A közlekedés digitalizálása – az intelligens és fenntartható mobilitás felé

Hogyan befolyásolja a digitalizáció a mobilitást?

A digitális technológiák, például a mesterséges intelligencia (MI), a dolgok internete (IoT), a felhőalapú számítástechnika és a pereminformatika vagy az 5G hálózatok terén elért jelentős eredmények vezető szerepet játszanak a mobilitási ágazat digitális átalakulásában.

• Az önvezető járművek térnyerése olyan új közlekedési megoldásokat tesz lehetővé, mint a robottaxik, az összekapcsolt tehergépjárművek vagy a vezető nélküli szállítási rendszerek.
• A digitális platformok által lehetővé tett új mobilitási szolgáltatások megváltoztatják a mozgásunkat, a megosztott mobilitásról (például a fuvarhívásról és a kerékpármegosztásról) a Mobilitás mint szolgáltatásra, amely egyetlen alkalmazáson keresztül több közlekedési módhoz biztosít hozzáférést. A teherszállítás nagyobb mértékben támaszkodik a szállítási módok közötti nagyobb fokú szinkronizálásra.
• A járművek által generált és kicserélt adatok robbanásszerűen terjednek. Az autonóm járművek napi 4 terabájtnyi adatot (Intel) képesek előállítani. A járművek egyre inkább kapcsolódnak fizikai és digitális környezetükhöz.
• A digitalizáció által okozott új szokások és magatartásformák – például a távmunka e-kereskedelmének gyors fejlődése – átalakítják a mobilitási mintákat.

Credit: monkik, smashicons, nikita golubev, surang">

Mi várható?

Előnyök

• Az összekapcsolt és automatizált mobilitás (CAM) biztonságosabbá teheti az utakat, a vasutakat és a vízi utakat. A járművek és infrastruktúrák használatának optimalizálásával fokozhatja a hatékonyságot, csökkentheti a forgalmi torlódásokat és hozzájárulhat a gázkibocsátás csökkentéséhez. A CAM üzleti lehetőségeket is teremthet, növelheti a versenyképességet, és hozzáférhetőbbé teszi a közlekedést az idősek vagy a fogyatékossággal élők számára, átalakítva az utazást az elkövetkező években.
• A mobilitás mint szolgáltatás (MaaS) a zökkenőmentes multimodális utazás lehetővé tételével és a környezetbarátabb alternatívákhoz való hozzáférés megkönnyítésével hozzájárulhat a közlekedés dekarbonizációjához. A különböző közlekedési módok egymást kiegészítő jellegének kihasználása lehetővé tenné az erőforrások hatékonyabb felhasználását, valamint időt és költségeket takarítana meg az utasok és a fuvarozók számára.
• A mobilitási adatok összegyűjtése és cseréje javíthatja a különböző közlekedési módok és infrastruktúrák közötti szinkronizálást. A nagy adathalmazokhoz való hozzáférés elősegítené a mesterséges intelligencián alapuló alkalmazások fejlesztését. A mobilitási adatokhoz való jobb hozzáférés segíteni fogja a hatóságokat a közlekedési tevékenységek és azok hatásainak nyomon követésében, valamint a közlekedési infrastruktúra és szolgáltatások tervezésében. A mobilitási adatokhoz való hozzáférés új értékforrásokat teremthet: Az autóérzékelők adatai például rendkívül értékesek lehetnek a biztosítási, navigációs vagy útkarbantartási vállalatok számára.
• A kibocsátásmentes mobilitásra való átállás támogatása. A mesterséges intelligencia javíthatja az elektromos vagy hidrogénüzemű járművek energiahatékonyságát, és optimalizálhatja a töltőinfrastruktúrák kiépítését. Az elektromos járművek kétirányú töltése rugalmasságot biztosíthatna a hálózat számára, lehetővé téve az energiafelhasználás és -termelés optimalizálását a megújuló energiák jobb integrálása mellett. Az ilyen ágazat-összekapcsoláshoz digitális támogató eszközökre és valós idejű adatmegosztásra van szükség.

