Az európai energiarendszer digitális átalakulásának felgyorsítása

Az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 55%-os csökkentése és a megújuló energiaforrások részarányának elérése 2030-ra csak akkor lehetséges, ha az energiarendszer készen áll rá. E célok eléréséhez Európának a jelenleginél sokkal intelligensebb és interaktívabb energiarendszert kell kiépítenie.

Mivel a villamosenergia-fogyasztás várhatóan mintegy 60%-kal fog növekedni 2030-ig, a villamosenergia-hálózatoknak a változó megújuló energia nagy részét integrálniuk kell. A szél- és napenergia-termelési kapacitásnak a 2022-es 400 GW-ról 2030-ra legalább 1 000 GW-ra kell nőnie, beleértve a parthoz csatlakoztatandó, legfeljebb 317 GW tengeri megújuló energiaforrások nagy mértékű kiépítését.

Ezért a hálózatoknak alkalmazkodniuk kell egy decentralizáltabb, digitalizáltabb és rugalmasabb villamosenergia-rendszerhez, ahol több millió tetőre szerelt napelem és helyi energiaközösség osztozik az erőforrásokon.

A digitális technológiákba, például az IoT-eszközökbe és az intelligens fogyasztásmérőkbe, az 5G és a 6G konnektivitásba, a felhőszélű számítástechnikai szerverek által működtetett páneurópai energiaadattérbe, valamint a villamosenergia-rendszer digitális ikreibe való beruházás fontos szerepet játszik a digitális és fenntartható energetikai átállás felgyorsításában, miközben előnyökkel jár mindennapi életünkben.

Ábra: Az EU jövőbeli integrált energiarendszere: a felhasználók és a termelők közötti energiaáramlás, csökkentve a pazarolt erőforrásokat és a pénzt © Európai Unió; Forrás: Azenergiarendszer integrációjára vonatkozó uniós stratégia (europa.eu)

A digitalizáció már folyamatban van az energiaágazatban, mint sok más iparágban. Az elektromos járművek, napelemek, hőszivattyúk és számos más eszköz intelligens technológiákkal vannak felszerelve, amelyek adatokat generálnak és lehetővé teszik a távirányítást. Az aktív IoT-eszközök száma a világon várhatóan gyorsan növekszik, és 2030-ra meghaladja a 25,4 milliárdot, míg az EU-ban az összes háztartás és kkv 51%-a rendelkezik intelligens villamosenergia-fogyasztásmérővel. Az EU digitális és energiapolitikája összehangolt módon irányítja az európai energiarendszer digitalizálását, mivel az olyan kérdések, mint az adatok interoperabilitása, az ellátás biztonsága, a kiberbiztonság, a magánélet védelme és a fogyasztóvédelem, nem hagyhatók egyedül a piacra, és elengedhetetlen a megfelelő végrehajtás.

Az energiarendszer digitalizálása – uniós cselekvési terv

Ezen átalakulás támogatása érdekében a Bizottság jogalkotási kezdeményezések, beruházások és a tagállamokkal való koordináció révén számos intézkedést hajt végre.

Középtávon a digitalizáció megkönnyíti a különböző szereplők közötti zökkenőmentes interakciót, lehetővé téve a fogyasztók számára, hogy kihasználják a hazai energiaforrásokat, például a napelemeket és a közösségi tulajdonú szélturbinákat.

Például a fogyasztók részt vehetnek az energiaközösségekben és a kollektív önfogyasztási rendszerekben, kihasználva saját napelem-termelésüket, és alacsonyabb költségű villamos energiát élvezhetnek, mint a hálózatból történő vásárlás. Hasonlóképpen, a kétirányú elektromos járművek töltése további energiaforrásokat biztosíthat a csúcsidőben.

Ábra: A Kommunikációs Hálózatok, Tartalmak és Technológia Főigazgatósága (DG CONNECT) támogatja az energiarendszer digitalizálására irányuló fellépéseket. © Európai Bizottság

Hosszú távon a digitalizáció szükségessé teszi a megújuló energiaforrások decentralizált formáinak villamosenergia-hálózatba történő integrálását, csökkentve az importált fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget és áringadozásukat. Ez az integráció nagyobb figyelmet igényel a hálózatkezelésre és nagyobb helyi szintű hálózati rugalmasságra, ami a fogyasztók aktiválásával és a termelő-fogyasztók energetikai eszközeinek jobb kezelésével érhető el.

A villamosenergia-hálózat állapotára és a termelő-fogyasztói eszközökre vonatkozó részletes adatokhoz való zökkenőmentes hozzáférés kulcsfontosságú lesz az energetikai szolgáltatások nyújtásához, de csak széles körű digitális eszközökkel és megosztott adatinfrastruktúrával érhető el.

A cselekvési terv egyik legfontosabb célkitűzése az energiatakarékos alkalmazások közös európai referenciakeretének (CERF) kidolgozása. 2023 kulcsfontosságú év volt e fellépés végrehajtásában, mivel 2023 márciusában sikeresen elkészült a Horizont 2020 által támogatott InterConnect projekt keretében az energiatakarékos alkalmazásokra vonatkozó CERF első generációs tervezete.

A DIGITAL program keretében megkezdődtek a CERF energiatakarékos alkalmazásokra vonatkozó második generációs tervezete bevezetésének előkészületei is. A munkáról további részletek itt találhatók: Az energiatakarékos alkalmazások közös európai referenciakeretének bevezetésére tett ígéretünk teljesítése | Európa digitális jövőjének alakítása (europa.eu).