Szélessávú hozzáférés Horvátországban

Összefoglaló a horvátországi szélessávú fejlesztésekről

A 2021–2027-es időszakra szóló nemzeti szélessávú fejlesztési terv célja, hogy legalább 100 Mbps letöltési sebességet biztosítson valamennyi háztartás számára, lehetővé téve az 1 Gbps-ra való frissítést, valamint 1 Gbps letöltési sebességet a kormányzati hivatalok és középületek, például iskolák és egészségügyi létesítmények számára. Az 5G hálózatoknak ki kell terjedniük minden nagyobb városra és főútvonalra.

Nemzeti szélessávú stratégia és politika

Felelős hatóságok

• A Tengerügyi, Közlekedési és Infrastrukturális Minisztérium (Ministryof the Sea, Transport and Infrastructure, Ministarstvo mora, prometa i infrastrukture) a központi államigazgatási szerv,amely szakértelemmel és felelősséggel rendelkezik az elektronikus hírközlés területén, beleértve a szélessávú politikát és stratégiát. A Légiforgalmi, Elektronikus Hírközlési és Postai Szolgáltatások Igazgatóságán keresztül felelős a stratégiákra, tanulmányokra, iránymutatásokra, programokra és végrehajtási tervekre vonatkozó javaslatok elkészítéséért. Megállapítja az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások – többek között a széles sávú infrastruktúra – fejlesztésére vonatkozó politika általános elveit és célkitűzéseit.
• A Regionális Fejlesztési Minisztérium és az uniós alapok (Ministarstvoregionalnoga razvoja i fondova Europske unije)két nemzeti uniós finanszírozású NGN-rendszert, a széles sávú hozzáférési infrastruktúra fejlesztésére irányuló nemzeti keretprogramot és a felhordó hálózatok széles sávú infrastruktúrájának fejlesztésére irányuló nemzeti programot irányít.
• A Horvát Hálózati Iparágak Szabályozó Hatósága HAKOM (Hrvatskaregulatorna agencija za mrežne djelatnosti)biztosítja a piaci versenyt, a stabil növekedést és az innovációk környezetét az elektronikus hírközlési és postai szolgáltatások piacán.

A szélessáv fejlesztésének fő céljai

A Horvát Köztársaság kormánya 2021 márciusában elfogadta a széles sávú hálózatok fejlesztésére vonatkozó, a 2021–2027-es időszakra szóló nemzeti tervet. A terv megfelel a gigabitalapú európai társadalom 2025-re kitűzött céljainak, részben a 2030-ra kitűzött digitális céloknak és az 5G for Europe cselekvési tervnek. A horvát terv célja, hogy legalább 100 Mbps letöltési sebességű internetkapcsolatot biztosítson valamennyi háztartás számára, miközben a kormányzati hivatalok és középületek, például iskolák és egészségügyi létesítmények számára legalább 1 Gbps szimmetrikus kapcsolatot biztosít. Célja továbbá, hogy 5G hálózatokat építsen ki minden nagyvárosban és nagyvárosban, valamint a főbb autópályák mentén.

A 2032-ig tartó időszakra szóló digitális Horvátország-stratégiát, amely egy több ágazatra kiterjedő stratégiai tervezési aktus, 2022-ben hagyták jóvá, és a következő fő stratégiai célkitűzéseket határozza meg: 

• fejlett és innovatív digitális gazdaság
• digitalizált közigazgatás
• Nagyon nagy kapacitású hálózatok fejlesztése, rendelkezésre állása és elterjedése
• fejlett digitális kompetenciák a digitális korban való munkavégzéshez és élethez

A széles sávú hálózatok fejlesztésére irányuló főbb intézkedések és pénzügyi eszközök

A széles sávú feltérképezéshez a HAKOM kifejlesztette és frissíti az Interactive GIS portál elnevezésű központi feltérképező eszközt, amely tájékoztatást nyújt a széles sávú hozzáférés elérhetőségéről, a mobil kommunikációs infrastruktúra egységes szerkezetbe foglalt tervéről, valamint a kiépítési szándékokról és a sávszélesség sebességéről.

