Az európai digitális személyazonosságról (EUDI) szóló rendelet

A digitális azonosítástól a digitális pénztárcáig

Azeurópai digitális személyazonosság keretének létrehozásáról szóló új rendelet abelső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról szóló2014. évi rendeletre (eIDAS-rendelet) épül.  

Az eIDAS-rendelet értelmében az uniós tagállamok önkéntes alapon bejelenthetik a nemzeti elektronikus azonosítási rendszereket, amelyeket más tagállamoknak el kell ismerniük. A bejelentett elektronikus azonosítás elismerése 2018-ban vált kötelezővé. A tagállamoknak azonban nem kellett nemzeti elektronikus azonosítást kifejleszteniük. Az interoperabilitás csak a különböző azonosító rendszereket összekötő, műszaki problémáknak kitett interoperabilitási felépítmény megvalósításával valósult meg. Ez eltérésekhez vezetett az országok között, és megakadályozta a digitális magánszolgáltatásokra való kiterjesztést.

Az új rendelet orvosolja az eIDAS hiányosságait azáltal, hogy javítja a digitális személyazonosság jelenlegi keretének hatékonyságát, és kiterjeszti annak előnyeit a magánszektorra. A tagállamok felhatalmazást kapnak arra, hogy digitális pénztárcákat kínáljanak a polgárok és a vállalkozások számára, amelyek összekapcsolhatják nemzeti digitális személyazonosságukat más személyes jellemzők, például vezetői engedélyek, oklevelek és bankszámlák igazolásával. Ezeket a tárcákat hatóságok vagy elismert magánszervezetek bocsáthatják ki. A cél az, hogy az európaiak teljes körű ellenőrzést gyakorolhassanak adataik felett az online szolgáltatásokhoz való hozzáférés során, kiküszöbölve a szükségtelen adatmegosztást. Azok a szolgáltatók, akik jogilag kötelesek egyértelműen azonosítani ügyfeleiket, kötelesek lesznek elfogadni a tárcát hitelesítésre.

Az uniós digitális személyiadat-tárcák az egyes tagállamokban már létező nemzeti rendszerekre fognak épülni. Az új rendelet kimondja, hogy a digitálisszemélyazonosságot továbbra is a tagállamok biztosítják. Az európai digitális személyiadat-tárca erre épül, bővíti a nemzeti elektronikus azonosítók funkcióit és használhatóságát, és biztosítja a nemzeti pénztárcák más tagállamok általi kölcsönös elismerését. 

Emellett elő fogja mozdítani a harmonizált biztonsági megközelítést, megkönnyítve a digitális személyazonosságok széles körű elfogadását az egész EU-ban. Ez a megközelítés lesz a rendelet sarokköve, amely mind a polgárok, mind az online szolgáltatók számára közös műszaki architektúrát, referenciakeretet és szabványokat biztosít. Ez a harmonizáció biztosítja a digitális személyazonossági megoldások elismerését és elfogadását az egész EU-ban, előmozdítva a bizalmat és az interoperabilitást.

A hatályos kiberbiztonsági jogszabályokkal összhangban a rendelet előírja a kiberbiztonsági követelményeknek való megfelelést, megerősítve a digitális személyazonossági megoldásokba vetett bizalmat. Lehetővé teszi továbbá az elektronikus tanúsítványok közintézmények általi kiadását, előmozdítva az elektronikus formátumú tanúsítványok páneurópai elismerését, miközben prioritásként kezeli az adatvédelmet.

A rendelet a puszta azonosításon túl kiterjeszti a bizalmi szolgáltatások körét az elektronikus adatok elektronikus főkönyvben történő rögzítésére, a távoli elektronikus aláírás kezelésére és az elektronikus bélyegzőt létrehozó eszközökre vagy távoli elektronikus bélyegzőt létrehozó eszközökre.

Az uniós digitális személyiadat-tárcák fő előnyei

Polgárok és vállalkozások:

