Skip to main content
Shaping Europe’s digital future

A mezőgazdaság jövője itt van

A mezőgazdaság jövője a kutatáson, az innováción és a kapacitásépítésen alapul az agrár-élelmiszeripari ágazatban, amelyet több pénzügyi keretkezdeményezések finanszíroznak.

    A mezőgazdaság digitális átalakulását ábrázoló kép.

Getty Images

A következő többéves pénzügyi keretben a mezőgazdaság digitalizálásának előrejelzését bemutató ábra.

Európai horizont

A Horizont Európa program keretében a kutatás és innováció kulcsfontosságú hajtóerő a fenntartható, egészséges és inkluzív élelmiszerrendszerekre való átállás felgyorsításában. A Bizottság a „Horizont 2020” keretprogram projektjeibe fektetett be a mezőgazdasági ágazat innovációjának fellendítése érdekében, a Horizont Európa II. pillére keretében pedig 9 milliárd EUR-t fektetnek be a 6. klaszterbe (élelmiszeripar, biogazdaság, természeti erőforrások, mezőgazdaság, halászat, akvakultúra és környezetvédelem), ideértve a mezőgazdasági ágazat digitális megoldásainak használatát is. Ezen túlmenően a II. pillér, a 4. „Digitális, Ipari és Űrkutatás” klaszter keretében olyan innovatív technológiákat tesztelnek és validálnak, mint a IoT, a felhőalapú és peremalapú számítástechnika, a mesterséges intelligencia, a robotika és a blokklánc.

4. klaszter: Digitális, ipari és űrkutatás

Innovatív technológiák tesztelése és validálása mezőgazdasági felhasználási esetek révén: IoT, AI, robotika, blockchain és edge computing.

6. klaszter: Élelmiszer, biogazdaság, természeti erőforrások, mezőgazdaság és környezet

  • Fejlett technológiák alkalmazása az agrár-élelmiszeriparban: drónok, intelligens IoT, AI, valós idejű érzékelőadatok bővítése, 5G és edge megoldások távoli gazdálkodáshoz
  • Az előnyök keresztelemzése
  • Potenciális piacfeltárás, a technológiák elfogadásának ütemterve

DIGITÁLIS

A DIGITAL program:

  • Közös európai mezőgazdasági adattér
  • Mesterségesintelligencia-tesztelő és kísérleti létesítmények
  • Digitális innovációs központok
  • Digitális készségek

Közös európai mezőgazdasági adattér

  • A Bizottság támogatni fogja a mezőgazdasági adatok megbízható megosztását és összevonását elősegítő közös európai mezőgazdasági adattér kialakítását.
  • Az adattér növelni fogja a mezőgazdasági ágazat gazdasági és környezeti teljesítményét.
  • Optimalizálja a természeti erőforrások felhasználását, és hozzájárul a zöld megállapodás és a közös agrárpolitika célkitűzéseihez.

A közös európai mezőgazdasági adattér irányítási és üzleti modelljeinek kidolgozása során figyelembe kell venni a változó szabályozási környezetet, valamint a mezőgazdasági adatok szerződéses megállapodás útján történő megosztásáról szóló uniós magatartási kódexszel kapcsolatos tapasztalatokat.

A közös európai mezőgazdasági adattér létrehozásának előnyeit élvező különböző szereplőket bemutató ábra.

Mesterséges intelligencia tesztelési és kísérleti létesítmények

  • A Digitális Európa program keretében az Európai Bizottság és a tagállamok számos ágazatban – többek között az agrár-élelmiszeripari ágazatban – világszínvonalú, nagyszabású tesztelési és kísérleti létesítményeket (TEF) fognak kifejleszteni a mesterséges intelligenciára vonatkozóan.
  • Az innovatív technológiai szolgáltatók, például az induló vállalkozások és a kkv-k szakmai támogatásban részesülnek mesterségesintelligencia- és robotikai megoldásaik valós körülmények között történő tesztelésében és validálásában.
  • Lendületet fog kapni a megbízható mesterséges intelligencia elterjedése az európai agrár-élelmiszeripari ágazatban.

A TEF számára előnyös lesz a világszintű referenciaszabványokra való áttérés.

Az agrár-élelmiszeripari ágazatban a tesztelési és kísérleti létesítmények előnyeit élvező különböző szereplőket bemutató ábra.