A beruházásokhoz kellő kereskedelmi érdekkel nem rendelkező területeken a széles sávú felhordó infrastruktúra fejlesztésére irányuló nemzeti keretprogram (ONP) egy nemzeti (ernyő) széles sávú állami támogatási program. Az általános állami támogatási szabályok mellett az ONP iránymutatásokat is tartalmaz a helyi önkormányzatok számára az ONP-n belüli egyedi projektek végrehajtására vonatkozóan. A keretprogram teljes becsült (maximális) finanszírozása nemzeti szinten 257,9 millió EUR, amelyből 123,1 millió EUR-t az ERFA-ból, a fennmaradó 134,8 millió EUR-t pedig az EBB-hitelből kell finanszírozni. Mindkét finanszírozási forrás (ERFA- és EBB-hitel) a helyi és regionális szintű hatóságoknak (városoknak, önkormányzatoknak és megyéknek) nyújtott vissza nem térítendő támogatást jelent. A program végrehajtása során a széles sávú NGA-hálózatok társfinanszírozásához a magánforrások hozzájárulása várhatóan 120 millió EUR lesz. A program átlagos éves költségvetése 2016 és 2023 között 31,5 millió EUR-t tesz ki. A Horvát Hálózati Iparágak Szabályozó Hatóságát (HAKOM)az ONP tulajdonosaként határozták meg.

A széles sávú felhordó infrastruktúrára vonatkozó nemzeti program (NP-BBI) az NGN-hálózat fehér területeken található felhordó részére vonatkozó állami támogatási intézkedéseket foglal magában, és célja az NGN-hálózat széles sávú felhordó hálózatának mint az NGA-hálózatokat és a nemzeti törzshálózatokat összekapcsoló hálózati szegmensnek a fejlesztése. A programot az Európai Bizottság jóváhagyta, és közberuházási modellen keresztül hajtják végre. A passzív üvegszálas infrastruktúrát megtervezik, megépítik és állandó állami tulajdonban tartják. Az infrastruktúra kiépítését követően azt egyenlő feltételek mellett kínálják a piaci szereplőknek. A nyilvános konzultációk eredményei alapján a program célja, hogy legalább 540 települést lefedjen, amelyeket kezdetben prioritásként kezelnek és célzott településként határoznak meg (a lakosság legalább 25%-a), Horvátország elővárosi és vidéki területein. Az intézkedés teljes becsült (maximális) költségvetése 101,4 millió EUR, amelyből 86,2 millió EUR-t (85%) az ERFA, a fennmaradó 15,2 millió EUR-t (15%) pedig nemzeti alapok finanszíroznak. A program éves költségvetése a 2017–2023-as időszakra 14,5 millió EUR.

Az új partnerségi megállapodás és az új „Versenyképesség és kohézió” operatív program keretében két tevékenységet javasolnak a 2021–2027-es időszakra:

• Új generációs széles sávú infrastrukturális program: új generációs széles sávú felhordó infrastruktúra kiépítése, a végfelhasználókkal való összeköttetésekkel együtt, amely támogatja a 100 megabit/másodperc (Mbps) hozzáférési sebességet. A program 540 kiemelt településre terjed ki, amelyek mindegyike több mint 1.000 lakosú, valamint mintegy 5.800 kisebb településre. A beruházás által lefedett összes hely demográfiai, társadalmi és gazdasági szempontból az országos átlag alatt van. Mintegy 5.650 km optikai szál kerül telepítésre. Ahol lehetséges, a meglévő csatornákat fogják használni, bár a becslések szerint a telepített szál körülbelül 45%-ához (körülbelül 2,450 km) új csatornákra lesz szükség. A rendszer két részre oszlik: az egyik a következő generációs hálózati felhordó infrastruktúra kiépítésére vonatkozik; a másik a közigazgatási szervek üvegszálas infrastruktúrával való összekapcsolására vonatkozik. A program teljes beruházása 129,1 millió EUR, amelyhez az EU Európai Regionális Fejlesztési Alapja 86,2 millió EUR-val járul hozzá a 2014–2020-as programozási időszakra vonatkozó „Versenyképesség és kohézió” operatív programon keresztül. A beruházás az „Információs és kommunikációs technológiák használata” prioritás alá tartozik. Horvátország 42,5 millió EUR-val járul hozzá.
• A nagyon nagy kapacitású hálózatoknak az NGA fehér és szürke NGA-területein a végfelhasználók számára történő kiépítésére irányuló beruházások a digitális konnektivitást támogató programmal összhangban, Horvátország 57,5 millió EUR összegű hozzájárulásával.

