Ha olyan kérdése van, amely itt nem szerepel, vegye fel velünk a kapcsolatot, és megpróbálunk a lehető leggyorsabban visszatérni Önhöz.
A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály
A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály a fogyasztók, az áruk, a szolgáltatások és a tartalom közvetítőjeként eljáró digitális szolgáltatásokra vonatkozó új, uniós szintű szabályrendszer. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály összefüggésében a digitális szolgáltatások olyan közvetítő szolgáltatásokra vonatkoznak, mint a tárhelyszolgáltatók, az online piacterek és a közösségimédia-hálózatok.
A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály célja, hogy biztonságosabb és méltányosabb online világot építsen ki. Olyan szabályokat vezet be, amelyek egyformán védik az EU valamennyi felhasználóját, mind a jogellenes áruk, tartalmak vagy szolgáltatások, mind pedig alapvető jogaik tekintetében.
Biztosítja például a következőket:
- a jogellenes tartalmak, áruk vagy szolgáltatások bejelentésének egyszerű módja;
- az online zaklatás és megfélemlítés által érintett személyek fokozottabb védelme;
- a reklámokkal kapcsolatos átláthatóság;
- a célzott hirdetések bizonyos típusainak tilalma, például az érzékeny adatokat vagy a kiskorúak adatait használó hirdetések esetében;
- könnyen használható, ingyenes panasztételi mechanizmusok arra az esetre, ha egy online platform eltávolítja a tartalmainkat;
- egyszerűsített szerződési feltételek.
Tudjon meg többet arról, hogy a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály hogyan védi Önt.
A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt közzétették az EUR-Lex honlapján. A kiadványt az EU bármely hivatalos nyelvén el lehet olvasni.
Látogasson el a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály EUR-Lex oldalára.
A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály nem lép az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv helyébe.
A nagyobb fokú harmonizáció elérése érdekében azonban a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály magában foglalja az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv felelősség alóli mentességre vonatkozó meglévő szabályait, amelyek biztosítják, hogy a közvetítő szolgáltatások továbbra is boldogulhassanak az egységes piacon.
A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály célja, hogy a legmagasabb szintű adatvédelem biztosítása érdekében kiegészítse az általános adatvédelmi rendelet szabályait.
Például a személyes adatok hirdetési célú kezelése tekintetében a platformszolgáltatók egyidejűleg a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály és az általános adatvédelmi rendelet hatálya alá tartoznak.
A személyes adatok kezelésére vonatkozó általános adatvédelmi rendelet feltételei mellett a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály tiltja, hogy az online platformokat üzemeltető szolgáltatók olyan felhasználói profilalkotással célozzák meg a hirdetéseket, amely az általános adatvédelmi rendelet 9. cikkének (1) bekezdésében meghatározott különleges adatkategóriákon, például szexuális irányultságon, etnikai hovatartozáson vagy vallási meggyőződésen alapul.
Tilos továbbá a profilalkotást célzott hirdetések megjelenítésére használni, ha a szolgáltatók kellő bizonyossággal tudatában vannak annak, hogy a felhasználó kiskorú.
A nemzeti szintű összehangolatlan szabályozási erőfeszítések miatt a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály hatálya alá tartozó szabályozási kérdésekre a különböző tagállamokban többféle eltérő szabály vonatkozik, ami zavart okoz a vállalkozások és a polgárok körében egyaránt. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály célja, hogy egyszerűsítse ezeket a jogszabályokat azáltal, hogy egységes uniós szintű szabályrendszert határoz meg, valamint koordinációs és végrehajtási hálózatokat hoz létre valamennyi tagállamban.
A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály az online közvetítőkre és platformokra (például az online piacterekre, a közösségi hálózatokra, a tartalommegosztó platformokra, az alkalmazás-áruházakra, valamint az online utazási és szállásplatformokra) terjed ki azzal a céllal, hogy új standardot határozzonmeg az online platformok dezinformációval, jogellenes tartalmakkal és egyéb társadalmi kockázatokkal kapcsolatos elszámoltathatóságára vonatkozóan. Átfogó elveket és szilárd garanciákat tartalmaz a véleménynyilvánítás szabadságára és más alapvető jogokra vonatkozóan.
