Skip to main content
Shaping Europe’s digital future

Szélessávú hozzáférés Horvátországban

A széles sávú hálózatok fejlesztésére vonatkozó, 2021–2027-es horvát nemzeti terv a gigabitalapú európai társadalom 2025-re kitűzött céljaira, részben pedig a 2030-ra kitűzött digitális célokra reagál.

Összefoglaló a horvátországi szélessávú fejlesztésekről

A 2021–2027-es időszakra szóló nemzeti szélessávú fejlesztési terv célja, hogy legalább 100 Mbps letöltési sebességet biztosítson valamennyi háztartás számára, lehetővé téve az 1 Gbps-ra való frissítést, valamint 1 Gbps letöltési sebességet a kormányzati hivatalok és középületek, például iskolák és egészségügyi létesítmények számára. Az 5G hálózatoknak ki kell terjedniük minden nagyobb városra és főútvonalra.

Nemzeti szélessávú stratégia és politika

Felelős hatóságok

  • A Tengerügyi, Közlekedési és Infrastrukturális Minisztérium (Ministryof the Sea, Transport and Infrastructure, Ministarstvo mora, prometa i infrastrukture) a központi államigazgatási szerv,amely szakértelemmel és felelősséggel rendelkezik az elektronikus hírközlés területén, beleértve a szélessávú politikát és stratégiát. A Légiforgalmi, Elektronikus Hírközlési és Postai Szolgáltatások Igazgatóságán keresztül felelős a stratégiákra, tanulmányokra, iránymutatásokra, programokra és végrehajtási tervekre vonatkozó javaslatok elkészítéséért. Megállapítja az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások – többek között a széles sávú infrastruktúra – fejlesztésére vonatkozó politika általános elveit és célkitűzéseit.
  • A Regionális Fejlesztési Minisztérium és az uniós alapok (Ministarstvoregionalnoga razvoja i fondova Europske unije)két nemzeti uniós finanszírozású NGN-rendszert, a széles sávú hozzáférési infrastruktúra fejlesztésére irányuló nemzeti keretprogramot és a felhordó hálózatok széles sávú infrastruktúrájának fejlesztésére irányuló nemzeti programot irányít.
  • A Horvát Hálózati Iparágak Szabályozó Hatósága HAKOM (Hrvatskaregulatorna agencija za mrežne djelatnosti)biztosítja a piaci versenyt, a stabil növekedést és az innovációk környezetét az elektronikus hírközlési és postai szolgáltatások piacán.

A szélessáv fejlesztésének fő céljai

A Horvát Köztársaság kormánya 2021 márciusában elfogadta a széles sávú hálózatok fejlesztésére vonatkozó, a 2021–2027-es időszakra szóló nemzeti tervet. A terv megfelel a gigabitalapú európai társadalom 2025-re kitűzött céljainak, részben a 2030-ra kitűzött digitális céloknak és az 5G for Europe cselekvési tervnek. A horvát terv célja, hogy legalább 100 Mbps letöltési sebességű internetkapcsolatot biztosítson valamennyi háztartás számára, miközben a kormányzati hivatalok és középületek, például iskolák és egészségügyi létesítmények számára legalább 1 Gbps szimmetrikus kapcsolatot biztosít. Célja továbbá, hogy 5G hálózatokat építsen ki minden nagyvárosban és nagyvárosban, valamint a főbb autópályák mentén.

A széles sávú hálózatok fejlesztésére irányuló főbb intézkedések

Szélessávú térképezés: A HAKOM kifejlesztette és frissíti a központi térképészeti eszközt, az interaktív térinformatikai portált, amely tájékoztatást nyújt a széles sávú hozzáférés rendelkezésre állásáról, a mobil hírközlési infrastruktúra egységes szerkezetbe foglalt tervéről, valamint a kiépítési szándékokról és a sávszélesség sebességéről.

