Az európai rádióspektrum közös használatának előmozdítása

Bizonyos feltételektől függően egynél több felhasználó, például üzemeltető vagy szolgáltató is használhat rádióspektrum-forrást vagy frekvenciakészletet egyszerre és/vagy helyen. Ez azt jelenti, hogy a szolgáltatások szélesebb köre számára több rádióspektrum-forrás áll rendelkezésre. Ehhez azonban intelligens spektrumgazdálkodásra van szükség a rádióspektrum innovatív, megosztott felhasználásának lehetővé tétele és a káros interferencia elkerülése érdekében.

A rádióspektrum-források megosztásának előnyei

A rádióspektrum rendkívül értékes természeti erőforrás. A különböző spektrumigényű vezeték nélküli szolgáltatások iránti kereslet exponenciális növekedése azt jelenti, hogy hatékonyan kell használnunk ezt a véges erőforrást. Üres spektrum hiányában nehéz kielégíteni ezt a növekvő keresletet. Emellett a már elfoglalt frekvenciasávok rendelkezésre bocsátása gyakran költséges, késéssel jár, és esetenként fennáll annak a kockázata, hogy a meglévő felhasználókat „ki kell kapcsolni”.

A hagyományos spektrumgazdálkodás az interferencia elkerülése érdekében különböző frekvenciasávokra osztja a vezeték nélküli szolgáltatásokat. Ez segít a szolgáltatás minőségének (QoS) könnyebb garantálásában is.

A technológiai fejlődés lehetővé tette, hogy különböző vezeték nélküli szolgáltatásokat ugyanabban a spektrumsávban lehessen üzemeltetni. Így további spektrumkapacitás érhető el anélkül, hogy a meglévő felhasználókat el kellene távolítani.

Ez olyan szabályozási környezetet tesz lehetővé, amely ösztönzi a vezeték nélküli innováció kutatásába és bevezetésébe történő beruházásokat. A különböző konnektivitási szolgáltatók egyidejűleg ugyanazokat a rádióspektrum-forrásokat is felhasználhatják arra, hogy különböző szolgáltatásokat kínáljanak, például megfizethető vezeték nélküli szélessávú szolgáltatásokat vezetékes helyeken és mobil szolgáltatásokat. A megosztott spektrumhasználat lehetőséget teremthet az infrastruktúra megosztására is.

Továbbá a vezeték nélküli technológiákat fejlesztő innovátorok lehetőséget kapnak a spektrum több részéhez való hozzáférésre. A megosztott sávokat, különösen a licencmentes sávokat egyre inkább a vezeték nélküli innováció táptalajaként ismerik el, amely ösztönzi az ellenállóbb vezeték nélküli technológiák kifejlesztését és bevezetését.

Nem utolsósorban a spektrummegosztás előnyös a polgárok számára azáltal, hogy megfizethető vezeték nélküli szélessávú szolgáltatásokat nyújtanak a megosztott spektrumon keresztül, és lehetővé teszik számukra, hogy még több vezeték nélküli modult használjanak.

A közös spektrumhasználatra vonatkozó uniós politika

Az EU 2012. évi rádióspektrum-politikai programja (RSPP) meghatározza a keretet, amely azon az elven alapul, hogy a spektrumot hatékonyan kell használni és hatékonyan kell kezelni. A hatékonyság és a rugalmasság fokozása érdekében előírja a tagállamok számára, hogy a Bizottsággal együttműködve adott esetben mozdítsák elő a spektrum közös használatát és megosztott használatát.

Az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex vagy a 2018. évi EECC értelmében a rádióspektrum megosztott használatának előmozdítása a kódex fő célkitűzéseinek – nevezetesen a verseny, a belső piac, a polgárok és a vállalkozások érdekeinek, valamint a konnektivitásnak – az egyik fő hajtóereje.

A kódexszel összhangban a tagállamok – a versenyjog tiszteletben tartása mellett – előmozdítják a rádióspektrum hasonló vagy különböző felhasználások közötti megosztását. Az általános felhatalmazások alapján elő kell segíteniük a rádióspektrum közös használatát, és csak bizonyos esetekben kell korlátozniuk a spektrumhasználat engedélyezését az egyes felhasználók számára, ami magában foglalhatja a hatékony használatnak a kereslet fényében történő maximalizálását, vagy a káros zavarás kérdéseinek minimalizálását. A tagállamoknak mindkét esetben figyelembe kell venniük a rádióspektrum-megosztás megbízható feltételeinek kialakítását, valamint az általános felhatalmazás és az egyéni használati jogok kombinálását. Biztosítaniuk kell a rádióspektrum hatékony és eredményes használatát, valamint elő kell mozdítaniuk a lefedettséget.

