A széles sávú hálózatok fejlesztésére vonatkozó, 2021–2027-es horvát nemzeti terv a gigabitalapú európai társadalom 2025-re kitűzött céljaira, részben pedig a 2030-ra kitűzött digitális célokra reagál.
Összefoglaló a horvátországi szélessávú fejlesztésekről
A 2021–2027-es időszakra szóló nemzeti szélessávú fejlesztési terv célja, hogy legalább 100 Mbps letöltési sebességet biztosítson valamennyi háztartás számára, lehetővé téve az 1 Gbps-ra való frissítést, valamint 1 Gbps letöltési sebességet a kormányzati hivatalok és középületek, például iskolák és egészségügyi létesítmények számára. Az 5G hálózatoknak ki kell terjedniük minden nagyobb városra és főútvonalra.
Nemzeti szélessávú stratégia és politika
Felelős hatóságok
- A Tengerügyi, Közlekedési és Infrastrukturális Minisztérium (Ministryof the Sea, Transport and Infrastructure, Ministarstvo mora, prometa i infrastrukture) a központi államigazgatási szerv,amely szakértelemmel és felelősséggel rendelkezik az elektronikus hírközlés területén, beleértve a szélessávú politikát és stratégiát. A Légiforgalmi, Elektronikus Hírközlési és Postai Szolgáltatások Igazgatóságán keresztül felelős a stratégiákra, tanulmányokra, iránymutatásokra, programokra és végrehajtási tervekre vonatkozó javaslatok elkészítéséért. Megállapítja az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások – többek között a széles sávú infrastruktúra – fejlesztésére vonatkozó politika általános elveit és célkitűzéseit.
- A Regionális Fejlesztési Minisztérium és az uniós alapok (Ministarstvoregionalnoga razvoja i fondova Europske unije)két nemzeti uniós finanszírozású NGN-rendszert, a széles sávú hozzáférési infrastruktúra fejlesztésére irányuló nemzeti keretprogramot és a felhordó hálózatok széles sávú infrastruktúrájának fejlesztésére irányuló nemzeti programot irányít.
- A Horvát Hálózati Iparágak Szabályozó Hatósága HAKOM (Hrvatskaregulatorna agencija za mrežne djelatnosti)biztosítja a piaci versenyt, a stabil növekedést és az innovációk környezetét az elektronikus hírközlési és postai szolgáltatások piacán.
A szélessáv fejlesztésének fő céljai
A Horvát Köztársaság kormánya 2021 márciusában elfogadta a széles sávú hálózatok fejlesztésére vonatkozó, a 2021–2027-es időszakra szóló nemzeti tervet. A terv megfelel a gigabitalapú európai társadalom 2025-re kitűzött céljainak, részben a 2030-ra kitűzött digitális céloknak és az 5G for Europe cselekvési tervnek. A horvát terv célja, hogy legalább 100 Mbps letöltési sebességű internetkapcsolatot biztosítson valamennyi háztartás számára, miközben a kormányzati hivatalok és középületek, például iskolák és egészségügyi létesítmények számára legalább 1 Gbps szimmetrikus kapcsolatot biztosít. Célja továbbá, hogy 5G hálózatokat építsen ki minden nagyvárosban és nagyvárosban, valamint a főbb autópályák mentén.
A széles sávú hálózatok fejlesztésére irányuló főbb intézkedések
Szélessávú térképezés: A HAKOM kifejlesztette és frissíti a központi térképészeti eszközt, az interaktív térinformatikai portált, amely tájékoztatást nyújt a széles sávú hozzáférés rendelkezésre állásáról, a mobil hírközlési infrastruktúra egységes szerkezetbe foglalt tervéről, valamint a kiépítési szándékokról és a sávszélesség sebességéről.
