A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály értelmében az online óriásplatformok és keresőprogramok 2023 augusztusának végétől kötelesek lesznek értékelni és mérsékelni a polgári diskurzus rendszerszintű kockázatait, például a külföldi dezinformációs erőfeszítéseket az Európai Bizottság által kijelölt első szolgáltatáscsomag esetében. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály alkalmazásának kezdőnapját követően legkésőbb 15 hónappal kötelesek lesznek nyilvánosan hozzáférhetővé tenni az ilyen kockázatértékelés eredményeit tartalmazó jelentés nyilvános változatát, de arra ösztönzik őket, hogy ezt korábban tegyék meg.
Ezzel összefüggésben az e jelentést létrehozó független szakértők hat online platformon elemezték a Kreml-párti dezinformáció által okozott rendszerszintű kockázatokat: Facebook, Instagram, Twitter, YouTube, TikTok és Telegram 2022-ben. A Telegram kivételével ezek mindegyikét azóta nagyon nagy online platformként jelölték ki, amelyeknek meg kell felelniük a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálynak.
A szerzők módszertani megközelítéseket javasolnak a civil társadalom és a szélesebb szakértői közösség számára, hogy hozzájáruljanak az online platformok által okozott kockázatok különböző típusainak értékeléséhez. A tanulmány arra is törekszik, hogy ösztönözze az érdekelt felek olyan közösségének kialakítását, amely hozzájárulhat a digitális szolgáltatások nyilvános ellenőrzésének javításához.
A tanulmány szerint a bizonyítékok azt mutatják, hogy a vizsgált technológiai vállalatok arra irányuló erőfeszítései, hogy korlátozzák a Kreml platformjaikon folytatott rosszindulatú tevékenységeit, az elemzés tárgyát képező időszakban nem voltak elégségesek, bár az adatokhoz való korlátozott hozzáférés bizonyos fenntartásokat von maga után az értékeléssel kapcsolatban. Míg a legtöbb platform korlátozásokat vezetett be az orosz állami ellenőrzés alatt álló médiaorgánumokra vonatkozóan, egyetlen vállalat sem vezetett be politikát az Oroszországi Föderáció által működtetett valamennyi számlával szemben. Ezenkívül a közép- és kelet-európai nyelveken végzett kísérleti vizsgálatok arra engednek következtetni, hogy a platformok a háborúhoz kapcsolódó erőszakos tartalmaknak csak kis részét moderálták, még akkor is, ha azokat saját bejelentési és cselekvési csatornáikon keresztül jelentették számukra. Végül az olyan vállalatok, mint a Meta és a Twitter arra irányuló erőfeszítései, hogy korlátozzák a Kreml által támogatott dezinformáció algoritmikus felerősítését, csak részben voltak eredményesek, mivel manuálisan kezelt fiókokra korlátozódtak; nem korlátozták jelentősen a mesterséges intelligencián alapuló felerősítést rendszerszintű szinten.
Ez a jelentés egyike azon számos forrásnak, amelyeket a Bizottság szolgálatai figyelembe vehetnek a nagyon nagy online platformok által a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály keretében benyújtott kockázatértékelések elemzése során. A jelentésben foglalt keret hozzájárulhat a megfelelő kockázatértékelésekről folyó vitához is, amelyet az Európai Bizottság, a digitális szolgáltatási koordinátorok tagállami hálózata, az online platformok, valamint a civil társadalom és a tudományos élet szereplői kutatói közössége idővel felépíthet. E célból a Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága további tanulmányokat fog beszerezni és közzétenni.
Teljes jelentés: A kockázatkezelési keret alkalmazása az orosz dezinformációs kampányokra