A tanulmány hozzájárul a probléma meghatározásához és az e területre vonatkozó uniós jogalkotási beavatkozás szükségességének indoklásához, és összehasonlító elemzést nyújt a különböző szakpolitikai lehetőségek által érintett érdekelt felek releváns csoportjai számára várható költségekről és hasznokról, nevezetesen: hatóságok, online szolgáltatók, megfelelőségértékelő szervezetek, bizalmi szolgáltatók, eID-szolgáltatók és pénztárca-alkalmazások szolgáltatói.
Az adatokat és bizonyítékokat különböző módszerekkel gyűjtötték: nyilvános konzultáció, célzott felmérések és mélyreható interjúk az eIDAS-ökoszisztéma köz- és magánszektorban érdekelt kulcsfontosságú szereplőinek részvételével. Az összegyűjtött bizonyítékok alapján a tanulmány következtetéseket von le, és előnyben részesíti a jogalkotási beavatkozást, amelyet jelentős hozzájárulásnak kell tekinteni a digitális személyazonosságra vonatkozó uniós keret bevezetéséhez.