Nemzeti széles sávú pénzügyi eszközök
A beruházásokhoz kellő kereskedelmi érdekkel nem rendelkező területeken a széles sávú felhordó infrastruktúra fejlesztésére irányuló nemzeti keretprogram (ONP) egy nemzeti (ernyő) széles sávú állami támogatási program. Az általános állami támogatási szabályok mellett az ONP iránymutatásokat is tartalmaz a helyi önkormányzatok számára az ONP-n belüli egyedi projektek végrehajtására vonatkozóan. A keretprogram teljes becsült (maximális) finanszírozása nemzeti szinten 257,9 millió EUR, amelyből 123,1 millió EUR-t az ERFA-ból, a fennmaradó 134,8 millió EUR-t pedig az EBB-hitelből kell finanszírozni. Mindkét finanszírozási forrás (ERFA- és EBB-hitel) a helyi és regionális szintű hatóságoknak (városoknak, önkormányzatoknak és megyéknek) nyújtott vissza nem térítendő támogatást jelent. A program végrehajtása során a széles sávú NGA-hálózatok társfinanszírozásához a magánforrások hozzájárulása várhatóan 120 millió EUR lesz. A program átlagos éves költségvetése 2016 és 2023 között 31,5 millió EUR-t tesz ki. A Horvát Hálózati Iparágak Szabályozó Hatóságát (HAKOM)az ONP tulajdonosaként határozták meg.
A széles sávú felhordó infrastruktúrára vonatkozó nemzeti program (NP-BBI) az NGN-hálózat fehér területeken található felhordó részére vonatkozó állami támogatási intézkedéseket foglal magában, és célja az NGN-hálózat széles sávú felhordó hálózatának mint az NGA-hálózatokat és a nemzeti törzshálózatokat összekapcsoló hálózati szegmensnek a fejlesztése. A programot az Európai Bizottság jóváhagyta, és közberuházási modellen keresztül hajtják végre. A passzív üvegszálas infrastruktúrát megtervezik, megépítik és állandó állami tulajdonban tartják. Az infrastruktúra kiépítését követően azt egyenlő feltételek mellett kínálják a piaci szereplőknek. A nyilvános konzultációk eredményei alapján a program célja, hogy legalább 540 települést lefedjen, amelyeket kezdetben prioritásként kezelnek és célzott településként határoznak meg (a lakosság legalább 25%-a), Horvátország elővárosi és vidéki területein. Az intézkedés teljes becsült (maximális) költségvetése 101,4 millió EUR, amelyből 86,2 millió EUR-t (85%) az ERFA, a fennmaradó 15,2 millió EUR-t (15%) pedig nemzeti alapok finanszíroznak. A program éves költségvetése a 2017–2023-as időszakra 14,5 millió EUR.
Az új partnerségi megállapodás és az új „Versenyképesség és kohézió” operatív program keretében két tevékenységet javasolnak a 2021–2027-es időszakra:
- Új generációs széles sávú infrastrukturális program: A következő generációs széles sávú „felhordó” infrastruktúra kiépítése, valamint a végfelhasználókkal való összeköttetések támogatni fogják a 100 megabit/másodperc (Mbps) hozzáférési sebességet. A program 540 kiemelt településre terjed ki, amelyek mindegyike több mint 1.000 lakosú, valamint mintegy 5.800 kisebb településre. A beruházás által lefedett összes hely demográfiai, társadalmi és gazdasági szempontból az országos átlag alatt van. Mintegy 5.650 km optikai szál kerül telepítésre. Ahol lehetséges, a meglévő csatornákat fogják használni, bár a becslések szerint a telepített szál körülbelül 45%-ához (körülbelül 2,450 km) új csatornákra lesz szükség. A rendszer két részre oszlik: az egyik a következő generációs hálózati felhordó infrastruktúra kiépítésére vonatkozik; a másik a közigazgatási szervek üvegszálas infrastruktúrával való összekapcsolására vonatkozik. A program teljes beruházása 129,1 millió EUR, amelyhez az EU Európai Regionális Fejlesztési Alapja 86,2 millió EUR-val járul hozzá a 2014–2020-as programozási időszakra vonatkozó „Versenyképesség és kohézió” operatív programon keresztül. A beruházás az „Információs és kommunikációs technológiák használata” prioritás alá tartozik. Horvátország 42,5 millió EUR-val járul hozzá.
