítása.

E célkitűzések elérése érdekében rövid és középtávon számos intézkedést határoztak meg. Ezek magukban foglalják a konkrét stratégiai és technikai intézkedésekre, valamint a hálózat- és információbiztonsági munkafolyamaton belüli aktualizált nemzeti kockázatértékelésekre vonatkozó információk és bevált gyakorlatok cseréjének folytatását és intenzívebbé tételét, az 5G technológia fejlődésének, felépítésének, az ahhoz kapcsolódó fenyegetéseknek a nyomon követését, valamint különböző témákkal kapcsolatos tudásépítő tevékenységek szervezését, valamint az uniós finanszírozási lehetőségek kihasználását az eszköztár végrehajtásának támogatása érdekében. A Bizottság emellett a következőket tervezi:

• konkrét cselekvési terv kidolgozása a szabványalkotó testületekben való uniós képviselet fokozása, valamint a biztonság és az interoperabilitás előmozdítása érdekében;
• a kulcsfontosságú 5G összetevőkre és beszállítói folyamatokra vonatkozó tanúsítási rendszerre vonatkozó javaslat kidolgozása;
• elemezze és támogassa az ellátási lánc rezilienciáját, különösen az 5G ökoszisztéma elemzése és a kulcsfontosságú eszközök azonosítása révén;
• beruházás a K+I-be és a kapacitásokba, biztosítva az 5G hálózatok biztonságos kiépítését az uniós finanszírozási programok megfelelő biztonsági követelményei révén.

Végezetül a Bizottság válaszolni fog harmadik országok azon kéréseire, amelyek meg akarják érteni és potenciálisan alkalmazni kívánják az EU által kidolgozott eszköztár-megközelítést.