Skip to main content
Shaping Europe’s digital future

Virtuális világok az emberek számára

A virtuális világok, amelyeket metaverzumoknak is neveznek, lehetőségeket és kihívásokat is kínálnak. A Bizottság biztosítani fogja, hogy ezek tükrözzék az uniós értékeket és az alapvető jogokat, és előmozdítsák a vállalkozások innovációját.

A virtuális világok, amelyeket metaverzumoknak is neveznek, lehetőségeket és kihívásokat is kínálnak. A Bizottság biztosítani fogja, hogy ezek tükrözzék az uniós értékeket és az alapvető jogokat, és előmozdítsák a vállalkozások innovációját.

Képzeljen el egy új típusú internetet, ahol találkozhat barátaival, tanulhat, dolgozhat, vagy akár sétálhat az operában, vagy énekelhet kedvenc művészével, mindezt egy magával ragadó, virtuális világban. A virtuális világok egyre kifinomultabbak, jobb és tisztább képekkel és élethűbb avatárokkal. 2030-ra sok ember fogja használni őket naponta.

Az Európai Bizottságstratégiát fogadott ela web 4.0-ra és a virtuális világokra vonatkozóan, hogy irányítsa a következő technológiai átállást,és nyitott, biztonságos, megbízható, méltányos és inkluzív digitális környezetet biztosítson az uniós polgárok, vállalkozások és közigazgatási szervek számára.

Lehetőségek, buktatók és lehetséges megoldások

A becslések szerint 2030-ig 800 milliárd eurós globális növekedésselés 2025-ig potenciálisan 860 000 új munkahely létrehozásával a virtuális világok várhatóan átalakítják az EU üzleti és foglalkoztatási ágazatait.

Az "Extended Reality: Lehetőségek, sikertörténetek és kihívások (egészségügy, oktatás)” című felmérésből kiderült, hogy a megkérdezett szakemberek 98%-a úgy véli, hogy az Extended Reality (XR) technológiák jelentősen hozzá fognak járulni ágazatuk fejlődéséhez a következő öt évben. Példák olyan ágazatokra, amelyek hasznára válhatnak:

  • Egészségügyi ellátás: A virtuális világok segítenek a gyorsabb és pontosabb diagnózisban, valamint a terápiás kezelésekben.
  • Oktatás: Ezek a technológiák alacsonyabb költségek mellett növelhetik a képzés hatékonyságát, és jobb eredményeket hozhatnak olyan területeken, mint a humán készségek oktatása. Az idegennyelv-tanulás egy másik terület, amely gyorsan teret nyer a virtuális világban.
  • Művészet és design: A felhasználók elmerülnek a múzeumok, galériák és archívumok virtuális világában, ahol megtapasztalják azt az érzést, hogy egy tényleges múzeumban vannak, és reálisan nézik a kiállítást. Az építészek virtuális világokat is használhatnak a virtuális 3D-s épületek körül, hogy reális benyomást szerezzenek épületük tervezéséről és elrendezéséről.
  • Logisztika, mérnöki tudományok és gyártás: A vállalatok képesek lesznek a személyzet képzésére a világ minden tájáról, és ezzel egyidejűleg a szerszámok gyakorlati használatára a sérülések kockázata nélkül. Képesek lesznek tesztelni a gyártósorok prototípusait vagy a komplex építészeti struktúrákat, amelyek az új funkciók bekapcsolása előtt észlelik a lehetséges hibákat, ezáltal csökkentve az időt és a költségeket.

Az internethez hasonlóan ezek a csodálatos lehetőségek is kihívásokkal járhatnak. Ezek közé tartozik a tudatosság, a megbízható információkhoz való hozzáférés, a digitális készségek, a felhasználók általi elfogadás és az új technológiákba vetett bizalom, valamint az alapvető jogokkal kapcsolatos szélesebb körű kihívások. Az európai digitális jogok és elvek előmozdítjáka digitális transzformáció fenntartható, emberközpontú jövőképét. Iránymutatást nyújtanak majd a jövőbeli virtuális világokkal kapcsolatos elképzelésekhez, tükrözve az uniós értékeket és az alapvető jogokat.

A virtuális világok stratégiája

Az Európai Bizottság 2022. szeptember 14-én már elindította a virtuális és kiterjesztett valóság ipari koalíciót,amely összefogja az ipart és a politikai döntéshozókat. 

2023 februárjaés áprilisa között a Bizottság polgári vitacsoportot tartott, amely véletlenszerűen kiválasztott 150 uniós polgárt, hogy ajánlásokat tegyenek a virtuális világokkal kapcsolatos elvárásaik, valamint annak alapján, hogy a jövőben hogyan lehetnek méltányosak, biztonságosak és előnyösek. 23 ajánlást szilárdítottak meg, amelyek iránymutatásul szolgálnak majd a web 4.0-ra és a virtuális világokra vonatkozó új stratégiával kapcsolatos intézkedésekhez.

A Web 4.0 az internet negyedik generációja, amely nagyobb fokú integrációt tesz lehetővé a fizikai és a virtuális világ között, jobb kommunikációt és hozzáférhetőséget biztosítva az eszközök között.

A stratégia négy pilléren nyugszik:

  • Az emberek szerepvállalásának növelése és a készségek megerősítése: A Bizottság virtuális világgal foglalkozó szakemberekből álló online adatbázist hoz létre, hogy a polgárok biztonságos és megbízható információkhoz férhessenek hozzá.
  • Vállalkozások: az európai web 4.0 ipari ökoszisztéma támogatása – új európai partnerség, amely összehozza az érdekelt feleket a kutatás előmozdítása és egy technikai ütemterv létrehozása érdekében.
  • Kormány: a társadalmi haladás és a virtuális közszolgáltatások támogatása – A virtuális világok felhasználása az olyan ágazatok javítására, mint az egészségügy és a közszolgáltatások.
  • A web 4.0 és a virtuális világok nyitottsága és globális irányítása: A nyílt szabványok támogatása a tisztességes és egyenlőbb kormányzás biztosítása érdekében, hogy a Web 4.0-t ne a nagyobb szervezetek uralják.

Legutóbbi

Kapcsolódó tartalom

Összkép

Média és digitális kultúra

A Bizottság támogatja az audiovizuális és médiaágazat digitális átalakulását és versenyképességét a minőségi tartalomhoz való hozzáférés és a médiapluralizmus ösztönzése érdekében.

Lásd még

A média és a digitális kultúra támogatása

A Bizottság támogatja a médiapolitikák koherens megközelítését, amely kiterjed a médiaszolgáltatásokra és az európai kulturális örökség megőrzésére vonatkozó jogszabályokra is.

Digitális kulturális örökség

A kulturális örökség a digitális technológiáknak köszönhetően gyorsan fejlődik. A lendület most az, hogy megőrizzük kulturális örökségünket, és eljussunk ehhez a digitális évtizedhez.

Szerzői jog

Az Európai Bizottság hozzáigazítja az uniós szerzői jogi szabályokat az új fogyasztói magatartásokhoz egy olyan Európában, amely értékeli kulturális sokszínűségét.