A digitális piacokról szóló jogszabály szabályokat tartalmaz a kapuőr online platformokra vonatkozóan. Célja annak biztosítása, hogy az ilyen platformok tisztességesen viselkedjenek az interneten. Ezek a szabályok elő fogják segíteni az egyenlő versenyfeltételek megteremtését az innováció, a növekedés és a versenyképesség előmozdítása érdekében, mind az európai egységes piacon, mind globálisan.
A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály az EU-ban működő valamennyi online közvetítőre és platformra alkalmazandó, például az online piacterekre, a közösségi hálózatokra, a tartalommegosztó platformokra, az alkalmazás-áruházakra, valamint az online utazási és szállásplatformokra.
A kis- és mikrovállalkozások mentesülnek bizonyos szabályok alól, amelyek nagyobb terhet jelenthetnek számukra. A Bizottság gondosan nyomon fogja követni az új rendelet kkv-kra gyakorolt hatásait.
Az online óriásplatformokra és a nagyon népszerű online keresőprogramokra (VLOP-ok és VLOSE-k) további kötelezettségek vonatkoznak.
Az online óriásplatformok és keresőprogramok azok, amelyek átlagos felhasználói elérik vagy meghaladják az EU lakosságának 10%-át. Ez azt jelenti, hogy 45 millió vagy több felhasználója van.
Tekintse meg azoknak a platformoknak a teljes listáját, amelyeket az Európai Bizottság online óriásplatformnak vagy keresőmotornak nevezett el.
Az online óriásplatformoknak (VLOP) és a keresőprogramoknak (VLOSE) számos kötelezettséget kell teljesíteniük, például:
- kockázatértékelések elvégzése;
- kockázatcsökkentő intézkedések bevezetése;
- szerződési feltételeik könnyen olvasható és többnyelvű változatának biztosítása;
- válságreagálási mechanizmus bevezetése;
- nyilvános adattár létrehozása a szolgáltatásaikon használt hirdetések számára.
Ezenkívül e kötelezettségeket a kijelölésük után négy hónappal kell teljesíteniük. Ez azt jelenti, hogy a 2023 áprilisában kijelölt online óriásplatformok és nagyon népszerű online keresőprogramok esetében ezek a kötelezettségek már alkalmazandók.
A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályra 2020 decemberében tettek javaslatot. 2022 áprilisában politikai megállapodás született, amely 2022 novemberében lépett hatályba.
2023. február 17-ig a platformok és a keresőmotorok kötelesek voltak közzétenni felhasználói számukat.
Az online óriásplatformként vagy nagyon népszerű online keresőprogramként kijelölt platformoknak a kijelöléstől számítva 4 hónapjuk van arra, hogy megfeleljenek a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály szabályainak, ami magában foglalja a kockázatértékelés közzétételét is.
2024. február 17-ig valamennyi szabályozott jogalanynak meg kell felelnie a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálynak. Ez egyben a digitális szolgáltatási koordinátorok létrehozásának határideje is a tagállamok számára.
Felhasználók
A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály számos szabályt vezet be alapvető jogaink online védelme érdekében. E jogok közé tartozik a gondolatszabadság, a véleménynyilvánítás szabadsága, az információszabadság és a manipuláció nélküli véleménynyilvánítás szabadsága.
A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály biztosítja a következőket:
- a tartalomeltávolítási határozatok és végzések átláthatósága;
- nyilvánosan hozzáférhető jelentések az automatizált tartalommoderálás használatáról és hibaarányáról;
- a jogellenes online tartalmakra adott válaszok harmonizálása.
