Az energiarendszer digitális és zöld átalakítását támogató uniós politika

Szabványosítás

Szabványokra van szükség a hálózatkezelés, az új megújuló energiaforrások millióival való kiegyensúlyozás és összekapcsolás kommunikációs követelményeinek, valamint az új elosztott energiapiac összetett kölcsönhatásainak lefedéséhez, amelyet a keresletoldali válaszadási szolgáltatások is gazdagítanak.

Az Európai Bizottság már évek óta dolgozik a megoldások interoperabilitásán és a szabványosításon. Az intelligens hálózatok európai szintű koordinációjának fő hivatkozási alapja az intelligens hálózatok munkacsoportja (amelynek társelnöke a DG CNECT és az Energiaügyi Főigazgatóság), amelynek feladata az volt, hogy tanácsot adjon az Európai Bizottságnak az európai szintű szakpolitikai és szabályozási irányokkal kapcsolatban, és koordinálja az intelligens hálózatok megvalósítása felé vezető első lépéseket az energetikai és digitális jogszabályokkal összhangban. Kulcsfontosságú jelentéseket adott ki a szabványokról, a kiberbiztonságról és a rugalmassági piacokról.

Az intelligens energiahálózati megoldások bevezetésének támogatása és felgyorsításaérdekében a Bizottság 2009-ben, illetve 2011-ben kiadta az európai szabványügyi szervezetek számára az intelligens fogyasztásmérőkre vonatkozó M/441-es, illetve az intelligens hálózatokra vonatkozó M/490-es megbízást. A megbízásokat az érintett koordinációs csoportok (SM-CG és SG-CG) szakértői sikeresen teljesítették, akik számos vonatkozó dokumentumot és szabványt nyújtottak be. Ezek a csoportok – azt követően is, hogy 2021 januárjától egyesültek a CEN-CENELEC-ETSI intelligens hálózatokkal foglalkozó koordinációs csoporttal (CG-SG) – továbbra is hozzájárulnak az új és meglévő vonatkozó szabványok kidolgozásához és karbantartásához. Emellett az Európai Bizottság szabványosítással kapcsolatos tevékenységeihez is hozzájutnak, és aktívan részt vesznek az intelligens hálózatokkal foglalkozó munkacsoport munkájában. E munka eredménye többek között arra ösztönöz, hogy a Bizottság a villamos energiáról szóló 339 (EU) 2019/944 irányelv 24. cikkében előírtak szerint kidolgozza az adatokra vonatkozó végrehajtási jogi aktusokat. A mérési és fogyasztási adatokhoz való hozzáférés interoperabilitási szabályairól szóló első (EU) 2023/1162 végrehajtási rendeletet 2023 júniusában fogadták el, és jelenleg folyik a keresletoldali válaszra vonatkozó végrehajtási jogi aktussal kapcsolatos munka.

Figyelemre méltó sikertörténet egy olyan közös interoperabilitási nyelv létrehozása, amelyet a Bizottság az érdekelt felekkel együttműködve intelligens készülékek referenciaként (SAREF) ismert. A Saref 2015-ben az Európai Távközlési Szabványügyi Intézet (ETSI) és az oneM2M –az IoT szabványosítására irányuló globális kezdeményezés – szabványává vált, és 2017 óta vezették be a vezető európai beszállítók fehérárukból készült kereskedelmi termékeibe. Saref később moduláris ontológia lett, különböző vertikális kiterjesztésekkel, beleértve az energiát is, előkészítve az utat egy interoperábilis IoT-ökoszisztéma létrehozásához.

Ábra: A keresletoldali rugalmasság közös nyelvezete felé (Forrás: EEBUS)

A SAREF ontológia,valamintannak SAREF4ENER és SAREF4Buildingbővítése jelenleg nagy léptékben folyik a Horizont 2020 által finanszírozottInterConnectprojekt keretében.

A dolgok internete és az 5G általános keretén belül az Európai Bizottság megvizsgálja az intelligens energia minden egyéb kommunikációs szempontját és igényét, és figyelembe veszi az említett kommunikációs területek fejlesztéséhez szükséges feltételeket, valamint a többi területhez, például az autóiparhoz, az egészségügyhöz, az intelligens városokhoz stb. való igazodást.

Az európai adatstratégia

Az európai adatstratégia elismeri az adatok fontosságát a modern gazdaságban, beleértve az energiaágazatot is, ahol az új szereplők értékes adateszközöket hoznak. Az adatok az elektromos hálózat közepén helyezkednek el. Nagy mennyiségű különböző szoftverrendszer között cserélődik, amely lehetővé teszi a közszolgáltatók számára, hogy a fizikai világ digitalizált modelljével megfelelően megtervezzék, működtetjék és fenntartsák hálózatukat.

A stratégia bejelentette, hogy több stratégiai ágazatban, többek között az energiaágazatban közös európai adattereket hoznak létre. A Bizottság a 2023–2024-es DIGITAL munkaprogram keretében támogatni fogja az energiaadatterek kiépítését azáltal, hogy figyelembe veszi a Horizont Európa keretében támogatott hat, már folyamatban lévő energiaadattér-projekt eredményeit. Az általános szabályok és az ágazatspecifikus szabályok közötti megfelelő egyensúly megteremtése elengedhetetlen a sikeres végrehajtáshoz. A tiszta energiáról szóló csomaghatékony végrehajtása – azenergiarendszer digitalizálására irányuló uniós cselekvési terv keretében javasolt releváns intézkedésekkel együtt – előkészíti az utat az energiaágazaton belül, illetve az energiaszektoron belül és azon túl, valamint azon túl is, amiközös európai adattér kialakulásához vezet.