A spektrummegosztás különböző megközelítései

A spektrummegosztás a frekvencián, az időn vagy a helyszínen alapuló különböző technikákkal valósítható meg. Ezt a megfelelő műszaki paraméterek, a szintek száma vagy a spektrumhoz való hozzáférés elsőbbségi rétegei, valamint a spektrumhoz való hozzáférés olyan módjai alapján valósítják meg, mint a statikus vagy dinamikus mód. A spektrummegosztással kapcsolatos további információk a spektrummegosztásról szóló RSPG-jelentésben találhatók.

Szabályozási szempontból a spektrummegosztás különböző módokon valósítható meg, különösen az alábbiak révén:

• a spektrum kollektív használata (CUS), amely lehetővé teszi, hogy a spektrumot egynél több felhasználó használja egyszerre engedély nélkül (azaz engedélymentes vagy általános felhatalmazási modell alapján);
• a Licencelt Megosztott Hozzáférési (LSA) modell egy változatának használatával, ahol a különböző felhasználók egyéni jogokat kapnak egy megosztott frekvenciasávhoz való hozzáféréshez;
• a kettő kombinációjával.

A fenti szabályozási megközelítések közötti fő különbség a megosztott sávokhoz való hozzáférésre vonatkozó szabályozási garanciákban rejlik.

A spektrum kollektív használata (CUS) modell

A CUS modell alapján meghatározatlan számú független felhasználó és/vagy eszköz férhet hozzá ugyanabban a frekvenciatartományban egyidejűleg. Egy adott földrajzi területen kell lenniük, és meg kell felelniük a spektrumszabályozásban (pl. harmonizált berendezésekre vonatkozó szabványokban) meghatározott, jól meghatározott feltételeknek. Ez különösen akkor áll fenn, ha a megosztott spektrumsávok „engedélymentesek”. Ez azt jelenti, hogy a felhasználóknak nem kell engedélyt szerezniük a spektrumhoz való hozzáféréshez. A CUS-modell fontos előnyei az alacsony belépési korlátok, a hozzáférés biztonsága (ami viszont ösztönözheti a vezeték nélküli innovációkat), valamint az összes felhasználóra háruló alacsony adminisztratív terhek. A spektrumhasználók felelőssége, hogy hatékonyan osszák meg a spektrumot, és hatékonyan kezeljék az interferenciát.

A CUS spektrumszabályozási modelljének előnyeit élvező alkalmazások és technológiák közé tartoznak például a kis hatótávolságú eszközök, például az ellátási lánc automatizálását és a gép-gép (M2M) alkalmazásokat támogató rádiófrekvenciás azonosító eszközök (RFID), az intelligens közlekedési rendszerek, az autóipari rövid hatótávolságú radarok, a Wi-Fi routerek és az ultraszéles sávú (UWB) vezeték nélküli technológiák (például a nagy adatú kommunikáció, a helykövető és a földi behatolási radar). Különösen az UWB egyfajta „underlay” spektrumhasználat: megosztja a frekvenciákat más alkalmazásokkal, anélkül azonban, hogy káros zavarást okozna e meglévő felhasználói alkalmazásokban.

Licencelt megosztott hozzáférés (LSA) modell

Másrészt az LSA-modell olyan megosztott spektrum-hozzáférési jogokat biztosít a felhasználóknak, amelyeket a szabályozók garantálnak, lehetővé téve a kiszámítható szolgáltatásminőség biztosítását. Minden felhasználónak egyedi (de nem kizárólagos) engedélyre van szüksége egy adott frekvenciasávhoz való hozzáféréshez. Az ilyen engedélyek az adott sávon belüli konkrét megosztási feltételektől függnek, amelyeknek kellően vonzónak és kiszámíthatónak kell lenniük a berendezésekbe és hálózatokba történő új beruházásokhoz. Ebben az engedélyezett rendszerben az interferencia-kezelés a spektrumgazdálkodási hatóság felelősségi körébe tartozik, amely szabályozási és engedélyezési feltételek révén határozza meg a hozzáférési paramétereket. Az a felhasználó, aki ilyen használati jogot kap, például spektrumárverési engedély megszerzése révén, gyakran jogosult a káros zavarással szembeni védelemre is.