Nemzeti széles sávú pénzügyi eszközök

beruházásokhoz kellő kereskedelmi érdekkel nem rendelkező területeken a széles sávú felhordó infrastruktúra fejlesztésére irányuló nemzeti keretprogram (ONP) egy nemzeti (ernyő) széles sávú állami támogatási program. Az általános állami támogatási szabályok mellett az ONP iránymutatásokat is tartalmaz a helyi önkormányzatok számára az ONP-n belüli egyedi projektek végrehajtására vonatkozóan. A keretprogram teljes becsült (maximális) finanszírozása nemzeti szinten 257,9 millió EUR, amelyből 123,1 millió EUR-t az ERFA-ból, a fennmaradó 134,8 millió EUR-t pedig az EBB-hitelből kell finanszírozni. Mindkét finanszírozási forrás (ERFA- és EBB-hitel) a helyi és regionális szintű hatóságoknak (városoknak, önkormányzatoknak és megyéknek) nyújtott vissza nem térítendő támogatást jelent. A program végrehajtása során a széles sávú NGA-hálózatok társfinanszírozásához a magánforrások hozzájárulása várhatóan 120 millió EUR lesz. A program átlagos éves költségvetése 2016 és 2023 között 31,5 millió EUR-t tesz ki. A Horvát Hálózati Iparágak Szabályozó Hatóságát (HAKOM)az ONP tulajdonosaként határozták meg.

széles sávú felhordó infrastruktúrára vonatkozó nemzeti program (NP-BBI) az NGN-hálózat fehér területeken található felhordó részére vonatkozó állami támogatási intézkedéseket foglal magában, és célja az NGN-hálózat széles sávú felhordó hálózatának mint az NGA-hálózatokat és a nemzeti törzshálózatokat összekapcsoló hálózati szegmensnek a fejlesztése. A programot az Európai Bizottság jóváhagyta, és közberuházási modellen keresztül hajtják végre. A passzív üvegszálas infrastruktúrát megtervezik, megépítik és állandó állami tulajdonban tartják. Az infrastruktúra kiépítését követően azt egyenlő feltételek mellett kínálják a piaci szereplőknek. A nyilvános konzultációk eredményei alapján a program célja, hogy legalább 540 települést lefedjen, amelyeket kezdetben prioritásként kezelnek és célzott településként határoznak meg (a lakosság legalább 25%-a), Horvátország elővárosi és vidéki területein. Az intézkedés teljes becsült (maximális) költségvetése 101,4 millió EUR, amelyből 86,2 millió EUR-t (85%) az ERFA, a fennmaradó 15,2 millió EUR-t (15%) pedig nemzeti alapok finanszíroznak. A program éves költségvetése a 2017–2023-as időszakra 14,5 millió EUR.

Az új partnerségi megállapodás és az új „Versenyképesség és kohézió” operatív program keretében két tevékenységet javasolnak a 2021–2027-es időszakra:

  • Új generációs széles sávú infrastrukturális program: A következő generációs széles sávú „felhordó” infrastruktúra kiépítése, valamint a végfelhasználókkal való összeköttetések támogatni fogják a 100 megabit/másodperc (Mbps) hozzáférési sebességet. A program 540 kiemelt településre terjed ki, amelyek mindegyike több mint 1.000 lakosú, valamint mintegy 5.800 kisebb településre. A beruházás által lefedett összes hely demográfiai, társadalmi és gazdasági szempontból az országos átlag alatt van. Mintegy 5.650 km optikai szál kerül telepítésre. Ahol lehetséges, a meglévő csatornákat fogják használni, bár a becslések szerint a telepített szál körülbelül 45%-ához (körülbelül 2,450 km) új csatornákra lesz szükség. A rendszer két részre oszlik: az egyik a következő generációs hálózati felhordó infrastruktúra kiépítésére vonatkozik; a másik a közigazgatási szervek üvegszálas infrastruktúrával való összekapcsolására vonatkozik. A program teljes beruházása 129,1 millió EUR, amelyhez az EU Európai Regionális Fejlesztési Alapja 86,2 millió EUR-val járul hozzá a 2014–2020-as programozási időszakra vonatkozó „Versenyképesség és kohézió” operatív programon keresztül. A beruházás az „Információs és kommunikációs technológiák használata” prioritás alá tartozik. Horvátország 42,5 millió EUR-val járul hozzá.
  • A nagyon nagy kapacitású hálózatoknak az NGA fehér és szürke NGA-területein a végfelhasználók számára történő kiépítésére irányuló beruházások a digitális konnektivitást támogató programmal összhangban, Horvátország 57,5 millió EUR összegű hozzájárulásával.