Ezen túlmenően az adatok uniós értékekkel összhangban történő fejlesztésének és megosztásának támogatása érdekében a Bizottság javaslatot tett azadatokról szóló európaijogszabályra, amely 2024 januárjában lépett hatályba. Az új szabályok várhatóan 270 milliárd euróval növelik az uniós tagállamok GDP-jét 2028-re azáltal, hogy megoldják azokat a jogi, gazdasági és technikai problémákat, amelyek az adatok kihasználatlanságához vezetnek.

A felhőre és a peremre vonatkozó európai stratégia

Az uniós adatstratégia kiemelte, hogy stratégiai jelentősége van az európai felhőalapú ellátási ágazat versenyképességének megerősítésének annak érdekében, hogy biztosítani lehessen az EU rezilienciáját ezen az alapvető területen, és hogy az EU a világ egyik legfontosabb adatközpontjává váljon. Az Európai Bizottság kiegyensúlyozott megközelítést alkalmaz az új generációs felhőinfrastruktúrára és -szolgáltatásokra vonatkozó IPCEI révén felülről lefelé irányuló fellépések révén, ösztönözve az olyan ipari szövetségeket, mint az Alliance for Industrial Data, Edge és Cloud vállalati szinten, amelyet alulról felfelé irányuló célzott K+I támogat a HORIZON EUROPE keretrendszerben, hogy szilárd alapot teremtsen a felhő, az él és az IoT számítástechnikai ökoszisztéma számára.

Az IPCEI-Next Generation felhőinfrastruktúra és -szolgáltatások célja Európa digitális és technológiai szuverenitásának megerősítése, és egy „többszolgáltatós felhő-Edge Continuum” létrehozása anélkül, hogy egyetlen szolgáltatóhoz kapcsolódnának.

A mesterséges intelligenciával, a felhővel, a dolgok internetével és a peremalapú számítástechnikával kapcsolatos kutatást és innovációt a Horizont Európa 4. klasztere támogatja. A felhő- és pereminformatika felgyorsíthatja az energetikai átállást az energiarendszerek hatékonyságának és automatizálásának javításával. Ezek lehetővé teszik, hogy az adatokat a forráshoz közelebb dolgozzák fel, csökkentve az adatok nagy távolságokon történő továbbításához felhasznált energia mennyiségét. Ezek a technológiák együttesen hozzájárulhatnak az energiarendszer hatékonyságának javításához és rugalmasabbá tételéhez, ami elengedhetetlen a megújuló energiaforrásokra való átálláshoz.

A kiberbiztonság megerősítése

Az európai villamosenergia-hálózat növekvő összekapcsoltsága új műszaki kihívásokat jelent, különösen a kiberbiztonság tekintetében. Ahogy egyre több eszköz csatlakozik az energiarendszerhez, egyre több potenciális hozzáférési pontot hoznak létre a kritikus infrastruktúrák elleni kibertámadásokhoz. Az energiainfrastruktúra gazdaságaink számára való központi jellege elengedhetetlenné teszi az ipari ellenőrző rendszerek sebezhetőségének minimalizálását az elektromos, a víz-, az olaj-, a gáz- és az adatszektorban, valamint a működési zavarok elkerülését. A határokat nem ismerő kiberfenyegetések kezelése érdekében elengedhetetlen, hogy állandó operatív együttműködési keret és információcsere álljon rendelkezésre.

E kihívások megfelelő kezelése érdekében az intelligens hálózatokkal foglalkozó munkacsoport szakértői átfogó ágazatspecifikus stratégiát dolgoztak ki arra vonatkozóan, hogy miként lehet megerősíteni a hálózat- és információbiztonságról szóló irányelv energiaágazati szintű végrehajtását (lásd a 2019 szeptemberében közzétett jelentésüket).

Az utóbbi időszakban a munka az energiainfrastruktúra kiberbiztonságának biztosításához szükséges követelmények és eljárások kivizsgálására és ennek megfelelően a Bizottság számára történő tanácsadásra összpontosított. Megállapításaik és ajánlásaik a villamos energiáról szóló irányelvvel és a villamos energiáról szóló rendelettel (pl. a határokon átnyúló villamosenergia-áramlás kiberbiztonsági vonatkozásaira vonatkozó ágazatspecifikus szabályokról szóló üzemi és kereskedelmi szabályzat) vagy a 2023. január 16-án hatályba lépett, az egész Unióban egységesen magas szintű kiberbiztonságot biztosító intézkedésekről szóló irányelvvel (a továbbiakban: a második kiberbiztonsági irányelv) összhangban e témákra vonatkozó végrehajtási vagy felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak a Bizottság általi kidolgozásába beépültek. A NIS1 keretében az energiaágazatban már érintett szervezetek mellett a NIS2 a villamosenergia-termelőkre, a kijelölt villamosenergia-piac-üzemeltetőkre, az elektromos járművek töltőállomásainak üzemeltetőire, a távfűtésre és -hűtésre, a központi olajkészletező szervezetekre és a hidrogénre is vonatkozik. A tagállamoknak 2024. október 17-ig kell átültetniük az irányelvet nemzeti jogukba.