Az EU nyílt forráskódú stratégiája

Az EU nyílt forráskódú stratégiájának célja, hogy megerősítse Európa nyitott digitális ökoszisztémáit azáltal, hogy támogatja a nyílt forráskódú technológiák fejlesztését, bővítését, bevezetését és hosszú távú fenntarthatóságát mind a köz-, mind a magánszektorban.

A stratégia beépül az európai technológiai szuverenitásról szóló szélesebb körű közleménybe, amely az uniós digitális szuverenitási csomag részét képezi, olyan kezdeményezések mellett, mint a számítási felhő és a mesterséges intelligencia fejlesztéséről szóló jogszabályra irányuló javaslat, a csipekről szóló jogszabály 2.0-ra irányuló javaslat, valamint az energetikai digitalizációra és mesterséges intelligenciára vonatkozó stratégiai ütemterv. E kezdeményezések együttes célja, hogy koherens keretet hozzanak létre Európa digitális infrastruktúrája számára, megerősítve a rezilienciát, a versenyképességet és a stratégiai autonómiát.

A nyílt forráskód segít csökkenteni a nem uniós technológiáktól való függőséget, és növeli a kritikus digitális infrastruktúra, többek között a szoftver- és hardverrendszerek feletti ellenőrzést.

• Közigazgatási szervek: nagyobb választék, nagyobb ellenőrzés a digitális infrastruktúra felett, jobb interoperabilitás, a bezáródás csökkentése és a megoldások hatékonyabb újrafelhasználása
• Vállalkozások és kkv-k: alacsonyabb belépési korlátok, a közös innovációs ökoszisztémákhoz való hozzáférés, valamint az új digitális termékek kifejlesztésének és méretezésének lehetőségei
• Állampolgárok: nagyobb választék, átláthatóbb, biztonságosabb és megbízhatóbb, az uniós értékekhez igazodó digitális szolgáltatások
• Fejlesztők és innovátorok: hozzáférés a nagy, együttműködésen alapuló ökoszisztémákhoz, amelyek lehetővé teszik a tudásmegosztást, a kísérletezést és a határokon átnyúló együttműködést

A benne rejlő lehetőségek ellenére az európai nyílt forráskódú ökoszisztéma még mindig strukturális kihívásokkal néz szembe. Ezek közé tartozik a korlátozott hosszú távú finanszírozás, a projektek fenntartásának és bővítésének nehézségei, valamint az innovációról az ipari alkalmazásra való áttérés akadályai.

Az egyéb kihívások közé tartozik az európai megoldások széttagolt láthatósága, a közbeszerzéshez való korlátozott hozzáférés és a domináns nem uniós technológiai szolgáltatóktól való függőség. Sok esetben a nyílt forráskódú projektek által generált gazdasági értéket Európán kívül ragadják meg, ami korlátozza az európai fejlesztők és vállalatok azon képességét, hogy teljes mértékben kihasználják hozzájárulásaikat.

E kérdések kezeléséhez erősebb koordinációra, jobb finanszírozási mechanizmusokra, jobb irányítási keretekre és a fenntartható nyílt forráskódú üzleti modellek támogatására van szükség.

A nyílt forráskódra vonatkozó uniós stratégia teljes életcikluson alapuló megközelítést alkalmaz, amely a kutatástól és fejlesztéstől a piaci bevezetésig és bevezetésig, valamint a kritikus nyílt forráskódú összetevők hosszú távú karbantartásáig és irányításáig a teljes láncot lefedi, többek között az uniós intézményeken belül is.

A stratégia konkrét intézkedéseket határoz meg a tágabb nyílt forráskódú ökoszisztéma megerősítésére a hozzájárulók, alapítványok, vállalatok és felhasználók támogatása révén; életképes nyílt forráskódú üzleti modellek lehetővé tétele; a nyílt forráskódú közbeszerzések előmozdítása; valamint a nyílt forráskód szerepének megerősítése a szabványosításban és a nemzetközi együttműködésben.

A végrehajtás fő területei a következők:

• A nyílt forráskódú megoldások előmozdítása az olyan kulcsfontosságú uniós szakpolitikákban, mint az uniós digitális személyazonossági ökoszisztéma, beleértve az európai digitális személyiadat-tárcát (EUDI Wallet) és az európai üzleti tárcát (EBW)
• A tagállamokkal folytatott együttműködés megerősítése, különösen a digitális közjavakkal foglalkozó európai digitális infrastruktúra-konzorciumon keresztül, a közszolgáltatások biztonságos nyílt forráskódú alternatíváinak kifejlesztése, kiigazítása és léptékváltása érdekében
• Közbeszerzési iránymutatás, nyílt forráskódú közbeszerzés, a nyílt forráskódú programiroda és hálózatainak megerősítése, újrafelhasználható állami digitális eszközök, valamint a nyitottságnak és a szuverenitásnak a digitális beruházási döntésekbe való beépítése révén a közigazgatási szervek a nyílt forráskódhoz kötik a felhasználókat és a hozzájárulókat
• Új nyílt forráskódú építőelemek fejlesztésének támogatása a kritikus technológiai területeken, beleértve az operációs rendszereket, a felhőt és a peremhálózatot, a mesterséges intelligenciát, a kiberbiztonságot, a szoftverfejlesztési infrastruktúrát, a félvezetőket és a jövőbeli internetes architektúrákat
• A kritikus nyílt forráskódú komponensek hosszú távú karbantartásának, biztonságának és fenntarthatóságának biztosítása, különösen a gazdálkodás, az uniós értékelési keret, a függőségi elemzés és a nyílt forráskódú karbantartási eszköz révén
• A nyílt technológiákkal való munkához szükséges készségek fejlesztése, beleértve a nyílt forráskódú fejlesztés és a hozzájáruló mobilitás támogatását olyan programokon keresztül, mint a 2027. évi Erasmus+ program