- kevésbé sötét minták az interneten;
- az érzékeny adatokat vagy kiskorúak adatait felhasználó célzott hirdetések tilalma;
- nagyobb átláthatóság a felhasználók számára az információáramlást illetően, például az ajánlórendszerek paramétereire és a hozzáférhető feltételekre vonatkozó információk tekintetében.
További információk arról, hogy mit tesz az EU jogaink online védelme érdekében
A sötét minták az online platformok tervezésének egyik módja, hogy becsapják a felhasználókat olyan dolgok elvégzésére, amelyeket egyébként nem vettek volna figyelembe, gyakran, de nem mindig pénzzel.
Például a platformok becsaphatják a felhasználókat, hogy több információt osszanak meg, mint amennyit egyébként beleegyeznének. Vagy hirdethetnek egy olcsóbb, de nem elérhető terméket, majd irányíthatják a felhasználót hasonló termékekhez, amelyek többe kerülnek. Más példák közé tartozik a felhasználók becsapása, hogy feliratkozzanak a szolgáltatásokra, félrevezető gombok elrejtése vagy létrehozása, ami megnehezíti a hírlevelekről való leiratkozást és így tovább.
A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály olyan kötelezettséget tartalmaz, amely egyenértékű az úgynevezett sötét minták online platformokon való használatának tilalmával. E kötelezettség értelmében az online platformoknak úgy kell megtervezniük szolgáltatásaikat, hogy azok ne tévesszék meg, manipulálják vagy más módon jelentősen torzítsák vagy korlátozzák a felhasználók azon képességét, hogy szabad és tájékozott döntéseket hozzanak.
A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály számos kötelezettséget vezet be a dezinformáció terjedésének kezelésére.
Először is előírja az online óriásplatformok és a nagyon népszerű online keresőprogramok számára, hogy szolgáltatásaik különböző elemeire vonatkozóan végezzenek kockázatértékelést. A kockázatértékeléseknek ki kell terjedniük a kialakításukból, működésükből vagy használatukból eredő kockázatokra, például az összehangolt dezinformációs kampányokra. Az értékelésnek figyelembe kell vennie, hogy az online óriásplatform vagy a nagyon népszerű online keresőprogram szolgáltatásait hogyan használják fel félrevezető tartalmak terjesztésére vagy felerősítésére. A kockázatértékelések alapján az online platformok kötelesek kockázatcsökkentő intézkedéseket végrehajtani.
Másodszor, az online óriásplatformoknak és a nagyon népszerű online keresőprogramoknak válságreagálási mechanizmussal kell rendelkezniük. Ennek olyan intézkedéseket is magában kell foglalnia, amelyeket akkor kell meghozni, ha platformjukat a dezinformáció gyors terjesztésére használják.
Harmadszor, a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály arra ösztönzi a platformokat, hogy csatlakozzanak adezinformáció visszaszorítását célzó önkéntesgyakorlati kódexhez.
Végezetül a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály elismeri, hogy a célzott hirdetések szerepet játszhatnak a dezinformáció terjesztésében. A célzott hirdetéseket korlátozó szabályok mellett a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály előírja az online óriásplatformok és a nagyon népszerű online keresőprogramok számára, hogy nyilvános hirdetési adattárat tartsanak fenn. Ezek az adattárak segíteni fogják a kutatókat a felmerülő kockázatok, például a népegészségre, a biztonságra, a civil diskurzusra, a politikai részvételre vagy az egyenlőségre negatív hatást gyakorló dezinformációs kampányok tanulmányozásában.
További információk arról, hogy mit tesz a Bizottság a félretájékoztatás kezelése érdekében
A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály előírja, hogy a platformoknak könnyen használható megjelölési mechanizmusokkal kell rendelkezniük a jogellenes tartalmakra vonatkozóan. A platformoknak időben fel kell dolgozniuk a jogellenes tartalomról szóló bejelentéseket, tájékoztatást nyújtva mind a jogellenes tartalmat bejelentő felhasználónak, mind a tartalmat a döntésükről és bármely további intézkedésről közzétevő felhasználónak.
