Az egészségügyi adatok és a digitális egészségügyi technológiák használata nagy lehetőségeket rejt magában a polgárok egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésének javítása, az egészségügyi ellátás minőségének és hatékonyságának javítása, a személyre szabott megközelítések kidolgozása, valamint a kutatás és az innováció támogatása tekintetében. A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó digitális évtized szakpolitikai program előrelépést jelent az uniós polgárok elektronikus egészségügyi nyilvántartásokhoz való egyetemes hozzáférése és a betegek digitális egészségügy révén történő szerepvállalása felé.
Ez a tanulmány azt vizsgálta, hogy az uniós tagállamok (valamint Norvégia és Izland) milyen eredményeket értek el a polgárok elektronikus egészségügyi nyilvántartásaikhoz való hozzáférése terén. Az eredmények ismertetik a 2023. december 31-i állapotot. A nyomon követéshez egy összetett mutatót alkalmaztak, amely négy rétegből áll, amelyek átfogóan elemzik az e-egészségügyi nyilvántartásokhoz való hozzáférés több szempontját: az elektronikus hozzáférési szolgáltatások megvalósítása a polgárok számára, a hozzáférhető egészségügyi adatok kategóriái, az alkalmazott hozzáférési technológia (eID, portálokon vagy alkalmazásokon keresztüli hozzáférés), lefedettség (a lakosság és az egészségügyi szolgáltatók szerint), valamint méltányos hozzáférési lehetőségek.
Hogyan működik az EU abban, hogy lehetővé tegye a polgárok számára az e-egészségügyi adatokhoz való hozzáférést?
Európa javítja érettségét az e-egészségügyi mutató tekintetében. Az EU-27 összesített összesített pontszáma a tavalyi 72%-ról 79%-ra nőtt. Az eredmények azt mutatják, hogy az országok jól haladnak a polgárok elektronikus egészségügyi nyilvántartásokhoz való hozzáférésének megkönnyítése terén. Huszonkét tagállam (81%) javult az elmúlt évben. Javult a különböző adattípusok elérhetősége, különösen az elektronikus eredmények és jelentések kategóriáján belül, az egészségügyi szolgáltatók több kategóriája kapcsolódik össze és szolgáltat adatokat, és több online hozzáférési szolgáltatás követi a webes tartalmak akadálymentesítésére vonatkozó iránymutatásokat.
A további előrelépésnek több területe is van. 2023 végén valamennyi tagállam (100%) biztosított valamilyen nemzeti vagy regionális online hozzáférési szolgáltatást a polgárok számára, hogy hozzáférjenek egészségügyi adataikhoz. Ugyanakkor még mindig vannak hiányosságok a népesség lefedettségében, ami azt jelenti, hogy nem minden ember férhet hozzá ilyen szolgáltatásokhoz. Ahhoz, hogy 2030-ra elérjük a 100%-os célt, a hozzáférésnek egyetemessé kell válnia. Több egészségügyi szolgáltatót, különösen a magán egészségügyi szolgáltatókat kell összekapcsolni a hozzáférési szolgáltatásokkal, mivel jelenleg az adatokat többnyire a közszféra egészségügyi szolgáltatói szolgáltatják. Az egészségügyi adatok sokfélesége közül egyes adattípusok korlátozottan állnak rendelkezésre, különösen az orvosi képekkel (26%) és az orvostechnikai eszközökkel/implantátumokkal (52%) kapcsolatos adatok. Biztosítani kell a vonatkozó jogi eszközök, például az eIDAS-rendelet és a webes akadálymentesítési irányelv teljes körű végrehajtását.
Mely országok teszik lehetővé az e-egészségügyi adatokhoz való legteljesebb hozzáférést?
Az EU-27 öt legérettebb országa Belgium (100%), Dánia (98%), Észtország (98%), Litvánia (95%) és Lengyelország (90%). A tavalyi évhez képest a legnagyobb javulást Franciaország (+ 25 pont), Portugália (+ 23 pont), Szlovákia (+ 20 pont) és Németország (+ 17 pont) esetében figyelték meg.
A kép a négy keretrétegen keresztül
2024-ben valamennyi tagállam nemzeti vagy regionális online hozzáférési szolgáltatás(oka)t biztosít a polgárok számára egészségügyi adataikhoz való hozzáféréshez. Huszonhárom tagállam (89%) számolt be arról, hogy központi hozzáférési szolgáltatáson keresztül hozzáférést biztosít az elektronikus egészségügyi nyilvántartásokhoz. A fennmaradó négy tagállam (Írország, Olaszország, Spanyolország és Svédország) regionális szolgáltatásokkal rendelkezik.
A 27 tagú EU átlagosan 74%-os pontszámot ért el a hozzáférhető egészségügyi adatok kategóriáinak tematikus szintjén, ami 10 százalékpontos növekedést jelent a tavalyi évhez képest. Ez az e-egészségügyi módszertanban konceptualizált négy réteg közül a legalacsonyabb pontszámú tematikus réteg, amely azonban a legtöbbet javította.