1. Felhasználói ellenőrzés: A polgárok megválaszthatják, hogy személyazonosságuk és adataik mely vonatkozásait osztják meg harmadik felekkel, biztosítva a magánélet védelmét és a személyes adatok feletti ellenőrzést.
2. Széles körű használhatóság: Az uniós digitális személyiadat-tárcák Unió-szerte elérhetők lesznek a köz- és magáncélú digitális szolgáltatásokhoz való hozzáféréshez, ami zökkenőmentesebbé és hatékonyabbá teszi az online interakciókat.
3. Átláthatóság és biztonság: az uniós digitális pénztárcák nyílt forráskódú licenccel rendelkeznek majd, ami biztosítja az átláthatóságot és a biztonságot. A felhasználók biztosak lehetnek abban, hogy adataikat biztonságosan kezelik, olyan intézkedésekkel, amelyek megakadályozzák a visszaéléseket vagy az illegális nyomon követést.
4. Egyszerű használat: A tárcák felhasználóbarát felületet kínálnak, amely lehetővé teszi az egyének számára, hogy könnyen kezeljék digitális személyazonosságukat és hozzáférjenek a szolgáltatásokhoz. A nem szakmai használatra szánt minősített elektronikus aláírások létrehozása ingyenes lesz, ami javítja a hozzáférhetőséget.
5. Sima beszállás: A polgárok nemzeti elektronikus személyazonosító rendszereket használhatnak majd a tárcákba való regisztrációhoz, biztosítva a digitális személyazonosság-kezelésre való zökkenőmentes átállást.

a) Kormányok:

1. A digitális szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés: A tárcák egyszerűsíthetik a személyazonosság-ellenőrzés folyamatát, megkönnyítve a polgárok számára a kormányzati szolgáltatásokhoz való online hozzáférést és fokozva az igénybevételt.
2. A csalások megelőzésének javítása: Azáltal, hogy biztonságos és ellenőrizhető személyazonossági eszközöket biztosít, hozzájárulhat a személyazonosság-lopás és a kapcsolódó csalások csökkentéséhez a kormányzati szolgáltatások tekintetében.
3. Javítja a biztonságot: A polgárok adatainak általános biztonsága javulni fog, a jogsértések kockázata pedig csökkenni fog.

b) Digitális szolgáltatók:

1. A biztonság és a magánélet védelmének javítása: A tárcák csökkenthetik a hagyományos hitelesítési módszerekkel kapcsolatos felelősséget.
2. A hitelesítés költségeinek csökkentése: A tárcák leegyszerűsítésükkel és automatizálásukkal csökkenthetik a személyazonosság-ellenőrzési folyamatokkal kapcsolatos költségeket.
3. Kerülje a versengő nagy platformokra való támaszkodást: A szolgáltatóknak kevésbé kell majd a személyazonossági szolgáltatásokra támaszkodniuk a megszerzett felhasználói adatok nem egyértelmű felhasználása esetén.

c) Társadalom:

1. Megnövekedett online tranzakciók: A könnyebb és biztonságosabb ellenőrzésnek köszönhetően az emberek hajlamosabbak lehetnek az online tranzakciókra.
2. Új üzleti lehetőségek: A személyiadat-tárcák bevezetése ösztönözheti az innovációt, ami új szolgáltatásokhoz és termékekhez vezethet.
3. Erőforrás-átcsoportosítás: A korábban manuális ellenőrzési folyamatokra szánt erőforrások átcsoportosíthatók a produktívabb felhasználásokhoz.
4. Gazdasági növekedés: Összességében az online tranzakciók nagyobb mértékű elfogadása, az új üzleti lehetőségek és a jobb erőforrás-elosztás hozzájárulhat az általános gazdasági stabilitáshoz és növekedéshez.

Az európai digitális személyiadat-tárcák bevezetése jelentős mérföldkövet jelent majd Európa digitalizációs útján. Ezek a szempontokegyüttesen szilárd keretet alkotnak az európai digitális személyazonosság számára, biztosítva az egyetemes hozzáférést, a megbízhatóságot, a biztonságot és az interoperabilitást az egész Európai Unióban.

Következő lépések

Hatályba lépett az európai digitális személyazonossági keret létrehozásáról szóló (EU) 2024/1183 rendelet. A keret felhatalmazza a tagállamokat, hogy a végrehajtási jogi aktusok elfogadásától számított 24 hónapon belül bocsássák a polgárok rendelkezésére az uniós digitális személyiadat-tárcákat, körvonalazva a műszaki előírásokat és a tanúsítást. Ezek a jogi aktusok, amelyeket a rendelet jóváhagyását követően 6–12 hónappal kell elfogadni, az uniós digitális személyazonossági eszköztárhoz kidolgozott követelményeken és előírásokon alapulnak majd, és Európa-szerte biztosítják a tárcák egységes végrehajtását.

Nagyszabású kísérleti projektek vannak folyamatban az uniós digitális személyiadat-tárcaműszaki specifikációinak és szoftverprototípusainak tesztelésére több európai ország különböző ágazataiban. E kísérleti projektek célja, hogy felmérjék a tárca használhatóságát olyan forgatókönyvek esetén, mint a kormányzati szolgáltatásokhoz való hozzáférés, a bankszámlák megnyitása és a biztonságos online fizetések megkönnyítése, a tagállamok, Norvégia, Izland és Ukrajna magánvállalatainak és hatóságainak részvételével.