- A nagyon nagy kapacitású hálózatoknak az NGA fehér és szürke NGA-területein a végfelhasználók számára történő kiépítésére irányuló beruházások a digitális konnektivitást támogató programmal összhangban, Horvátország 57,5 millió EUR összegű hozzájárulásával.
A horvát helyreállítási és rezilienciaépítési terv konnektivitási intézkedéseket tartalmaz a konnektivitás megerősítése érdekében, amely a társadalom és a gazdaság digitális átállásának sarokköve. A mintegy 106 millió EUR értékű projektek célja, hogy a gigabitalapú társadalomra vonatkozó 2025-ös uniós célkitűzésekkel összhangban rendkívül nagy kapacitású hálózati konnektivitási szolgáltatásokat nyújtsanak:
- 100 Mbit/s sebességű szolgáltatások 100 000 horvát háztartás (700 000 lakos) számára 20 projekt keretében, ugyanennyi helyi önkormányzati egységben, különösen a távmunka és a távoktatás konnektivitási akadályainak leküzdése érdekében, különösen a vidéki területeken és a kiszolgáltatott csoportok, például a hátrányos helyzetű családokból származó diákok vagy a fogyatékossággal élők körében,
- 1 Gbit-alapú szolgáltatások valamennyi jelentős társadalmi-gazdasági szereplő, például iskolák, egyetemek, kutatóközpontok, közlekedési csomópontok, kórházak, közigazgatási hatóságok és vállalkozások számára.
A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz egyéb, mintegy 20 millió EUR összegű beruházásai a következőkre irányulnak: passzív elektronikus hírközlési infrastruktúra kiépítése a rendkívül nagy kapacitású hálózatokhoz és az 5G szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása érdekében olyan vidéki és ritkán lakott területeken, ahol nincsenek olyan piaci feltételek, amelyek magánberuházásokat vonzanának”; és ii. 5G lefedettség a városi területeken és a fő szárazföldi közlekedési útvonalakon (5G folyosók). Az intézkedések hatálya alá tartozó háztartások mintegy 55%-a vidéki térségekben, 26%-a külvárosi területeken, és mindössze 19%-a városi területeken él. Mintegy 400 000 EUR-t fordítanak az akadályok csökkentésére irányuló reformtevékenységekre, az építési és engedélyezési iránymutatásokra, valamint a harmonizációs eljárásokra.
A konnektivitási eszköztár végrehajtására vonatkozó ütemtervében Horvátország bejelentette, hogy tervei között szerepel a rendkívül nagy kapacitású hálózatok hatékony kiépítése előtt álló fő akadályok – például a tervezési korlátozások, a szolgalmi jogokra vonatkozó gyorsabb eljárások, valamint az engedélykezeléssel foglalkozó koordinációs szerv létrehozásának és a díjak alkalmazására vonatkozó iránymutatások kidolgozásának szükségessége – kezelése.
A szélessávú fejlesztésekre és technológiákra vonatkozó adatok Horvátországban
A széles sávú lefedettségre, előfizetésekre és penetrációkra, a különböző széles sávú technológiák lefedettségére és a költségekre vonatkozó legfrissebb adatokat az eredménytábla jelentései és a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (DESI) országjelentései tartalmazzák.
A vezeték nélküli széles sávú hálózatok frekvenciakiosztása
A harmonizált spektrumkijelöléssel kapcsolatos részletekért látogasson el az Európai 5G Megfigyelőközpont honlapjára.