Az egészségügyi adatok legérettebb kategóriái közé tartoznak az azonosítási adatok (az érettségi pontszám 94%), a személyes információk (90%), az e-receptek (85%), az e-diszpenzáció (81%), a jelenlegi és releváns korábbi gyógyszerek (79%), valamint a laboratóriumi vizsgálati eredmények (78%). A legérettebb adatkategóriák közé tartoznak az orvosi képek (26%), az orvostechnikai eszközök és implantátumok (52%), a kórházi mentesítési jelentések (69%) és az eljárások/műveletek (70%). Ennek ellenére a tavalyi év óta további hat ország tett elérhetővé orvosi képalkotó jelentéseket. 17 tagállam (63%) javulást ért el az egészségügyi adatok több kategóriájának rendelkezésre bocsátása vagy a rendelkezésre álló adatok időben történő rendelkezésre bocsátása révén.
2024-ben az EU-27 hozzáférési technológiára és lefedettségre vonatkozó tematikus rétegének átlaga elérte a 80%-ot, ami hét százalékpontos javulást jelent az előző évhez képest.
Tizenhét tagállam (63%) teszi lehetővé a polgárok számára, hogy az online hozzáférési szolgáltatás igénybevételekor az eIDAS-rendelet alapján bejelentett biztonságos (előzetes) e-személyazonosító igazolványt használjanak. Ez javulást jelent a tavalyi évhez képest, amikor az EU-országoknak csak a felét jelentették be az eIDAS-rendeletnek megfelelően.
Írország kivételével valamennyi tagállam online portálon keresztül hozzáférést biztosít az elektronikus egészségügyi adatokhoz. Írországban csak egy egészségügyi régió kínál hozzáférést az egészségügyi adatokhoz, és ezt natív mobilalkalmazás használatával teszi lehetővé. 14 tagállam (48%) számolt be arról, hogy a polgárok számára online portál(ok) és natív mobilalkalmazás(ok) is rendelkezésre állnak az elektronikus egészségügyi nyilvántartásaikhoz való hozzáférés módjaként. Ami a népesség lefedettségét illeti, 20 tagállam (74%) számolt be arról, hogy a nemzeti lakosság 80–100%-a technikailag igénybe veheti az elektronikus egészségügyi nyilvántartások online hozzáférését egészségügyi adataik megtekintéséhez. Összesen 16 tagállam javította pontszámát a hozzáférési technológia és a lefedettség területén.
Az állami egészségügyi szolgáltatók (72%) jobban kapcsolódnak egymáshoz, mint a magán egészségügyi szolgáltatók (55%). Ugyanakkor a hálózatba kapcsolt és a releváns egészségügyi adatokat szolgáltató egészségügyi szolgáltatók lefedettsége e tematikus réteg legalacsonyabb pontszámú almutatója. Mindössze hét tagállam (26%) számolt be arról, hogy az összes alkalmazandó létesítménykategóriában (pl. alapellátási létesítmények, másodlagos gondozási létesítmények, geriátriai ápolási otthonok stb.) az egészségügyi szolgáltatók legalább 60%-a (legalább néhány) releváns adatot szolgáltat a hozzáférési szolgáltatáshoz. Mindazonáltal 11 tagállam (41%) növelte az összekapcsolt egészségügyi szolgáltatók kategóriáinak számát az elmúlt év óta.
2024-ben az EU-27 hozzáférési lehetőségekre vonatkozó tematikus rétegének átlaga hét százalékponttal nőtt az előző évhez képest, és elérte a 77%-ot.
Hét tagállam (Ausztria, Belgium, Dánia, Észtország, Németország, Litvánia és Lengyelország) teljes pontszámot ért el: mind a négy követelményt teljes mértékben végrehajtják a törvényes gyámok, az arra felhatalmazott személyek általi hozzáférés tekintetében, segítségnyújtási mechanizmusokat biztosítanak a hátrányos helyzetű csoportok számára, és megfelelnek a WCAG v.1 és a Web Akadálymentesítési Irányelvnek.
Háttérinformációk
Az adatokat 2024 áprilisa és májusa között végzett felmérés formájában gyűjtötték össze, és 2023. december 31-én mutatják be az adatokat. A válaszadók az illetékes nemzeti hatóságok voltak.
Az Európai Parlament, a tagállamok és a Bizottság által közösen elfogadott, az európai digitális jogokról és elvekről szóló nyilatkozat és a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó digitális évtized szakpolitikai program elfogadását követően a tagállamokkal szoros együttműködésben átfogó nyomonkövetési keretet dolgoztak ki annak érdekében, hogy eszközöket biztosítsanak az összes uniós tagállam számára 2030-ig elérendő digitális célok és célkitűzések elérése terén elért előrehaladás nyomon követéséhez és éves jelentéséhez négy területen: digitális készségek, digitális infrastruktúra, a vállalkozások és a közszolgáltatások digitalizálása. Az elektronikus egészségügyi nyilvántartásokhoz való hozzáférésre vonatkozó e-egészségügyi célkitűzés két másik célt egészít ki: a kulcsfontosságú közszolgáltatások 100%-os online hozzáférhetőségének biztosítására vonatkozó célkitűzés, valamint a biztonságos elektronikus azonosításhoz (eID) való hozzáférésre vonatkozó célkitűzés az uniós polgárok 100%-a számára.