A horvát helyreállítási és rezilienciaépítési terv konnektivitási intézkedéseket tartalmaz a konnektivitás megerősítése érdekében, amely a társadalom és a gazdaság digitális átállásának sarokköve. A mintegy 106 millió EUR értékű projektek célja, hogy a gigabitalapú társadalomra vonatkozó 2025-ös uniós célkitűzésekkel összhangban rendkívül nagy kapacitású hálózati konnektivitási szolgáltatásokat nyújtsanak:

  • 100 Mbit/s sebességű szolgáltatások 100 000 horvát háztartás (700 000 lakos) számára 20 projekt keretében, ugyanennyi helyi önkormányzati egységben, különösen a távmunka és a távoktatás konnektivitási akadályainak leküzdése érdekében, különösen a vidéki területeken és a kiszolgáltatott csoportok, például a hátrányos helyzetű családokból származó diákok vagy a fogyatékossággal élők körében,
  • 1 Gbit-alapú szolgáltatások valamennyi jelentős társadalmi-gazdasági szereplő, például iskolák, egyetemek, kutatóközpontok, közlekedési csomópontok, kórházak, közigazgatási hatóságok és vállalkozások számára.

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz egyéb, mintegy 20 millió EUR összegű beruházásai a következőkre irányulnak: passzív elektronikus hírközlési infrastruktúra kiépítése a rendkívül nagy kapacitású hálózatokhoz és az 5G szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása érdekében olyan vidéki és ritkán lakott területeken, ahol nincsenek olyan piaci feltételek, amelyek magánberuházásokat vonzanának”; és ii. 5G lefedettség a városi területeken és a fő szárazföldi közlekedési útvonalakon (5G folyosók). Az intézkedések hatálya alá tartozó háztartások mintegy 55%-a vidéki térségekben, 26%-a külvárosi területeken, és mindössze 19%-a városi területeken él. Mintegy 400 000 EUR-t fordítanak az akadályok csökkentésére irányuló reformtevékenységekre, az építési és engedélyezési iránymutatásokra, valamint a harmonizációs eljárásokra.

A konnektivitási eszköztár végrehajtására vonatkozó ütemtervében Horvátország bejelentette, hogy tervei között szerepel a rendkívül nagy kapacitású hálózatok hatékony kiépítése előtt álló fő akadályok – például a tervezési korlátozások, a szolgalmi jogokra vonatkozó gyorsabb eljárások, valamint az engedélykezeléssel foglalkozó koordinációs szerv létrehozásának és a díjak alkalmazására vonatkozó iránymutatások kidolgozásának szükségessége – kezelése.

A szélessávú fejlesztésekre és technológiákra vonatkozó adatok Horvátországban

A széles sávú lefedettségre, előfizetésekre és penetrációkra, a különböző széles sávú technológiák lefedettségére és a költségekre vonatkozó legfrissebb adatokat az eredménytábla jelentései és a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (DESI) országjelentései tartalmazzák.

A vezeték nélküli széles sávú hálózatok frekvenciakiosztása

A harmonizált spektrumkijelöléssel kapcsolatos részletekért látogasson el az Európai 5G Megfigyelőközpont honlapjára.