Nem. Az új szabályok uniós szintű keretet határoznak meg a jogellenes tartalmak felderítésére, megjelölésére és eltávolítására, valamint új kockázatértékelési kötelezettségeket írnak elő az online óriásplatformok és keresőprogramok számára annak azonosítása érdekében, hogy a jogellenes tartalmak hogyan terjednek a szolgáltatásaikon.
A jogellenes tartalom fogalmát más jogszabályok határozzák meg uniós vagy nemzeti szinten – például a terrorista tartalmat, a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagokat vagy a jogellenes gyűlöletbeszédet uniós szinten határozzák meg. Amennyiben egy tartalom csak egy adott tagállamban jogellenes, főszabályként csak azon a területen távolítható el, ahol jogellenes.
A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály arra kötelezi a platformokat, hogy rendelkezzenek kapcsolattartó ponttal a felhasználók számára, például e-mail-címekkel, azonnali üzenetekkel vagy csevegőrobotokkal. Az online platformoknak azt is biztosítaniuk kell, hogy a kapcsolatfelvétel gyors és közvetlen legyen, és ne támaszkodhasson kizárólag automatizált eszközökre, megkönnyítve a felhasználók számára a platformok elérését, ha panaszt kívánnak tenni. Másodszor, az online platformoknak biztosítaniuk kell, hogy a panaszokat képzett személyzet kezelje, és hogy az ügyet időben, megkülönböztetésmentes módon kezeljék. Az online platformoknak egyértelműen és konkrétan meg kell indokolniuk moderálási döntéseiket is. Harmadszor, ha a felhasználó úgy dönt, hogy felülvizsgálja a határozatot, azt díjmentesen kell kezelni a platform belső panaszkezelési rendszerén keresztül.
Jelenleg a felhasználó és a platform közötti vita rendezésének egyetlen módja a bíróság. 2024. február 17-től, a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály teljes körű alkalmazását követően a felhasználók jogosultak lesznek a peren kívüli vitarendezésre. Ennek a költségnek megfizethetőnek kell lennie, és azt az általuk használt platformnak kell viselnie.
Ha az online platformok úgy döntenek, hogy eltávolítanak egy tartalmat, most az érintett felhasználók rendelkezésére kell bocsátaniuk az „indokolásnak” nevezett információkat, részletezve, hogy miért távolították el vagy korlátozták az adott tartalmat.
Az online óriásplatformoknak ezeket az indokolásokat személyes adatok nélkül is el kell küldeniük adigitális szolgáltatásokról szóló jogszabály átláthatósági adatbázisának nevezett közös adatbázisba. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály átláthatósági adatbázisa lehetővé teszi a kutatók számára, hogy példátlan mennyiségű tartalommoderálási döntést tekintsenek meg, és tanulmányozzák a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály hatálya alá tartozó rendszerszintű kockázatok alakulását.
A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály átláthatóbbá teszi a hirdetéseket, biztosítva azok egyértelmű címkézését, valamint azt, hogy rendelkezésre álljanak információk arról, hogy ki helyezi el a hirdetést, és miért látja azt.
Emellett teljes tilalmat vezet be a védett adatok – például szexuális irányultság, etnikai hovatartozás vagy vallás – felhasználásával célzott hirdetésekre, valamint a kiskorúakat célzó célzott hirdetésekre vonatkozóan.
Míg az EU-ban már léteznek bizonyos szabályok a gyermekek online védelmére, például az audiovizuális médiaszolgáltatásokrólszóló irányelvben, a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály konkrét kötelezettségeket vezet be a platformokra vonatkozóan.
Egyéb kötelezettségek mellett a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály előírja az elsősorban kiskorúak által irányított vagy használt közvetítő szolgáltatások számára, hogy tegyenek erőfeszítéseket annak biztosítása érdekében, hogy szerződési feltételeik a kiskorúak számára könnyen érthetők legyenek.
