Elektronikus azonosítás

Az elektronikus azonosítás (eID) kulcsfontosságú eleme a digitális tranzakciók biztonságának és védelmének. A személyazonosság digitális bizonyítékaként szolgál, lehetővé téve az egyének számára az online szolgáltatásokhoz való hozzáférést, az elektronikus tranzakciók lebonyolítását és a nagyobb bizalommal rendelkező kormányzati platformokkal való interakciót. Az elektronikus személyazonosító rendszer ellenőrzi az adott személy személyazonosságát, biztosítva, hogy a szolgáltatásokat a jogos személynek nyújtsák, különösen az olyan érzékeny területeken, mint a banki szolgáltatások. A kihívást egy olyan rendszer létrehozása jelenti, amely zökkenőmentesen működik a határokon és az iparágakon keresztül. 

2014előtt a közös jogalap hiánya megakadályozta a tagállamokat abban, hogy elismerjék és elfogadják a más tagállamokban kibocsátott elektronikus azonosítási rendszereket. A nemzeti rendszerek határokon átnyúló interoperabilitásának elégtelensége szintén megakadályozta a polgárokat és a vállalkozásokat abban, hogy teljes mértékben kihasználják a digitális EU előnyeit. Az elektronikus azonosításról, hitelesítésről és bizalmi szolgáltatásokról (eIDAS) szóló,2014-ben bevezetett rendeletlehetővé tette a nemzeti elektronikus személyazonosítók uniós határokon átnyúló használatát az online közszolgáltatások esetében. Az EU-n belüli, határokon átnyúló elektronikus azonosítás, hitelesítés és weboldal-tanúsítás alapját képező eIDAS-rendelet mérföldkő volt a kiszámítható szabályozási környezet megteremtése felé. Mostanra az európaiak több mint 90%-a élvezheti a jelenlegi rendszer előnyeit. A Bizottság számos nyílt ésújrafelhasználható digitális megoldást is fenntart ésbiztosít, amelyek biztosítják a személyazonossággal kapcsolatos digitális szolgáltatások (eDelivery, eSignature, eID) teljes interoperabilitását. Az igénybevétel azonban alacsony, használata nehézkes, és az üzleti ügyek, különösen a magánszektorban, korlátozottak. A digitális szolgáltatások bővülésével és a magánélet védelmével kapcsolatos aggályok növekedésével nyilvánvalóvá vált, hogy a rendeletnek aktualizálásra van szüksége ahhoz, hogy lépést tartson a változó digitális környezettel és a kialakulóban lévő adatvédelmi fenyegetésekkel.

E változásokra reagálva az Európai Bizottság 2021-ben módosításokat javasolt a 2014. évieIDAS-rendelethez. A 2024. évi európaidigitális személyazonossági rendelettel bevezetett uniós digitális személyiadat-tárcahangsúlyozza az egyének azon jogát, hogy továbbra is ellenőrzést gyakoroljanak digitális személyazonosságuk felett. Az uniós digitális személyiadat-tárca olyan eszköz, amely lehetővé teszi a polgárok számára, hogy az EU-n belüli utazásaik során biztonságosan és privát módon kezeljék digitális személyazonosságukat, igazodva adigitális jogokról szóló uniós nyilatkozathoz, és törekedve a digitális évtized szakpolitikai program azon célkitűzésének elérésére, hogy 2030-ra megvalósuljon a digitális személyazonossághoz való egyetemes hozzáférés.

A Bizottság a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó digitális iránytűrőlszóló közleményében számos célt és mérföldkövet határozott meg az elektronikus azonosításra vonatkozóan:  A digitális évtized megvalósításának európai módja. 2030-ra például minden kulcsfontosságú közszolgáltatásnak online elérhetőnek kell lennie, minden polgárnak hozzá kell férnie az elektronikus egészségügyi dokumentációhoz, és a polgárok 100%-ának hozzá kell férnie a biztonságos elektronikus azonosításhoz, ami azt jelenti, hogy Unió-szerte elismerik őket, lehetővé téve számukra, hogy teljes körű ellenőrzést gyakoroljanak a személyazonossági tranzakciók és a megosztott személyes adatok felett. A digitális tárca prototípusának kísérleti megvalósításamár lehetővé teszi az európai digitális személyazonossági keret kidolgozását, végrehajtását és bővítését. A cél műszaki referenciák, szabványok, alkotóelemek és megoldások – többek között egy alkalmazás – beszerzése annak érdekében, hogy az uniós digitális személyiadat-tárca a tagállamok rendelkezésére álljon.