Európai digitális innovációs központok

A Bizottság az európai digitális innovációs központok (EDIH-k) létrehozásával felgyorsítja a digitális technológiák legjobb felhasználását. A mezőgazdasági ágazatban a meglévő DIH SmartAgriHubs és az AgroRobofood tapasztalatai és tanulságai jó referenciapontok lesznek.

Az európai digitális innovációs központok technológiai szakértelmet és kísérleti létesítményeket biztosítanak az ipar és a közszféra digitális átalakulásának lehetővé tétele érdekében.

Az európai digitális innovációs központok által nyújtott különböző előnyöket bemutató ábra.

Digitális készségek

Ahogy a grafika is mutatja, a (digitális) készségek és képzés elengedhetetlenek az EDIH-k sikeréhez. Beruházásokra van szükség a mezőgazdasági termelők digitális készségeinek fejlesztésére. Ez speciális oktatási programokon vagy modulokon keresztül érhető el a kulcsfontosságú kapacitásterületeken. Ezenkívül támogatást kell nyújtani a mezőgazdasági ágazat szakemberei számára a digitális technológiákról szóló speciális tanfolyamok megtervezéséhez és végrehajtásához.

Melyek az új közös agrárpolitika fő célkitűzései?

A Bizottság azt javasolja, hogy a 2020 utáni közös agrárpolitika (KAP) 9 konkrét célkitűzésre, valamint a digitalizálásra, a tudásra és az innovációra vonatkozó horizontális célkitűzés köré épüljön. A tagállamok olyan KAP-eszközökből álló portfólióval rendelkeznek, amelyeket a mezőgazdaság és a vidéki térségek digitalizációjának fellendítését célzó nemzeti KAP-stratégiai terveikbe belefoglalhatnak, például tanácsadási szolgáltatások, tudáscsere, beruházási támogatás vagy a mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó európai innovációs partnerség (EIP-AGRI) keretében.

A közös agrárpolitika 9 célkitűzésével összefüggésben a digitális tudás és információ horizontális aspektusát bemutató ábra.

Az EIP-AGRI (a mezőgazdasági termelékenységet és fenntarthatóságot célzó európai innovációs partnerség) célja:

  • Az innováció előmozdítása a versenyképes és fenntartható gazdálkodás és erdőgazdálkodás érdekében az EU-ban.
  • Olyan innovatív operatív csoport (OG) projektek támogatása, amelyek a mezőgazdasági termelők igényeire összpontosítanak, hogy közösen dolgozzák ki és teszteljék a gyakorlatra kész innovatív megoldásokat.
  • Eddig 2000 OG-projektet finanszíroztak, amelyek közül többen digitális alapú innovációkon dolgoztak.

Mi a helyzet a „termelőtől a fogyasztóig” stratégiával?

Az uniós zöld megállapodás egyik pillére a „termelőtől a fogyasztóig” stratégia. Ebben a stratégiában a fenntartható élelmiszer-termelésre vonatkozó 2030-as célok kihívást jelentenek és ambiciózusak a mezőgazdasági ágazat számára, amelyben a digitális technológia a siker kulcsa. E stratégia sikeres végrehajtása volt az IoF2020 felhasználási esete a szántóföldi gazdálkodásban, ahol IoT-technológiákat használtak a peszticidek szárazföldi használatának optimalizálására, a környezetben található káros vegyi anyagok minimalizálására és a növények fogyasztásának biztonságossá tételére.

Ábra mutatja be a „termelőtől a fogyasztóig” stratégia 4 fő célját.

Amint azt az európai adatstratégia bejelentette, a Bizottság támogatni fogja a következő generációs felhőinfrastruktúrák és -szolgáltatások EU-szerte történő kutatását, fejlesztését és széles körű bevezetését. Ezeknek az új felhő- és peremkapacitásoknak rendkívül biztonságosnak és teljes mértékben interoperábilisnak kell lenniük, és nyílt, több gyártóra kiterjedő felhőplatformokat és szolgáltatásokat kell kínálniuk. Lehetővé teszik az európai adattereket, és elősegítik az európai felhő- és peremmegoldásokon alapuló innovatív adatmegosztási ökoszisztémákat.

A beruházási erőfeszítések koordinálása és a kulcsfontosságú európai ipari szereplők mozgósítása érdekében az Európai Tanács következtetései és a felhőről szóló, 2020. októberi tagállami együttes nyilatkozat az Ipari Adatok, Edge & Cloud Európai Szövetségének elindítására szólított fel. A szövetség egyedülálló platformként szolgálhatna az érdekelt felek számára az uniós beruházások megtervezéséhez és a stratégiai partnerségek előmozdításához, hogy megerősítsék Európa ipari pozícióját a számítási felhő és a peremalapú számítástechnika globális piacán. A szövetségnek támogatnia kell e beruházások és az európai adatterek kiépítésére tervezett beruházások integrálását.