Emellett a kiskorúak által használt online platformoknak:
- a kiskorúak számára a legmagasabb szintű adatvédelmet, biztonságot és védelmet biztosító interfészt alakítanak ki, vagy részt vesznek a kiskorúak védelmét szolgáló magatartási kódexekben;
- mérlegeljék a bevált gyakorlatokat és a rendelkezésre álló iránymutatásokat, például agyermekbarát internetre vonatkozó újeurópai stratégiát (BIK+);
- nem jeleníthet meg hirdetéseket kiskorúaknak profilalkotás alapján.
Az online óriásplatformoknak és keresőprogramoknak további erőfeszítéseket kell tenniük a kiskorúak védelme érdekében.
Ez magában foglalja annak biztosítását, hogy kockázatértékelésük kiterjedjen az alapvető jogokra, köztük a gyermekek jogaira is. Fel kell mérniük, hogy a gyermekek és serdülők számára mennyire könnyű megérteni a szolgáltatásuk működését, valamint a fizikai vagy mentális jóllétüket vagy erkölcsi fejlődésüket esetlegesen rontó tartalmaknak való esetleges kitettséget.
Végrehajtás
A szabályok felügyelete megoszlik a Bizottság – amely elsősorban az online óriásplatformokért és a nagyon népszerű online keresőprogramokért felel – és a tagállamok között, amelyek székhelyüktől függően más platformokért és keresőprogramokért felelnek.
A Bizottság ugyanazokkal a felügyeleti hatáskörökkel fog rendelkezni, mint a jelenlegi trösztellenes szabályok alapján, beleértve a vizsgálati hatásköröket és a globális bevétel 6%-áig terjedő bírságok kiszabásának lehetőségét.
A meg nem felelési határozatok bírságokat eredményezhetnek, amelyeket a jogsértés jellege, súlyossága, megismétlődése és időtartama határoz meg. A bírság összegének arányosnak kell lennie, és semmi esetre sem haladhatja meg a szolgáltató teljes éves forgalmának 6 %-át.
A tagállamoknak 2024. február 17-ig ki kell jelölniük az illetékes hatóságokat – a digitális szolgáltatási koordinátorokat –, hogy felügyeljék a joghatóságuk alá tartozó szolgáltatások megfelelőségét, és részt vegyenek az uniós együttműködési mechanizmusban.
A digitális szolgáltatási koordinátor az egyes tagállamokban a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály alkalmazásáért és végrehajtásáért felelős hatóság. A tagállamokat felkérték, hogy 2023. február 17-ig jelöljék ki digitális szolgáltatási koordinátorukat.
A digitális szolgáltatásokkal foglalkozó koordinátorok a Bizottsággal együtt hozzájárulnak a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály végrehajtásának nyomon követéséhez. Jogosultságuk lesz arra, hogy hozzáférést kérjenek az online óriásplatformok és nagyon népszerű online keresőprogramok adataihoz, ellenőrzéseket rendeljenek el, és jogsértés esetén bírságot szabjanak ki. Feladatuk lesz továbbá a „megbízható bejelentők” és a peren kívüli vitarendezési testületek tanúsítása.
Keresse meg a digitális szolgáltatási koordinátort az Ön országában
A megbízható bejelentőkkülönleges szakértelemmel és kompetenciával rendelkeznek a jogellenes tartalmak felderítése, azonosítása és bejelentése terén, és függetlenek az online platformoktól. Az online platformoknak biztosítaniuk kell, hogy a megbízható bejelentők által benyújtott bejelentések elsőbbséget élvezzenek, és azokat időben feldolgozzák.
A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály értelmében a megbízható bejelentő a megbízható bejelentő kérelmezőjének lakóhelye szerinti tagállam digitális szolgáltatási koordinátora által odaítélt státusz.
Ahhoz, hogy sikeres legyen, a pályázónak:
- különleges szakértelemmel és hozzáértéssel rendelkezik a jogellenes tartalom felderítése, azonosítása és bejelentése tekintetében;
- függetlennek kell lenniük minden online platformot üzemeltető szolgáltatótól;
- Szorgalmasan, pontosan és objektíven végezzék tevékenységüket a jogellenes tartalomra vonatkozó bejelentések benyújtása céljából.