Nemzeti és uniós kiadványok és sajtódokumentumok

angol

horvát

Kapcsolattartási adatok

BCO Croatia (Szélessávú Nemzeti Kompetencia Iroda): Horvát Hálózati Iparágak Szabályozó Hatósága, Fejlesztési Programok Főosztálya (HAKOM, Hrvatska regulatorna agencija za mrežne djelatnosti)

Cím: Roberta Frangeša Mihanovića 9, 10110 Zágráb, Horvátország
Kapcsolat e-mailben
Telefon: +385 1 700 7399
Honlap

Tengerügyi, Közlekedési és Infrastrukturális Minisztérium (Ministarstvo mora, prometa i infrastrukture)

Cím: Prisavlje 14, 10000 Zágráb, Horvátország
Kapcsolat e-mailben1 vagy e-mailben2
Telefon: +385 1 6169 -060 / -110
Weboldal

Legfrissebb hírek

Régiók és Városok Európai Hete: A digitális szakadék áthidalása az intelligens és fenntartható régiók digitális infrastruktúrájának támogatásával

Az „Intelligens és fenntartható növekedés a régiók számára” témájában ez a munkaértekezlet a digitális szakadék kritikus kérdésével foglalkozik, megvizsgálva annak az Európai Unió társadalmi kohéziójára és általános növekedésére gyakorolt hatásait.

REPORT / STUDY |
Digital Decade 2024: Broadband Coverage in Europe 2023

The Broadband Coverage in Europe study is designed to monitor the progress of EU Member States towards the gigabit coverage and 5G coverage targets as set out in the Digital Decade Policy programme.

Kapcsolódó tartalom

Összkép

Szélessávú hozzáférés az uniós országokban

Ismerje meg az egyes országok szélessávú fejlesztésével kapcsolatos aktuális információkat, valamint a szélessávú szolgáltatások fejlesztésére vonatkozó nemzeti stratégiákat és politikákat.

Lásd még

Szélessávú hozzáférés Svédországban

Svédország 2016-ban elfogadott nemzeti széles sávú terve egy teljes mértékben összekapcsolt Svédország jövőképét vázolja fel, és célokat tűzött ki mind a mobil lefedettség, mind a háztartások és a vállalkozások nagy sebességű széles sávú kapcsolatai tekintetében.

Szélessávú hozzáférés Szlovéniában

Szlovénia a technológiasemlegességet és a piaci dinamikát választja a széles sávú hálózatok fejlesztése során, különös tekintettel az infrastruktúra- és szolgáltatásalapú versenyre.

Szélessávú hozzáférés Portugáliában

Portugália digitális menetrendje és a nagyon nagy kapacitású elektronikus kommunikációs hálózatok összekapcsoltságára vonatkozó, a 2023–2030-as időszakra szóló nemzeti stratégia meghatározza a digitális infrastruktúra fejlesztését Portugáliában.

Szélessávú hozzáférés Hollandiában

Valamennyi holland háztartás számára lehetővé kell tenni a legalább 100 Mbps sebességű széles sávú hálózatokhoz való hozzáférést, és 2023-ra túlnyomó többségüknek ki kell használnia az 1 Gbps-ot.

Szélessávú hozzáférés Luxemburgban

Luxemburg kormányzati programjának egyik prioritása egy olyan kommunikációs infrastruktúra kialakítása, amelynek célja a gigabites széles sávú hozzáférés biztosítása az ország egész területén.

Szélessávú hozzáférés Litvániában

Litvánia 2027-ig 100 Mbps sebességet kíván biztosítani a vidéki területek számára, valamint támogatni kívánja a gigabitalapú társadalomra vonatkozó 2025-ös célokat.

Szélessávú hozzáférés Lettországban

Lettország támogatja a gigabitalapú társadalomra vonatkozó célkitűzéseket, és 100 Mbps, gigabitesre bővíthető sebességre törekszik a városi és vidéki területeken, valamint 5G lefedettségre valamennyi nagy városi területen.