A horvát helyreállítási és rezilienciaépítési terv konnektivitási intézkedéseket tartalmaz a konnektivitás megerősítése érdekében, amely a társadalom és a gazdaság digitális átállásának sarokköve. A mintegy 106 millió EUR értékű projektek célja, hogy a gigabitalapú társadalomra vonatkozó 2025-ös uniós célkitűzésekkel összhangban rendkívül nagy kapacitású hálózati konnektivitási szolgáltatásokat nyújtsanak:

• 100 Mbps-os szolgáltatás 100 000 horvát háztartásnak (700 000 lakos) 20 projektben, ugyanennyi helyi önkormányzati egységben, különösen a távmunka és a távoktatás konnektivitási akadályainak leküzdése érdekében, különösen a vidéki területeken és a kiszolgáltatott csoportok, például a hátrányos helyzetű családokból származó diákok vagy a fogyatékossággal élők körében
• 1 Gbit-alapú szolgáltatások valamennyi jelentős társadalmi-gazdasági szereplő, például iskolák, egyetemek, kutatóközpontok, közlekedési csomópontok, kórházak, közigazgatási hatóságok és vállalkozások számára.

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz egyéb, mintegy 20 millió EUR összegű beruházásai a következőkre irányulnak: passzív elektronikus hírközlési infrastruktúra kiépítése a rendkívül nagy kapacitású hálózatokhoz és az 5G szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása érdekében olyan vidéki és ritkán lakott területeken, ahol nincsenek olyan piaci feltételek, amelyek magánberuházásokat vonzanának”; és ii. 5G lefedettség a városi területeken és a fő szárazföldi közlekedési útvonalakon (5G folyosók). Az intézkedések hatálya alá tartozó háztartások mintegy 55%-a vidéki térségekben, 26%-a külvárosi területeken, és mindössze 19%-a városi területeken él. Mintegy 400 000 EUR-t fordítanak az akadályok csökkentésére irányuló reformtevékenységekre, az építési és engedélyezési iránymutatásokra, valamint a harmonizációs eljárásokra.

A konnektivitási eszköztár végrehajtására vonatkozó ütemtervében Horvátország bejelentette, hogy tervei között szerepel a rendkívül nagy kapacitású hálózatok hatékony kiépítése előtt álló fő akadályok – például a tervezési korlátozások, a szolgalmi jogokra vonatkozó gyorsabb eljárások, valamint az engedélykezeléssel foglalkozó koordinációs szerv létrehozásának és a díjak alkalmazására vonatkozó iránymutatások kidolgozásának szükségessége – kezelése.

A szélessávú fejlesztésekre és technológiákra vonatkozó adatok Horvátországban

A széles sávú lefedettségre, előfizetésekre és penetrációkra, valamint a különböző széles sávú technológiák lefedettségére vonatkozó legfrissebb adatokat a Digital Economy & Society Index (DESI) országjelentései tartalmazzák.

A vezeték nélküli széles sávú hálózatok frekvenciakiosztása

A harmonizált spektrumkijelölésekkel kapcsolatos részletekért lásd az Európai 5G Megfigyelőközpont jelentését.

Nemzeti és uniós kiadványok és sajtódokumentumok

angol

• Befektetési program: A nemzeti új generációs szélessávú felhordó infrastruktúra kiépítése és a megcélzott végfelhasználók összekapcsolása a közigazgatási szervek csoportján belül az új generációs hozzáférési széles sávú infrastruktúrával
• Szélessávú Befektetési Kézikönyv
• Mobil és vezetékes széles sávú árak Európában 2022
• Tanulmány a széles sávú rendszerekkel kapcsolatos nemzeti tervekről a 27 tagú EU-ban
• A szélessávú kapcsolatokról szóló jelentések és elemzések

horvát

• Nemzeti terv razvoja širokopojasnog pristupa u Republici Hrvatskoj u razdoblju od 2021. do 2027. godine
• Programok a(z) razvoj infrastrukture širokopojasnog pristupa (ONP) közelében

Kapcsolattartási adatok

BCO Croatia (Szélessávú Nemzeti Kompetencia Iroda): Horvát Hálózati Iparágak Szabályozó Hatósága, Fejlesztési Programok Főosztálya (HAKOM, Hrvatska regulatorna agencija za mrežne djelatnosti)

Cím: Roberta Frangeša Mihanovića 9, 10110 Zágráb, Horvátország
Kapcsolat e-mailben
Telefon: +385 1 700 7399
Honlap

Tengerügyi, Közlekedési és Infrastrukturális Minisztérium (Ministarstvo mora, prometa i infrastrukture)

Cím: Prisavlje 14, 10000 Zágráb, Horvátország
Kapcsolat e-mailben1 vagy e-mailben2
Telefon: +385 1 6169 -060 / -110
Weboldal