Az uniós energiarendszer digitalizálása

Az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 55 %-os csökkentése és a megújuló energiaforrások 45 %-os részarányának elérése 2030-ra csak akkor történhet meg, ha az energiarendszer készen áll erre. E célkitűzések eléréséhez Európának a jelenleginél sokkal intelligensebb és interaktívabb energiarendszert kell kiépítenie.

Mivel a villamosenergia-fogyasztás 2030-ig várhatóan mintegy 60 %-kal fog növekedni, a villamosenergia-hálózatoknak nagy arányban kell integrálniuk az ingadozó teljesítményű megújuló energiát. A szél- és napenergia-termelési kapacitásnak a 2022. évi 400 GW-ról 2030-ig legalább 1000 GW-ra kell növekednie, beleértve a parthoz csatlakoztatandó tengeri megújuló energiaforrások 317 GW-ig terjedő nagymértékű kiépítését is.

Ezért a hálózatoknak alkalmazkodniuk kell egy decentralizáltabb, digitalizáltabb és rugalmasabb villamosenergia-rendszerhez, amelyben több millió tetőre szerelt napelem és helyi energiaközösség osztozik az erőforrásokon.

A digitális technológiákba, például az IoT-eszközökbe és az intelligens fogyasztásmérőkbe, az 5G és 6G konnektivitásba, a felhőalapú számítástechnikai szerverekkel működő páneurópai energiaadat-térbe és a villamosenergia-rendszer digitális ikermodelljeibe való beruházás alapvető fontosságú a digitális és fenntartható energetikai átállás felgyorsításához, miközben mindennapi életünkben előnyökkel jár.

ábra: A jövőbeli integrált uniós energiarendszer: a felhasználók és a termelők közötti energiaáramlás, csökkentve az elpazarolt erőforrásokat és pénzt ©Európai Unió; Forrás: Az energiarendszer integrációjára vonatkozó uniós stratégia (europa.eu).

A digitalizáció már folyamatban van az energiaágazatban, mint sok más iparágban. Az elektromos járművek, a napelemek, a hőszivattyúk és számos más eszköz intelligens technológiákkal van felszerelve, amelyek adatokat generálnak és lehetővé teszik a távvezérlést. A dolgok internetéhez kapcsolódó aktív eszközök száma a világon várhatóan gyorsan nőni fog, és 2030-ra meghaladja a 25,4 milliárdot, míg az EU-ban az összes háztartás és kkv 51%-a rendelkezik intelligens villamosenergia-fogyasztásmérőkkel. Az EU digitális és energiapolitikája összehangolt módon irányítja az európai energiarendszer digitalizációját, mivel az olyan kérdéseket, mint az adatok interoperabilitása, az ellátás biztonsága, a kiberbiztonság, a magánélet védelme és a fogyasztóvédelem, nem lehet egyedül a piacra bízni, és elengedhetetlen a megfelelő végrehajtás.

A fenntartható energia 2024. évi európai hetén (EUSEW 2024 Highlights – Európai Bizottság (europa.eu))azenergiaágazatban alkalmazott mesterséges intelligenciáról (EUSEW Interactive) szóló ülésen az Európai Bizottság innovatív digitális gerinchálózatot vezetett be az európai energiarendszer számára. Ez a gerinc, amelyet a Generatív AI-t használó intelligens intelligencia mag hajt, célja, hogy integrálja az összes decentralizált és virtualizált eszközt az IoT-n keresztül, létrehozva egy többoldalú piacot, amely összeköti a gyártókat és a fogyasztókat. A generatív mesterségesintelligencia-képességek, például a forgatókönyv-előállítás, az idősor-előrejelzés és a hálózatoptimalizálásra vonatkozó döntéshozatali modellek kihasználásával a rendszer arra törekszik, hogy javítsa a kereslet és a kínálat egyensúlyát. A fő célkitűzések közé tartozik a nagyobb rugalmasság, az optimális tárolási felhasználás, a jobb ellátásbiztonság, a csökkentett szénlábnyom, valamint az ipar és a fogyasztók felhatalmazása. E kezdeményezés célja az energiaárak csökkentése, az EU stratégiai autonómiájának megerősítése, valamint vezető szerepének és versenyképességének fokozása.

Az energiarendszer digitalizálása – uniós cselekvési terv

Ezen átalakulás támogatása érdekében a Bizottság jogalkotási kezdeményezések, beruházások és a tagállamokkal való koordináció révén számos intézkedést tesz.

Középtávon a digitalizáció megkönnyíti a különböző szereplők közötti zökkenőmentes interakciókat, lehetővé téve a fogyasztók számára, hogy kihasználják a hazai energiaforrások, például a napelemek és a közösségi tulajdonban lévő szélturbinák előnyeit.

Például a fogyasztók részt vehetnek az energiaközösségekben és a kollektív önellátási rendszerekben, kihasználva saját napelemes termelésüket, és élvezhetik a hálózatból történő vásárlásnál alacsonyabb költségű villamos energia előnyeit. Hasonlóképpen, az elektromos járművek kétirányú töltése további energiaforrásokat biztosíthat csúcsidőben.

ábra: A Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága (DG CONNECT) támogatja az energiarendszer digitalizálására irányuló intézkedéseket. © Európai Bizottság

Hosszú távon a digitalizációra szükség lesz a megújuló energiaforrások decentralizált formáinak a villamosenergia-hálózatba való integrálásához, csökkentve az importált fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget és azok áringadozását. Ehhez az integrációhoz nagyobb figyelmet kell fordítani a hálózatkezelésre, és helyi szinten nagyobb hálózati rugalmasságot kell biztosítani, ami a fogyasztók aktiválásával és a termelő-fogyasztók energiaeszközeinek jobb kezelésével érhető el.

A villamosenergia-hálózat és a termelő-fogyasztói eszközök állapotára vonatkozó részletes adatokhoz való zökkenőmentes hozzáférés kritikus fontosságú lesz az energetikai szolgáltatások nyújtása szempontjából, de csak széles körű digitális eszközökkel és megosztott adatinfrastruktúrával érhető el.

A cselekvési terv egyik legfontosabb eredménye az energiatakarékos alkalmazások közös európai referenciakeretének (CERF) kidolgozása. 2023 kulcsfontosságú év volt e fellépés végrehajtásában: 2023 márciusában sikeresen elkészült a Horizont 2020 által támogatott InterConnect projekt keretében az energiatakarékos alkalmazásokra vonatkozó CERF első generációs tervezete.

Megkezdődtek az előkészületek a CERF energiatakarékos alkalmazásokra vonatkozó második generációs tervének a DIGITAL program keretében történő bevezetésére is. További részletek erről a munkáról.