célkitűzés – A technológiai szuverenitás nyílt forrása

Telepítés és telepítés; átvétel

• Scale the Open Internet Stack – az uniós prioritásokkal és szabályokkal összhangban lévő nyílt forráskódú megoldások katalógusa.
• Támogatja a szabadalmaztatott megoldások nyílt forráskódú alternatíváinak elterjedését a tagállamokkal és a Digital Commons EDIC-kel együtt – felhő, munkahelyi eszközök, biztonságos e-mail, decentralizált közösségi média.
• A nyílt forráskód előmozdítása az EUDI tárcában, az európai üzleti tárcában és az életkor-ellenőrzésben.

Építés és fejlesztés

• A nyílt forráskódú finanszírozás előtérbe helyezése olyan kulcsfontosságú területeken, mint a félvezetők, az operációs rendszerek, a felhő, a mesterséges intelligencia, a kiberbiztonság és a jövőbeli internet.

célkitűzés – Élénk nyílt forráskódú ökoszisztéma

• Támogatja az induló vállalkozásokat akcelerátorok, jogi / engedélyezési segítség, képzés és közbeszerzési lehetőségek révén.
• Stéwardship eszköztár kidolgozása és a stratégiai eszközök uniós székhelyű steward szervezeteinek támogatása.
• Biztonság: Hozzon létre egy nyílt forráskódú karbantartási eszközt, a kritikus függőségek feltérképezését és a tükrözési képességeket.
• Beruházás az iskolák, egyetemek, köztisztviselők és tanulók készségeibe.

célkitűzés – Nyílt forráskód a közigazgatásban

• A nyílt szabványokra és a nyílt forráskódú ajánlatok tisztességes értékelésére vonatkozó közbeszerzési iránymutatások kidolgozása.
• A Bizottság nyílt forráskódú programirodájának (OSPO), az uniós közszféra OSPO-hálózatának és az Interoperábilis Európa mechanizmusainak megerősítése.
• Közös biztonsági alapkövetelmények meghatározása a bizottsági adattárak számára: nyomon követés, sebezhetőségek, az engedélyeknek való megfelelés és a függőség kockázata.
• A nyitottság és a beépített szuverenitás beépítése a digitális beruházási és irányítási ellenőrzésekbe.

célkitűzés – Megerősített szabványok és nemzetközi tájékoztatás

• Az uniós nyílt forráskódú fejlesztők és megoldások népszerűsítése nemzetközi szinten az uniós technológiai üzleti ajánlaton keresztül.
• Az EU-ban kifejlesztett eszközök – nyílt internetcsomag, mesterséges intelligencia, digitális személyazonosság és üzleti tárcák – elterjedésének támogatása a partnerországokban.
• A nyílt forráskódú közösségek integrálása a szabványosításba, többek között az uniós szabványosítási rendelet felülvizsgálata révén.

Az elmúlt években számos európai kezdeményezés járult hozzá az EU nyílt forráskódú ökoszisztémájához. Példaként említhetők a következők:

• Újgenerációs Internet Kezdeményezés (NGI): nyílt, megbízható és felhasználóközpontú internetes technológiák támogatása
• SIMPL program: nyílt, biztonságos és interoperábilis köztesszoftverek kifejlesztése az európai adatterek számára 
• GenAI4EU kezdeményezés: nyílt és megbízható MI-megoldások fejlesztésének és elfogadásának támogatása
• Csipekkel Foglalkozó Közös Vállalkozás (RISC-V és szoftveralapú járműállomány): nyílt hardver- és ipari alkalmazások támogatása
• A mesterséges intelligenciára vonatkozó stratégia alkalmazása: a mesterséges intelligencia közszférában való alkalmazását támogató eszköztár kiépítése, amely gyakorlati, nyílt forráskódú és újrafelhasználható eszközök és megoldások közös adattárát tartalmazza
• Az uniós intézmények nyílt forráskódú szoftverekre vonatkozó stratégiája: A stratégia arra ösztönzi az uniós intézményeket, hogy használják, osszák meg és járuljanak hozzá a nyílt forráskódú megoldásokhoz, előmozdítva az újrafelhasználást, csökkentve a költségeket és ösztönözve a közigazgatási szervek közötti együttműködést