Európai stratégia a gyermekbarát internetért - BIK+

Egyre több gyermek fér hozzá az internethez egyre fiatalabb korban és az eszközök széles skáláján. Egyre több időt töltenek online – a közösségi médiában, az online játékokban és a mobilalkalmazásokban – gyakran felnőtt felügyelete nélkül.

Míg az internet számos lehetőséget kínál a tanulásra, a kommunikációra, a kreativitásra és a szórakozásra, bizonyos kockázatokat is megnyit a kiszolgáltatott felhasználók, például a gyermekek számára. A kiskorúak káros online tartalmaknak és viselkedésnek, például internetes zaklatásnak, szexuális zaklatásnak, pornográfiának, erőszaknak vagy önkárosításnak lehetnek kitéve. Hatékony válaszokra van szükség a kognitív, szociális és érzelmi fejlődésükre gyakorolt negatív következmények megelőzése érdekében. Az olyan új technológiák, mint a mesterséges intelligencia, a fokozott konnektivitás, valamint a kiterjesztett és virtuális valóság jelentős változást fognak okozni a gyermekek társadalmi szerepvállalásában és interakciójában.

Mi az a BIK+ stratégia?

A 2022. május 11-én elfogadott, a gyermekbarát internetre (BIK+) vonatkozó európai stratégia biztosítja a gyermekek online védelmét, tiszteletben tartását és szerepvállalását, összhangban az európai digitális elvekkel. A BIK+ stratégia gyermekbarát változata is rendelkezésre áll. A stratégia a gyermekbarát internetre vonatkozó első európai stratégiára épül.

A BIK+ a vélemények széles körének hozzájárulását tükrözi, elsősorban a gyermekekét, akik rendszeresen részt vesznek a végrehajtásban és a nyomon követésben. Célunk, hogy az életkornak megfelelő digitális szolgáltatásokat nyújtsunk, ahol Európában minden gyermeket védenek, felhatalmaznak és tiszteletben tartanak az interneten, biztosítva, hogy senki se maradjon le.

A BIK+, az ifjúság európai évének (2022) kiemelt kezdeményezése az alábbi három pillér köré szerveződik:

1. Biztonságos digitális élmények – a gyermekek védelme a káros és illegális online tartalmakkal, magatartással és kockázatokkal szemben. A cél a fiatal fogyasztók online jóllétének javítása biztonságos, az életkornak megfelelő digitális környezet révén, amelyet a gyermekek mindenek felett álló érdekét tiszteletben tartva hoznak létre.
2. digitális önrendelkezés – annak lehetővé tétele, hogy minden gyermek (beleértve a kiszolgáltatott helyzetben lévőket is) megszerezze a szükséges készségeket és kompetenciákat ahhoz, hogy megalapozott döntéseket hozhasson, és biztonságosan és felelősségteljesen fejezhesse ki magát az interneten.
3. aktív részvétel – a gyermekek tiszteletben tartása azáltal, hogy beleszólást biztosítanak számukra a digitális környezetbe, több gyermekvezérelt tevékenységgel az innovatív és kreatív, biztonságos digitális élmények előmozdítása érdekében.

A BIK+ keretében a gyermekbarát internet portál több ezer forrást és bevált gyakorlatot biztosít valamennyi európai nyelven. A portál kiegészíti a Biztonságosabb Internet Központok uniós társfinanszírozású hálózatának munkáját, amely a tagállamokban és azon kívül élő gyermekeket, szülőket és tanárokat szólít meg.

Bár az ipar és a tagállamok együttműködése és támogatása kulcsfontosságú e tervek megvalósításához, a fiatalok részvétele továbbra is prioritás marad. A BIK+ támogatja a gyermekek aktív részvételét azáltal, hogy kétévente megszervezi a BIK+ stratégia gyermekek által vezetett értékelését, nemzeti, regionális és helyi szinten, valamint az iparban fokozva a társak közötti tevékenységeket, hogy konzultáljanak fiatal felhasználóikkal.

A stratégia továbbra is tájékoztatást nyújt és nyomon követi a szakpolitikák alakulását az uniós tagállamokban. A Bizottság továbbra is megosztja tapasztalatait, szakértelmét és értékeit a nemzetközi szervezetekkel és partnerekkel, és támogatja a gyermekek digitális jogaival kapcsolatos közös megközelítést Európában és világszerte.

A Bizottság átfogó jogi és szakpolitikai keretet hozott létre a gyermekek online védelme és szerepvállalása érdekében. Ennek középpontjában a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (annak végrehajtásával és a kiskorúak védelmével kapcsolatos iránymutatásokkal együtt), az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv (AVMSD) áll. Mivel a technológia és az uniós jogszabályok 2012 óta megváltoztak, rendelkezésre áll a vonatkozó jogszabályok gyűjteménye.

A Bizottság 2025 júliusában életkor-ellenőrzési tervet is közzétett, és a tagállamokkal, a platformokkal és a felhasználókkal együtt teszteli a megoldást.

A Bizottság társfinanszírozza a tagállamokban működő (az Insafe által koordinált) „Biztonságosabb internet” központokat és a gyermekbarát internet portált, amely egyablakos ügyintézési pontként szolgál az erőforrások és a bevált gyakorlatok Európa-szerte történő megosztásához. Fő feladatuk a tudatosság növelése és a digitális jártasság előmozdítása a kiskorúak, a szülők és a tanárok körében. Emellett forróvonal-hálózatán (INHOPE) keresztül küzdenek a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló online anyagok ellen. 

A figyelemfelkeltés az online biztonság alapvető eleme: A Biztonságosabb internet napját minden évben mintegy 170 országban ünneplik, és rendezvények és különböző tevékenységek révén világszerte emberek millióit érik el.

Mindezen kezdeményezések kiegészítéseként a Bizottság 2026 februárjában cselekvési tervet fogadott el az internetes megfélemlítés ellen, reagálva az egyre növekvő számú esetre, valamint a polgárok és a fiatalok fellépés iránti igényeire.

Emellett az Unió helyzetéről szóló 2025. évi beszédben bejelentetteknek megfelelően Ursula von der Leyen elnök szakértői tanácsot kér a közösségi médiára vonatkozó esetleges életkori korlátozásokról Európában, az online kockázatok fényében. A Bizottság emellett uniós szintű vizsgálatot indít annak érdekében, hogy tényeken alapuló vitát indítson a közösségi média és a túlzott képernyőidő által a fiatalok jóllétére és mentális egészségére gyakorolt hatásról.