Nemzeti és uniós kiadványok és sajtódokumentumok
angol
- Beruházási program A nemzeti új generációs hálózat szélessávú felhordó infrastruktúrájának kiépítése és a közigazgatási szervek csoportján belüli megcélzott végfelhasználók összekapcsolása az új generációs hozzáférési széles sávú infrastruktúrával
- Szélessávú Befektetési Kézikönyv
- Mobil és vezetékes széles sávú árak Európában 2022
- Tanulmány a széles sávú rendszerekkel kapcsolatos nemzeti tervekről a 27 tagú EU-ban
- A szélessávú kapcsolatokról szóló jelentések és elemzések
horvát
- Nemzeti terv razvoja širokopojasnog pristupa u Republici Hrvatskoj u razdoblju od 2021. do 2027. godine
- Programok a(z) razvoj infrastrukture širokopojasnog pristupa (ONP) közelében
Kapcsolattartási adatok
BCO Croatia (Szélessávú Nemzeti Kompetencia Iroda): Horvát Hálózati Iparágak Szabályozó Hatósága, Fejlesztési Programok Főosztálya (HAKOM, Hrvatska regulatorna agencija za mrežne djelatnosti)
Cím: Roberta Frangeša Mihanovića 9, 10110 Zágráb, Horvátország
Kapcsolat e-mailben
Telefon: +385 1 700 7399
Honlap
Tengerügyi, Közlekedési és Infrastrukturális Minisztérium (Ministarstvo mora, prometa i infrastrukture)
Cím: Prisavlje 14, 10000 Zágráb, Horvátország
Kapcsolat e-mailben1 vagy e-mailben2
Telefon: +385 1 6169 -060 / -110
Weboldal
Legfrissebb hírek
Kapcsolódó tartalom
Összkép
Ismerje meg az egyes országok szélessávú fejlesztésével kapcsolatos aktuális információkat, valamint a szélessávú szolgáltatások fejlesztésére vonatkozó nemzeti stratégiákat és politikákat.
Lásd még
Svédország 2016-ban elfogadott nemzeti széles sávú terve egy teljes mértékben összekapcsolt Svédország jövőképét vázolja fel, és célokat tűzött ki mind a mobil lefedettség, mind a háztartások és a vállalkozások nagy sebességű széles sávú kapcsolatai tekintetében.
A digitális konnektivitás és az 5G kiépítése a 2025-ig tartó időszakra szóló spanyol digitális menetrend tíz stratégiai prioritása közé tartozik.
Szlovénia a technológiasemlegességet és a piaci dinamikát választja a széles sávú hálózatok fejlesztése során, különös tekintettel az infrastruktúra- és szolgáltatásalapú versenyre.
Szlovákia azt a hosszú távú célt tűzte ki, hogy 2030-ra minden háztartás számára hozzáférést biztosít az ultragyors internethez.
Románia az uniós konnektivitási célok elérése felé tett lépésként egy nemzeti széles sávú hálózat kiépítésére összpontosít.
Portugália digitális menetrendje és a nagyon nagy kapacitású elektronikus kommunikációs hálózatok összekapcsoltságára vonatkozó, a 2023–2030-as időszakra szóló nemzeti stratégia meghatározza a digitális infrastruktúra fejlesztését Portugáliában.
Lengyelország 2025-re szóló nemzeti szélessávú terve összhangban van a gigabitalapú társadalomra vonatkozó uniós célkitűzésekkel.
Valamennyi holland háztartás számára lehetővé kell tenni a legalább 100 Mbps sebességű széles sávú hálózatokhoz való hozzáférést, és 2023-ra túlnyomó többségüknek ki kell használnia az 1 Gbps-ot.
Málta szélessávú politikája technológiasemleges, és előnyben részesíti a versenypiaci környezetet.
Luxemburg kormányzati programjának egyik prioritása egy olyan kommunikációs infrastruktúra kialakítása, amelynek célja a gigabites széles sávú hozzáférés biztosítása az ország egész területén.
