Az Európai Unióban az adatbázisokat az uniós jog védi. Az adatbázisok jogi védelméről szóló irányelvet 1996-ban fogadták el, és 2018-ban értékelték.
Az adatbázisok jogi védelméről szóló irányelv szerzői jogi védelemben részesíti azokat az adatbázisokat, amelyek tartalmuk kiválasztása vagy elrendezése miatt eredetiek. A nem eredeti adatbázisok akkor is védhetők, ha az adatok megszerzésébe, ellenőrzésébe és bemutatásába történő beruházás jelentős volt. A nem eredeti adatbázisok közé tartoznak a jogi ügyek és jogszabályok gyűjteményei, a hirdetések felsorolása és a tudományos publikációk adatbázisai.
Az adatbázisok védelme sui generis jogként ismert – az adatbázisok olyan sajátos tulajdonjoga, amely nem kapcsolódik más védelmi formákhoz, például a szerzői joghoz. A szerzői jog és a sui generis jog egyaránt alkalmazható, ha az egyes jogok védelmének feltételei teljesülnek. Az irányelv rendelkezései mind az analóg, mind a digitális adatbázisokra vonatkoznak.
Az adatbázisokról szóló irányelv felülvizsgálata
Az adatbázisokról szóló irányelv 2018. évi második értékelése azt mutatta, hogy bár az adatbázisokról szóló irányelv hozzáadott értéket képvisel, az adatokhoz való hozzáférés és azok felhasználásának megkönnyítése érdekében felül lehetne vizsgálni.
A Bizottság a szellemi tulajdonra vonatkozó 2021. évi munkaprogramjában és cselekvési tervében bejelentette, hogy felül fogja vizsgálni az irányelvet. Erre az európai adatstratégia elindítását követően került sor. A felülvizsgálat a gépek által generált adatok és a dolgok internetének (IoT) bevezetésével összefüggésben generált adatok megosztásának és kereskedelmének megkönnyítésére fog összpontosítani. A felülvizsgálatra az adatmegosztási jogszabály mellett kerül sor.
Értékelő jelentés
Az Európai Bizottság két értékelést tett közzé az uniós jog által az adatbázisok számára az irányelv 1996-os hatálybalépése óta biztosított védelemről.
Az első ilyen értékelésre 2005-ben került sor. Az adatbázisokról szóló irányelv második értékelését 2018. április 25-én tették közzé a harmadik adatcsomag részeként. Az értékelés fő célja az irányelv eredményességének, hatékonyságának, relevanciájának, koherenciájának és uniós hozzáadott értékének értékelése volt. Különösen figyelembe vette a sui generis jogot, elemezve, hogy az továbbra is megfelel-e a célnak az új jogi, gazdasági és technológiai környezetben.
Az értékelést külső tanulmány támasztotta alá. Ez az alátámasztó tanulmány jelentős bizonyítékokkal is alátámasztotta az irányelv Bizottság általi értékelését. Tartalmazott egy jogi és gazdasági elemzést, egy online felmérést, a jogi szakértőkkel és szakemberekkel folytatott mélyreható interjúkat, valamint az érdekelt felekkel folytatott munkaértekezlet eredményeit.
Konzultáció az érdekelt felekkel
Az Európai Bizottság 2017. május 24. és augusztus 30. között nyilvános konzultációt folytatott az értékelő jelentésének megalapozása érdekében.
A konzultáció célja annak megértése volt, hogy hogyan alkalmazzák az adatbázisokról szóló irányelvet, és különösen az adatbázisok sui generis védelmét, és milyen hatást gyakorolt a felhasználókra és az előállítókra. Összesen 113 válasz érkezett. Ezek a kiadói ágazatból, a kutatási és tudományos ágazatból, az informatikai ágazatból, a közlekedési ágazatból és még sok másból származtak. A nyilvános konzultációról szóló összefoglaló jelentést 2017 októberében tették közzé.
Az Európai Bizottság és egy vállalkozó által végzett konzultációs tevékenységek összefoglaló jelentést eredményeztek. Ez a jelentés áttekintést nyújt az adatbázisok piacáról, és elemzi az irányelv hatását és alkalmazását. Felméri továbbá, hogy az adatbázis-tulajdonosok jogai és a felhasználók igényei közötti egyensúly biztosítása érdekében szükség van-e az adatbázis kiigazítására.
Legfrissebb hírek
Kapcsolódó tartalom
Összkép