A „megbízható bejelentő” státuszt a kérelmező letelepedési helye szerinti tagállam digitális szolgáltatási koordinátora ítéli oda, feltéve, hogy a kérelmező szervezet megfelel a rendeletben meghatározott valamennyi feltételnek.
A digitális szolgáltatási koordinátorok legkésőbb 2024. február 17-én megkezdik működésüket. Javasoljuk, hogy ezen időpont előtt kövesse nyomon a letelepedése szerinti tagállamban zajló fejleményeket, és tájékozódjon a részletes eljárásról, amelyet nemzeti szinten fognak szabályozni.
Kérjük, vegye figyelembe, hogy a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály értelmében csak az EU-ban telephellyel rendelkező szervezetek kérelmezhetik a „megbízható bejelentő” státuszt.
A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály magas szintű normákat határoz meg a nemzeti szabályozó hatóságok függetlenségére vonatkozóan. Kifejezett függetlenségi követelményeket tartalmaz a tagállamok digitális szolgáltatási koordinátorainak kijelölése során. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy digitális szolgáltatási koordinátoruk megfelelő pénzügyi, műszaki és emberi erőforrásokkal rendelkezzen feladatai ellátásához.
A digitális szolgáltatási koordinátoroknak teljes mértékben függetlennek kell maradniuk döntéshozataluk során, és nem kérhetnek utasításokat kormányaiktól vagy más szerveiktől, különösen az online platformoktól.
A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály értelmében az online óriásplatformoknak vagy nagyon népszerű online keresőprogramoknak értékelniük kell a szolgáltatásaikból eredő kockázatokat. Ez magában foglalja a dezinformációt vagy a választási manipulációt, a nők elleni online erőszakot vagy a kiskorúak online sérelmét. Ezt követően megfelelő kockázatcsökkentő intézkedéseket kell hozniuk.
Előfordulhatnak olyan időszakok, amikor kétségek merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy egy online óriásplatform vagy keresőprogram képes-e kezelni a társadalmat érintő kockázatokat és a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálynak való meg nem felelés kockázatát. Ilyen esetekben a Bizottság gyakorolhatja vizsgálati hatáskörét.
A Bizottság vizsgálati hatásköre magában foglalja az információkérések küldésének lehetőségét, a meghallgatások vagy vizsgálatok lefolytatására vonatkozó hatáskört, valamint a végrehajtással kapcsolatos hatásköröket, például további intézkedések, pénzbírságok vagy kényszerítő bírságok kiszabását.
Ezek a hatáskörök csak a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálynak való megfelelés biztosításának indokolt eseteiben és csak a szükséges és arányos mértékben alkalmazhatók. A Bizottság valamennyi határozata bírósági jogorvoslat tárgyát képezi az Európai Unió Bírósága előtt.
Válság esetén a nemzeti digitális szolgáltatási koordinátor vagy a Bizottság ideiglenes intézkedéseket fogadhat el. Ezeket az intézkedéseket azonban végső megoldásnak kell tekinteni. A Bizottság a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát demokráciáink kulcsfontosságú pillérének tekinti. Ezért az intézkedések nem léphetik túl a súlyos károk megelőzéséhez szükséges mértéket, és azokat időben korlátozni kell, és a bizonyítékok teljes körének összegyűjtését követően hatályukat vesztik.
Emellett a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály 8. cikke kifejezetten kimondja, hogy tilos általános nyomonkövetési kötelezettségeket előírni az onlineplatform-szolgáltatók számára.
Related content
A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály és a digitális piacokról szóló jogszabály célja, hogy biztonságosabb digitális teret teremtsen, ahol védik a felhasználók alapvető jogait, és egyenlő versenyfeltételeket teremtsen a vállalkozások számára.