A legutóbbi fejlemények az EU-ban

AzRSPG 2020. és azt követő időszakra szóló munkaprogramjábankülön munkadarabot szenteltek a spektrummegosztásnak. Az RSPG célja az volt, hogy megvizsgálja, hogyan lehetne javítani a spektrummegosztást az EU-n belül a főként eddig alkalmazott statikus és konzervatív megosztási módszereken túl, olyan innovatív megosztási megoldások ajánlásával, mint a kísérletek vagy a „homokdobozok”, az úttörő forgatókönyvek/sávok, az engedélyezés új formái, az adatbázisokat használó dinamikusabb spektrummegosztási módszerek és a licencelt megosztott hozzáférés.

Az RSPG 2021. júniusi, a spektrummegosztás – úttörő kezdeményezések és sávok című véleménye magas szintű útmutatást ad a spektrummegosztás előmozdításának lehetőségei tekintetében, különös tekintettel a megosztási feltételekre, valamint a megosztásba vetett bizalom és bizalom erősítésére. Az RSPG véleménye valamennyi spektrumsávot potenciális jelöltnek tekinti a spektrummegosztási megoldások bevezetésére és fejlesztésére. Nem jelöl ki konkrét sávokat megosztás céljából.

A vélemény a spektrummegosztás fokozásának ütemterveként olyan intézkedéseket javasol, amelyek előmozdítják az innovatív és dinamikusabb frekvenciamegosztási megoldások bevezetését. Néhány összehangolt fellépést javasol, például a tapasztalatok megosztását és az összehangolt fellépést. Emellett dinamikusabb és több országot érintő, uniós lábnyomú, határokon átnyúló ügyeket vezet be, és segíti az együttműködést a kutatási és fejlesztési projektekben.

A fenti véleményt az RSPG jelentése egészíti ki. A jelentés felvázolja a spektrummegosztással kapcsolatos megközelítések és technológiák alakulását, és bemutatja a spektrummegosztásra irányuló közelmúltbeli kezdeményezéseket és fejleményeket az EU-ban, az Egyesült Királyságban és az USA-ban. A jelentés figyelembe veszi az RSPG és a BEREC azon korábbi munkáit, amelyek a spektrummegosztás kérdésével a legszélesebb értelemben foglalkoztak (lásd a „További információk” szakaszt).

További információ

RSPG

• RSPG Vélemény a spektrummegosztásról – Pioneer kezdeményezések és zenekarok, RSPG21–022 Final, 2021. június
• RSPG Report on Spectrum Sharing A forward-looking survey, RSPG21–016 Final, 2021. február
• Az RSPG 2020. és azt követő időszakra vonatkozó munkaprogramja, RSPG20–005 végleges, 2020. február
• RSPG Jelentés az európai spektrumstratégiáról, RSPG19–031 Final, 2019. október
• RSPG Jelentés a hatékony díjakról és a spektrum hatékony felhasználásáról, RSPG16–004 Final
• RSPG Vélemény a licencelt megosztott hozzáférésről, RSPG13–538 Final,
• RSPG Jelentés a spektrum és más megosztási megközelítések kollektív használatáról, RSPG11–392 Final, November 2011
• RSPG Vélemény a kognitív technológiákról, RSPG10–348 Final, 2011. február,
• RSPG Jelentés a kognitív technológiákról, RSPG10–318 Final, február 2010
• Az RSPG véleménye a spektrum kollektív használatára vonatkozó európai megközelítés szempontjairól, RSPG08 –244., 2008. november

BEREC

• A BEREC közös álláspontja a mobilinfrastruktúra-megosztásról, BoR (19) 110, 2019. június, RSPG Vélemény az 5G végrehajtási kihívásokról (RSPG 3. vélemény az 5G-ről), RSPG19–007 final, 2019. január
• A BEREC jelentése az infrastruktúra-megosztásról, BoR (18) 116, 2018. június

Egyéb

• A Bizottság közleménye: „Arádióspektrum-források közös felhasználásának előmozdítása az EU-ban”
• Consultents study on Perspectives on the value of shared spectrum access (A megosztott spektrumhoz való hozzáférés értékével kapcsolatos perspektívák), 2012. március
• BEREC-RSPG jelentés a mobil/vezeték nélküli hálózatok infrastruktúrájáról és spektrummegosztásáról, BoR (11) 26 – RSPG11–374, 2011. június
• Tanácsadók Tanulmány a spektrum „kollektív felhasználásának” jogi, gazdasági és műszaki vonatkozásairól az Európai Közösségben, 2006. november