Kihívások

• A technológiai kihívások kezelése: Az összekapcsolt és automatizált mobilitás (CAM) és az intelligens közlekedési rendszerek hatalmas beruházásokat igényelnek az új technológiák és infrastruktúrák kifejlesztéséhez és bevezetéséhez. Szükségünk lesz egy felhőalapú számítástechnikai kontinuumra a hatalmas mennyiségű adat valós idejű feldolgozásához, 5G kapcsolatra a gyors és megbízható adatátvitel biztosításához, mesterséges intelligenciára az összetett információk elemzéséhez, chipekre az intelligens járművekhez és új típusú autóipari operációs rendszerekhez. Egyes technológiák, például a mesterséges intelligencia, a felhőalapú számítástechnika vagy a félvezetők tekintetében az EU továbbra is nagymértékben függ más régióktól.
• Egység a sokféleségben: az európai mobilitási ökoszisztéma különböző specializációkkal és méretekkel rendelkező szereplők sokaságából áll. Ez a sokféleség erős, de széttöredezettséghez is vezethet. A digitalizáció előnyeinek kiaknázása érdekében a mobilitásban és a közlekedésben érdekelt feleknek partnerségeket kell kiépíteniük, össze kell vonniuk a beruházásokat, és közös szabványokról, infrastruktúrákról, platformokról és irányítási keretekről kell megállapodniuk a kritikus tömeg elérése és a nagy domináns szereplőktől való függőség elkerülése érdekében.
• A biztonság és a magánélet védelme: a közlekedés digitalizációja és automatizálása kihívásokat támaszt a személyes adatok védelme, a kiberbiztonság és a felhasználók általi elfogadás tekintetében. A kibertámadások befolyásolhatják a szolgáltatások működését, kárt okozhatnak a rendszerekben, adatlopásokat és akár sérüléseket is okozhatnak.
• A társadalmi hatások kezelése: az önvezető mobilitás társadalmi elfogadottsága kulcsfontosságú lesz annak bevezetéséhez. Ez az átállás új készségeket igényel, és bizonyos típusú munkahelyek megszűnéséhez vezethet. Ezért azt megfelelően kell kezelni. A mobilitás bizonyos új formái rugalmasabb feltételekkel jellemezhető munkavégzési formákat hoznak létre, amelyeknek tiszteletben kell tartaniuk az uniós munkajogot és biztosítaniuk kell a szociális védelmet.

A mobilitás jövője felé

A 2020 decemberében elfogadott fenntartható és intelligens mobilitási stratégia a digitalizációt a biztonságosabb, hatékonyabb, hozzáférhetőbb és fenntarthatóbb mobilitásra való átállás alapvető tényezőjeként határozza meg. Fontos szerepet játszhat annak a célnak az elérésében, hogy 2050-re 90%-kal csökkenjen a közlekedési ágazat üvegházhatásúgáz-kibocsátása.

Európa számára kulcsfontosságú kihívás a mobilitási adatokban rejlő lehetőségek kiaknázása a hozzáférés és a megosztás megkönnyítése révén. Az Európai Bizottság e célkitűzés eléréséhez a közlekedésspecifikus és az ágazatközi szakpolitikák, valamint a pénzügyi támogatás kombinációjára támaszkodik.

A közlekedés digitalizációjához kulcsfontosságú technológiák kifejlesztésére és alkalmazására is szükség van, amelyeket az EU számos finanszírozási és szakpolitikai kezdeményezés révén támogat.

Az együttműködés kulcsfontosságú Európa sikeréhez

A karbonsemlegesség, a versenyképesség, a technológiai szuverenitás, a reziliencia és a biztonság elérése érdekében sürgősen korszerűsíteni kell a digitális infrastruktúrát és fel kell gyorsítani a digitális technológiák bevezetését a mobilitás területén. Az Európai Bizottság számít az európai ipar aktív szerepére a digitális átalakulásba való beruházásban.

A szükséges beruházások nagyságrendje szükségessé teszi az európai érdekelt felek közötti együttműködést. Partnerségek, társberuházások, közös szabványok és interoperabilitás nélkül az innovatív megoldások és megközelítések nem érik el a kritikus tömeget.

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz által támogatott jelentős tagállami beruházások történelmi lehetőséget jelentenek e folyamat felgyorsítására. A Bizottság arra ösztönzi az állami és magánszereplőket, hogy használják ki az európai kezdeményezéseket és programokat, és vegyenek részt azokban.