Szerzői jog

A digitális technológiák gyökeresen megváltoztatták a kreatív tartalmak előállításának, terjesztésének és elérésének módját. A szerzői jog biztosítja, hogy a szerzők, zeneszerzők, művészek, filmkészítők és más alkotók elismerésben, fizetésben és védelemben részesüljenek műveikért. Jutalmazza a kreativitást és ösztönzi a kreatív ágazatba történő beruházásokat. Az uniós gazdaság harminchárom ágazata szerzői jogintenzívnek minősül, amelyek közvetlenül több mint 7 millió munkahelyet biztosítanak, ami az EU-ban a foglalkoztatás 3%-át teszi ki.

Melyek a szerzői és szomszédos jogok?

Ezek a szerzőknek (szerzői jog vagy szerzői jogok) és előadóművészeknek, producereknek és műsorszolgáltatóknak (kapcsolódó jogok) biztosított jogok. Ezek közé tartoznak a következők:

• Olyan gazdasági jogok, amelyek lehetővé teszik a jogosultak számára, hogy ellenőrizzék műveik és egyéb védett anyagaik felhasználását, és díjazásban részesüljenek azok felhasználásáért. Ezek általában kizárólagos jogok formáját öltik, nevezetesen a másolatok készítésének és terjesztésének, valamint a nyilvánossághoz közvetítésének engedélyezésére vagy megtiltására. A gazdasági jogokat és azok védelmi feltételeit uniós szinten harmonizálják. 
• A személyhez fűződő jogok magukban foglalják a mű szerzőjének követeléséhez való jogot, valamint a művel kapcsolatos bármely becsmérlő intézkedéssel szembeni tiltakozáshoz való jogot. Ezek uniós szinten nincsenek harmonizálva.

Az engedélyezés a szerzői és szomszédos jogok gyakorlásának fő mechanizmusa. A vonatkozó jogtól, a felhasználás típusától és az ágazattól függően az engedélyeket leggyakrabban közvetlenül a jogosult vagy a közös jogkezelő szervezetek adják ki. Az EU a közelmúltban jogszabályokat fogadott el a közös jogkezelő szervezetek működésének javítása érdekében, többek között a több területre érvényes engedélyek biztosításának megkönnyítése révén.

E jogok alóli kivételek

A szerzői jogi rendszerek egyensúlyba hozzák a kizárólagos jogok elismerését annak érdekében, hogy meghatározott körülmények között megkönnyítsék a védett tartalmak használatát. Az uniós szerzői jogi szabályok a különböző szerzői jogi irányelvekben a jogok alóli kivételek kimerítő felsorolását tartalmazzák.

A kivételek lehetővé teszik a kedvezményezettek számára, hogy a jogosultak engedélye nélkül használhassanak védett anyagot. A szerzői jogok megsértése elleni eljárások és jogorvoslatok végrehajtását részben harmonizálták uniós szinten.

Az EU szerepe

Az uniós intézkedések a jogosultak fokozottabb védelméhez, a tranzakciós költségek csökkenéséhez és a tartalomfelhasználók nagyobb választékához vezettek, különösen az alábbiak révén:

• a szerzői és szomszédos jogokra vonatkozó európai szabályozási keret;
• inkluzív és dinamikus párbeszédek előmozdítása az érdekelt felekkel a szerzői joggal és a kapcsolódó kérdésekkel kapcsolatban, hogy valamennyi érdekelt fél véleményét, konkrét tapasztalatait és észrevételeit kikérjék;
• vezető szerepet tölt be a szerzői joggal és a kapcsolódó kérdésekkel kapcsolatos nemzetközi tárgyalásokban és vitákban.

Az árva művekről szóló irányelvben már történtek lépések a kulturális örökség digitalizálásának és terjesztésének megkönnyítése érdekében. A jogok kezelését és engedélyezését a kollektív jogkezelésről szóló irányelv és az európai érdekelt felekkel folytatott párbeszéd szabályozza.

A Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) két nemzetközi szerződést fogadott el a szerzői jog területén, a 2012-es pekingi audiovizuális előadásokról szóló szerződést és a látássérült személyekről szóló 2013. évi marrákesi szerződést.