Ha több tagállam közösen javaslatot kíván tenni egy közös európai érdeket szolgáló fontos projektre (IPCEI), amely a felhő- és pereminfrastruktúrát és -szolgáltatásokat szolgáló következő generációs technológiákra összpontosít, a Bizottság kíséri őket annak érdekében, hogy ezt a közös európai érdeket szolgáló közös érdekű projektekről szóló 2014. évi közleményben foglalt követelményeknek megfelelően hozzák létre, amelyek részesülhetnek a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből és egy esetleges több országra kiterjedő projektből származó források elosztásából.

Hogyan befolyásolhatja az európai számításifelhő-stratégia a mezőgazdasági ágazatot?

A közös európai mezőgazdasági adattér várhatóan teljes mértékben igénybe veszi a DIGITAL program keretében finanszírozott felhőalapú infrastruktúrákat és szolgáltatásokat, amint ezek az infrastruktúrák és szolgáltatások elérhetővé válnak.

Hogyan befolyásolja az európai adatstratégia a mezőgazdasági ágazatot?

A 2020 februárjában elfogadott európai adatstratégia célja, hogy egységes adatpiacot hozzon létre, biztosítva Európa globális versenyképességét. Ez azt jelenti, hogy lehetővé kell tenni az adatmegosztást, valamint az adatfelhasználásra és -hozzáférésre vonatkozó gyakorlati, tisztességes és egyértelmű szabályokat. A Bizottság vonatkozó közleménye ágazat- és területspecifikus adatterek létrehozását jelentette be, többek között egy közös európai mezőgazdasági adattér létrehozását.

Az európai adatstratégia lépéseit ismertető ábra.

A Bizottság 2020 novemberében javaslatot tett egy adatirányítási jogszabályra, amely intézkedéseket tartalmaz a vállalkozások közötti (B2B) adatmegosztásba vetett bizalom növelésére. Ez olyan uniós semlegességi szabályokat hoz létre, amelyek lehetővé teszik az új adatközvetítők számára, hogy megbízható adatmegosztási szervezőként működjenek, és olyan intézkedéseket is tartalmaz, amelyek megkönnyítik egyes, a közszféra birtokában lévő adatok újrafelhasználását.

Margarethe Vestager ügyvezető alelnök és Thierry Breton belső piacért felelős európai biztos fényképe az európai adatirányításról szóló sajtótájékoztatón.

Az Európai Bizottság 2021 közepéig végrehajtási jogi aktust fog javasolni a közszféra nagy értékű adatkészleteinek géppel olvasható formátumban történő rendelkezésre bocsátásáról. Ezt követően 2021 végéig a Bizottság adattörvényre tesz javaslatot annak érdekében, hogy ösztönözze a magántulajdonban lévő adatok kormányok általi felhasználását, és foglalkozzon az adatokhoz való hozzáféréssel és a B2B beállításokban történő felhasználással kapcsolatos kérdésekkel.

Az együttműködés kulcsfontosságú Európa sikeréhez

A mezőgazdaság digitalizálásának valódi kiválósága érdekében az együttműködés kiemelkedő fontosságú. Az Európai Bizottság a Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság (DG CNECT) és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság közötti hatékony és szoros együttműködés révén mutatja be a követendő példát.

Ahogy az általánosan elfogadott, erősebbek vagyunk, ha együtt dolgozunk. Meg kell könnyíteni a mezőgazdasági termelők, a mezőgazdasági gépgyártók, a szövetkezetek és a peszticid-beszállítók, valamint a magánszereplők, például a digitális és mezőgazdasági minisztériumok, valamint a közszféra egyéb szereplői közötti kommunikációt. Csak akkor lehet sikeres a mezőgazdaság digitális átalakulásában.

Related Content

Big Picture

Az európai mezőgazdasági ágazat digitalizálása

A mezőgazdaság digitális átalakulása megkönnyíti az együttműködést az értéklánc egészében, támogatja a mezőgazdasági termelőket, és lehetőségeket kínál az innovatív kkv-k számára.

See Also

Fedezze fel ezen az oldalon

Európai adatstratégia

Az adatstratégia arra összpontosít, hogy az embereket helyezzék előtérbe a technológiafejlesztésben...