Skip to main content
Európa digitális jövőjének alakítása

Az adatbázisok védelme

Az Európai Unió adatbázisait az uniós jog védi. Az adatbázisok jogi védelméről szóló irányelvet 1996-ban fogadták el, és 2018-ban értékelték.

    Digitális lakatsor, amely az adatbázisok védelmének gondolatát idézi fel

© iStock by Getty Images -1191219229 JuSun

Az adatbázisok jogi védelméről szóló irányelv szerzői jogi védelemben részesíti az adatbázisokat, amennyiben azok tartalmaik kiválasztása vagy elrendezése miatt eredetiek. A nem eredeti adatbázisok akkor is védhetők, ha az adatok megszerzésébe, ellenőrzésébe és bemutatásába történő beruházás jelentős volt. A nem eredeti adatbázisok közé tartoznak a jogi esetek és jogszabályok összeállítása, a hirdetések felsorolása és a tudományos publikációk adatbázisai.

Az adatbázisok védelme a sui generis jog néven ismert – az adatbázisok különleges tulajdonjoga, amely nem kapcsolódik más védelmi formákhoz, például a szerzői jogokhoz. A szerzői jog és a sui generis jog egyaránt alkalmazható, ha az egyes jogok védelmének feltételei teljesülnek. Az irányelv rendelkezései mind az analóg, mind a digitális adatbázisokra vonatkoznak.

Az adatbázis-irányelv felülvizsgálata

Az adatbázisokról szóló irányelv második, 2018-as értékelése azt mutatta, hogy bár az adatbázis-irányelv hozzáadott értéket biztosít, az adathozzáférés és -felhasználás megkönnyítése érdekében felül lehetne vizsgálni.

A Bizottság a szellemi tulajdonra vonatkozó 2021. évi munkaprogramjában és cselekvési tervében bejelentette, hogy felülvizsgálja az irányelvet. Ez az európai adatstratégia elindítását követte. A felülvizsgálat a gépek által generált adatok és a dolgok internetének (IoT) kiépítésével összefüggésben generált adatok megosztásának és kereskedelmének megkönnyítésére fog összpontosítani. A felülvizsgálatra az adattörvény mellett kerül sor.

Értékelő jelentés

Az Európai Bizottság az irányelv 1996-os hatálybalépése óta két értékelést tett közzé arról, hogy az uniós jog milyen védelmet biztosít az adatbázisoknak.

Az első ilyen értékelésre 2005-ben került sor. Az adatbázis-irányelv második értékelését 2018. április 25-én tették közzé a harmadik adatcsomag részeként. Az értékelés fő célja az irányelv eredményességének, hatékonyságának, relevanciájának, koherenciájának és uniós hozzáadott értékének értékelése volt. Figyelembe vette különösen a sui generis jogot, elemezve, hogy az új jogi, gazdasági és technológiai környezetben továbbra is megfelel-e a célnak.

Az értékelést egy külső tanulmány is alátámasztotta. Ez az alátámasztó tanulmány szintén jelentős bizonyítékokkal szolgált az irányelv Bizottság általi értékelésének alátámasztására. Ez tartalmazott egy jogi és gazdasági elemzést, egy online felmérést, a jogi szakértőkkel és szakemberekkel készített mélyreható interjúkat, valamint az érdekelt felek műhelytalálkozójának eredményeit.

Konzultáció az érdekelt felekkel

Az Európai Bizottság 2017. május 24. és augusztus 30. között nyilvános konzultációt folytatott értékelő jelentésének ismertetése céljából.

A konzultáció célja az volt, hogy megértse, hogyan alkalmazzák az adatbázis-irányelvet, és különösen az adatbázisok sui generis védelmét, és hogy milyen hatást gyakorolt az adatbázisok felhasználóira és készítőire. Összesen 113 válasz érkezett. Ezek a kiadói szektorból, a kutatási és tudományos szektorból, az informatikai ágazatból, a közlekedési ágazatból és így tovább. A nyilvános konzultáció összefoglaló jelentését 2017 októberében tették közzé.

Az Európai Bizottság és egy vállalkozó által végzett konzultációs tevékenységek összefoglaló jelentést eredményeztek. Ez a jelentés áttekintést nyújt az adatbázisok piacáról, és elemzi az irányelv hatását és alkalmazását. Felméri továbbá, hogy szükség van-e kiigazításokra az adatbázis-tulajdonosok jogai és a felhasználók igényei közötti egyensúly biztosítása érdekében.

Legfrissebb hírek

PRESS RELEASE |
Szerzői jog: A Bizottság felszólítja Csehországot, hogy maradéktalanul ültesse át nemzeti jogába az uniós szerzői jogi szabályokat

A Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy két indokolással ellátott véleményt küld Csehországnak, mivel azok nem értesítették a Bizottságot az egyes online közvetítésekre alkalmazandó szerzői és szomszédos jogok ((EU) 2019/789 irányelv), illetve a digitális egységes piacon a szerzői és szomszédos jogok ((EU) 2019/790 irányelv) szerinti átültető intézkedésekről.

PRESS RELEASE |
Szerzői jog: A Bizottság felszólítja a tagállamokat, hogy teljes körűen ültessék át nemzeti jogukba a szerzői jogra vonatkozó uniós szabályokat

A Bizottság úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld Bulgáriának, Ciprusnak, Görögországnak, Írországnak, Lettországnak, Lengyelországnak, Portugáliának, Szlovéniának, Szlovákiának és Finnországnak az egyes online közvetítésekre alkalmazandó szerzői és szomszédos jogokra vonatkozó átültető intézkedések (EU 2019/789 irányelv) Bizottság felé történő bejelentésének elmulasztása miatt.

PRESS RELEASE |
Szerzői jog: A Bizottság felszólítja a tagállamokat, hogy tartsák be a digitális egységes piacon a szerzői jogra vonatkozó uniós szabályokat

A Bizottság felkérte Ausztriát, Belgiumot, Bulgáriát, Ciprust, Csehországot, Dániát, Észtországot, Görögországot, Spanyolországot, Finnországot, Franciaországot, Horvátországot, Írországot, Olaszországot, Litvániát, Luxemburgot, Lettországot, Lengyelországot, Portugáliát, Romániát, Svédországot, Szlovéniát és Szlovákiát, hogy adjanak tájékoztatást arról, hogy a digitális egységes piacon a szerzői jogról szóló irányelvben ((EU) 2019/790 irányelv) foglalt szabályokat hogyan ültetik át nemzeti jogukba.

Kapcsolódó tartalom

Összkép

Szerzői jog

Az Európai Bizottság hozzáigazítja az uniós szerzői jogi szabályokat az új fogyasztói magatartásokhoz egy olyan Európában, amely értékeli kulturális sokszínűségét.

Lásd még

Az EU szerzői jogi szabályozása

Az uniós szerzői jog 13 irányelvből és 2 rendeletből áll, amelyek harmonizálják a szerzők, előadóművészek, producerek és műsorszolgáltatók alapvető jogait.