Skip to main content
Shaping Europe’s digital future

Virtuális világok az emberek számára

A virtuális világok, más néven metaverzumok, lehetőségeket és kihívásokat kínálnak. A Bizottság biztosítani fogja, hogy azok tükrözzék az uniós értékeket és alapvető jogokat, és előmozdítsák az innovációt a vállalkozások számára.

@Gettyimages

A virtuális világok, más néven metaverzumok, lehetőségeket és kihívásokat kínálnak. A Bizottság biztosítani fogja, hogy azok tükrözzék az uniós értékeket és alapvető jogokat, és előmozdítsák az innovációt a vállalkozások számára.

Képzeljen el egy új típusú internetet, ahol találkozhat barátaival, tanulhat, dolgozhat vagy akár sétálhat az opera előadói között, vagy énekelhet kedvenc művészével együtt, mindezt egy magával ragadó, virtuális világban. A virtuális világok egyre kifinomultabbak, jobb és tisztább képekkel és életszerű avatarokkal. 2030-ra sok ember fogja használni őket naponta.

Az Európai Bizottság stratégiát fogadott el a web 4.0-ra és a virtuális világokra vonatkozóan,hogy irányítsa a következő technológiai átállást, és nyitott, biztonságos, megbízható, méltányos és inkluzív digitális környezetet biztosítson az uniós polgárok, vállalkozások és közigazgatási szervek számára.

Lehetőségek, buktatók és potenciális megoldások

A becslések szerint 2030-ra 800 milliárd eurós globális növekedéssel és 2025-ig potenciálisan 860,000 új munkahely létrehozásával a virtuális világokátalakítják az EU üzleti és foglalkoztatási ágazatait.

A tanulmány „Extended Reality: Lehetőségek, sikertörténetek és kihívások (Egészségügy, Oktatás) "A megkérdezett szakemberek 98%-a úgy véli, hogy az Extended Reality (XR) technológiák jelentősen hozzájárulnak az adott szektor fejlődéséhez az elkövetkező öt évben. Példák olyan ágazatokra, amelyek hasznosak lehetnek:

  • Egészségügyi ellátás: A virtuális világok segítenek a gyorsabb és pontosabb diagnózisban, valamint a terápiás kezelésekben.
  • Oktatás: Ezek a technológiák alacsonyabb költségek mellett növelhetik a képzés hatékonyságát, és jobb eredményeket hozhatnak olyan területeken, mint a humán készségek oktatása. Az idegen nyelvtanulás egy másik terület, amely gyorsan teret nyer a virtuális világban.
  • Művészet és design: A felhasználók elmerülnek a múzeumok, galériák és archívumok virtuális világában, ahol megtapasztalják azt az érzést, hogy egy valódi múzeumban vannak, reálisan nézik meg a kiállítást. Az építészek virtuális világokat is használhatnak a virtuális 3D-s épületek körül, hogy reális benyomást keltsenek épületük tervezéséről és elrendezéséről.
  • Logisztika, mérnöki munka és gyártás: A vállalatok a világ minden táján képesek lesznek személyzetet képezni, és ezzel egyidejűleg az eszközök gyakorlati használatát a sérülések kockázata nélkül. Képesek lesznek tesztelni a gyártósorok vagy komplex építészeti struktúrák prototípusait is, amelyek feltárják a potenciális hibákat az új funkciók bekapcsolása előtt, ezáltal csökkentve az időt és a költségeket.

És csakúgy, mint az internet, ezek a csodálatos lehetőségek is kihívást jelenthetnek. Ezek közé tartozik a tudatosság, a megbízható információkhoz való hozzáférés, a digitális készségek, a felhasználók elfogadottsága és az új technológiákba vetett bizalom, valamint az alapvető jogokkal kapcsolatos szélesebb körű kihívások. Az európai digitális jogok és elvek előmozdítják a digitális átalakulás fenntartható, emberközpontú jövőképét. Iránymutatással szolgálnak a jövőbeli virtuális világok jövőképéhez, tükrözve az uniós értékeket és az alapvető jogokat.

Stratégia a virtuális világok számára

Az Európai Bizottság már 2022. szeptember 14-én elindította a virtuális és kiterjesztett valóság ipari koalíciót, amely az ipart és a politikai döntéshozókat tömöríti.

2023 februárja és áprilisa között a Bizottság polgári vitacsoportot tartott, amely véletlenszerűen kiválasztott 150 uniós polgárt, hogy ajánlásokat fogalmazzon meg a virtuális világokkal kapcsolatos elvárásaik, valamint annak alapján, hogy a jövőben hogyan lehetnek tisztességesek, biztonságosak és hasznosak. 23 ajánlást szilárdítottak meg, amelyek iránymutatásul szolgálnak a Web 4.0-ra és a virtuális világokra vonatkozó új stratégiával kapcsolatos intézkedésekhez.

A Web 4.0 az internet negyedik generációja, amely nagyobb integrációt tesz lehetővé a fizikai és a virtuális világ között, jobb kommunikációt és hozzáférést biztosítva az eszközök között.

A stratégia négy pillérre épül:

  • Az emberek szerepvállalásának növelése és a készségek megerősítése : A Bizottság online adatbázist fog létrehozni a virtuális világ szakértőiből, hogy a polgárok biztonságos és megbízható információkhoz férjenek hozzá.
  • Üzleti tevékenység: az európai web 4.0 ipari ökoszisztéma támogatása – új európai partnerség, amely összefogja az érdekelt feleket a kutatás előmozdítása és egy technikai ütemterv kidolgozása érdekében.
  • Kormány: a társadalmi haladás és a virtuális közszolgáltatások támogatása – Virtuális világok használata az olyan ágazatok fejlesztésére, mint az egészségügy és a közszolgáltatások.
  • A Web 4.0 és a virtuális világok nyitottsága és globális irányítása: A nyílt szabványok támogatása a tisztességes és egyenlőbb kormányzás érdekében, így a Web 4.0-t nem a nagyobb szervezetek fogják uralni.

Legújabb

Kapcsolódó tartalom

Összkép

Média és digitális kultúra

A Bizottság olyan szakpolitikai intézkedésekkel védi az európai médiát és digitális kultúrát, amelyek eszközöket adnak a polgárok kezébe, és ösztönzően hatnak a médiapluralizmusra.

Lásd még

A média és a digitális kultúra támogatása

A Bizottság támogatja a médiapolitikák koherens megközelítését, amely kiterjed a médiaszolgáltatásokra és az európai kulturális örökség megőrzésére vonatkozó jogszabályokra is.

Digitális kulturális örökség

A kulturális örökség a digitális technológiáknak köszönhetően gyorsan fejlődik. A lendület most az, hogy megőrizzük kulturális örökségünket, és eljussunk ehhez a digitális évtizedhez.

Szerzői jog

Az Európai Bizottság hozzáigazítja az uniós szerzői jogi szabályokat az új fogyasztói magatartásokhoz egy olyan Európában, amely értékeli kulturális sokszínűségét.