Litvánia 2027-ig 100 Mbps sebességet kíván biztosítani a vidéki területek számára, valamint támogatni kívánja a gigabitalapú társadalomra vonatkozó 2025-ös célokat.
Lettország támogatja a gigabitalapú társadalomra vonatkozó célkitűzéseket, és 100 Mbps, gigabitesre bővíthető sebességre törekszik a városi és vidéki területeken, valamint 5G lefedettségre valamennyi nagy városi területen.
A gigabitalapú társadalom felé vezető ultraszéles sávú internetre vonatkozó olasz stratégia célja, hogy 2026-ra mindenki számára gigabites konnektivitást biztosítson.
Írország nemzeti szélessávú terve azt irányozza elő, hogy 2026-ra minden írországi létesítmény nagy sebességű széles sávú hozzáféréssel fog rendelkezni.
Magyarország 2021–2030 közötti időszakra szóló nemzeti digitalizációs stratégiájának célja, hogy 2030-ra a háztartások 95%-a rendelkezzen gigabites hálózattal.
A széles sávú hálózatokra vonatkozó, 2021–2027-es nemzeti terv előmozdítja a helyhez kötött, nagyon nagy kapacitású és 5G hálózatok használatát. A 2020-2025 közötti időszakra vonatkozó görög digitális transzformációs Biblia az összekapcsoltságot az öt stratégiai tengely...
A német szövetségi kormány 2021. évi koalíciós megállapodása, digitális stratégiája és 2022. évi gigabites stratégiája prioritásként kezeli az FTTH- és 5G-hálózatok országos ellátását.
A France Très Haut Débit nemzeti széles sávú program azt a célt tűzi ki, hogy 2022-re valamennyi háztartás gyors széles sávú hozzáféréssel rendelkezzen, 2025-re pedig mindenki számára elérhető legyen az üvegszálas hálózat.
A finn hatóságok előnyben részesítik a versenyalapú, üvegszálas hálózat kiépítését, amelyet állami források támogatnak a rosszul ellátott területeken, és tanácsot adnak a helyi önkormányzatoknak a széles sávú hálózatok kiépítésével kapcsolatban.
Észtország az ország egész területén bevezette az alapszintű széles sávú lefedettséget. Az észt digitális menetrend ambiciózus célokat tűz ki 2030-ra.
Az országos vezetékes és mobil szélessávú lefedettségre irányuló számos politikai kezdeményezés támogatja a dán szélessávú célokat. A kormány azon dolgozik, hogy Dániát digitális éllovassá tegye azáltal, hogy alapot teremt a dán vállalkozások számára a digitális technológiák...
A nagyon nagy kapacitású hálózatok fejlesztésére vonatkozó, 2021 márciusában jóváhagyott nemzeti terv meghatározza a Cseh Köztársaság stratégiai megközelítését a rendkívül nagy kapacitású hálózatok kiépítésével kapcsolatban.
Ciprus széles sávú infrastruktúrára vonatkozó terve stratégiai célkitűzéseket határoz meg a 2021–2025-ös időszakra, és jogalkotási és szabályozási beavatkozásokat, valamint gyakorlati támogatást tartalmaz a széles sávú infrastruktúra fejlesztéséhez.
2020 augusztusában aktualizálták és elfogadták a „Connected Bulgaria” elnevezésű új generációs hozzáférésre vonatkozó nemzeti széles sávú infrastrukturális tervet és az elektronikus hírközlésre vonatkozó politikát.
Belgium széles sávú stratégiáját beépítik egy szélesebb szakpolitikai stratégiába, a Digital Belgiumba. A vezetékes és mobil széles sávú szolgáltatásokra vonatkozó nemzeti terv célja, hogy megszüntesse azokat a fennmaradó fehér területeket, ahol a nagy sebességű szolgáltatások...
Ausztria széles sávú stratégiája a gigabites (vezetékes és mobil) kapcsolatok 2030-ig történő országos ellátására összpontosít.