Szélessávú hozzáférés Olaszországban

A gigabitalapú társadalom felé vezető ultraszéles sávú internetre vonatkozó olasz stratégia célja, hogy 2026-ra mindenki számára gigabites konnektivitást biztosítson.

Szélessávú hozzáférés Írországban

Írország nemzeti szélessávú terve azt irányozza elő, hogy 2026-ra minden írországi létesítmény nagy sebességű széles sávú hozzáféréssel fog rendelkezni.

Szélessávú hozzáférés Magyarországon

Magyarország 2021–2030 közötti időszakra szóló nemzeti digitalizációs stratégiájának célja, hogy 2030-ra a háztartások 95%-a rendelkezzen gigabites hálózattal.

Szélessávú hozzáférés Görögországban

A széles sávú hálózatokra vonatkozó, 2021–2027-es nemzeti terv előmozdítja a helyhez kötött, nagyon nagy kapacitású és 5G hálózatok használatát. A 2020-2025 közötti időszakra vonatkozó görög digitális transzformációs Biblia az összekapcsoltságot az öt stratégiai tengely...

Szélessávú hozzáférés Németországban

A német szövetségi kormány 2021. évi koalíciós megállapodása, digitális stratégiája és 2022. évi gigabites stratégiája prioritásként kezeli az FTTH- és 5G-hálózatok országos ellátását.

Szélessávú hozzáférés Franciaországban

A France Très Haut Débit nemzeti széles sávú program azt a célt tűzi ki, hogy 2022-re valamennyi háztartás gyors széles sávú hozzáféréssel rendelkezzen, 2025-re pedig mindenki számára elérhető legyen az üvegszálas hálózat.

Szélessávú hozzáférés Finnországban

A finn hatóságok előnyben részesítik a versenyalapú, üvegszálas hálózat kiépítését, amelyet állami források támogatnak a rosszul ellátott területeken, és tanácsot adnak a helyi önkormányzatoknak a széles sávú hálózatok kiépítésével kapcsolatban.

Szélessáv Észtországban

Észtország az ország egész területén bevezette az alapszintű széles sávú lefedettséget. Az észt digitális menetrend ambiciózus célokat tűz ki 2030-ra.

Szélessávú hozzáférés Dániában

Az országos vezetékes és mobil szélessávú lefedettségre irányuló számos politikai kezdeményezés támogatja a dán szélessávú célokat. A kormány azon dolgozik, hogy Dániát digitális éllovassá tegye azáltal, hogy alapot teremt a dán vállalkozások számára a digitális technológiák...

Szélessávú hozzáférés a Cseh Köztársaságban

A nagyon nagy kapacitású hálózatok fejlesztésére vonatkozó, 2021 márciusában jóváhagyott nemzeti terv meghatározza a Cseh Köztársaság stratégiai megközelítését a rendkívül nagy kapacitású hálózatok kiépítésével kapcsolatban.

Szélessávú hozzáférés Cipruson

Ciprus széles sávú infrastruktúrára vonatkozó terve stratégiai célkitűzéseket határoz meg a 2021–2025-ös időszakra, és jogalkotási és szabályozási beavatkozásokat, valamint gyakorlati támogatást tartalmaz a széles sávú infrastruktúra fejlesztéséhez.

Szélessávú hozzáférés Bulgáriában

2020 augusztusában aktualizálták és elfogadták a „Connected Bulgaria” elnevezésű új generációs hozzáférésre vonatkozó nemzeti széles sávú infrastrukturális tervet és az elektronikus hírközlésre vonatkozó politikát.

Szélessávú hozzáférés Belgiumban

Belgium széles sávú stratégiáját beépítik egy szélesebb szakpolitikai stratégiába, a Digital Belgiumba. A vezetékes és mobil széles sávú szolgáltatásokra vonatkozó nemzeti terv célja, hogy megszüntesse azokat a fennmaradó fehér területeket, ahol a nagy sebességű szolgáltatások...