Ha kérdése nem terjed ki itt, akkor vegye fel velünk a kapcsolatot, és megpróbáljuk a lehető leggyorsabban visszatérni Önhöz.
A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály
A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály az egész EU-ra kiterjedő, a fogyasztók, áruk, szolgáltatások és tartalmak közvetítőjeként működő digitális szolgáltatásokra vonatkozó új szabályok összessége. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály összefüggésében a digitális szolgáltatások olyan közvetítő szolgáltatásokat jelentenek, mint a tárhelyszolgáltatók, az online piacterek és a közösségi médiahálózatok.
A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály célja, hogy biztonságosabb és méltányosabb online világot építsen ki. Olyan szabályokat fog bevezetni, amelyek egyformán védik az EU valamennyi felhasználóját, mind az illegális áruk, tartalmak vagy szolgáltatások, mind pedig alapvető jogaik tekintetében.
Például biztosítja a következőket:
- a jogellenes tartalmak, áruk vagy szolgáltatások bejelentésének egyszerű módja;
- az online zaklatás és megfélemlítés által érintett személyek fokozottabb védelme;
- a reklámok átláthatósága;
- a célzott hirdetések bizonyos típusainak, például az érzékeny adatok vagy a kiskorúak adatainak felhasználásával kapcsolatos tilalmak;
- könnyen használható, ingyenes panasztételi mechanizmusok arra az esetre, ha egy online platform elveszi a tartalmunkat;
- egyszerűsített szerződési feltételek.
A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt (DSA) közzéteszik az EUR-Lex honlapján. Az EU bármely hivatalos nyelvén elolvashatja.
Látogasson el a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály EUR-Lex oldalára.
A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály nem váltja fel az elektronikus kereskedelemről szóló irányelvet.
A nagyobb harmonizáció érdekében azonban a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály magában foglalja az e-kereskedelemről szóló irányelvben foglalt, a felelősség alóli mentességre vonatkozó szabályokat, amelyek biztosítják, hogy a közvetítő szolgáltatások továbbra is gyarapodhassanak az egységes piacon.
A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály célja, hogy kiegészítse az általános adatvédelmi rendelet szabályait a legmagasabb szintű adatvédelem biztosítása érdekében.
Például a személyes adatok hirdetési célú kezelése tekintetében a platformszolgáltatók egyidejűleg a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály és az általános adatvédelmi rendelet hatálya alá tartoznak.
A személyes adatok kezelésének általános adatvédelmi rendelet szerinti feltételei mellett a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály tiltja, hogy az online platformok szolgáltatói olyan felhasználói profilalkotást használó hirdetéseket célozzanak meg, amelyek az általános adatvédelmi rendelet 9. cikkének (1) bekezdésében meghatározott különleges adatkategóriákra, például szexuális irányultságra, etnikai hovatartozásra vagy vallási meggyőződésre támaszkodnak.
Ezenkívül tilos profilalkotást használni célzott hirdetések megjelenítésére, ha a szolgáltatók kellő bizonyossággal tudatában vannak annak, hogy a felhasználó kiskorú.
A nemzeti szintű összehangolatlan szabályozási erőfeszítésekmiatt a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály hatálya alá tartozó szabályozási kérdésekre a különböző tagállamokban számos eltérő szabályozás vonatkozik, ami zavart okoz a vállalkozások és a polgárok körében egyaránt. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály célja a jogszabályok egyszerűsítése azáltal, hogy egységes uniós szintű szabályokat határoz meg, valamint koordinációs és végrehajtási hálózatokat hoz létre valamennyi tagállamban.
A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály az online közvetítőkre és platformokra (például az online piacterekre, a közösségi hálózatokra, a tartalommegosztó platformokra, az alkalmazásáruházakra, valamint az online utazási és szállásplatformokra) terjed ki azzal a céllal, hogy új szabványt határozzonmeg az online platformok dezinformációval, jogellenes tartalmakkal és egyéb társadalmi kockázatokkal kapcsolatos elszámoltathatósága tekintetében. Átfogó elveket és szilárd garanciákat tartalmaz a véleménynyilvánítás szabadságára és más alapvető jogokra vonatkozóan.
A digitális piacokról szóló jogszabály (DMA) olyan szabályokat tartalmaz, amelyek a kapuőr online platformjait szabályozzák. Célja annak biztosítása, hogy az ilyen platformok tisztességes online magatartást tanúsítsanak. Ezek a szabályok elő fogják segíteni az egyenlő versenyfeltételek megteremtését az innováció, a növekedés és a versenyképesség előmozdítása érdekében, mind az európai egységes piacon, mind pedig világszerte.
A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály az EU valamennyi online közvetítőjére és platformjára vonatkozik, például az online piacterekre, a közösségi hálózatokra, a tartalommegosztó platformokra, az alkalmazásboltokra, valamint az online utazási és szállásplatformokra.
A kis- és mikrovállalkozások mentesülnek bizonyos szabályok alól, amelyek nagyobb terhet jelenthetnek számukra. A Bizottság gondosan nyomon fogja követni az új rendelet kkv-kra gyakorolt hatásait.
Az online óriásplatformok és keresőmotorok (VLOP-k és VLOSE-k) további kötelezettségeket rónak rájuk.
Az online óriásplatformok és keresőmotorok azok, amelyek átlagos felhasználói elérik vagy meghaladják az uniós lakosság 10%-át. Ez azt jelenti, hogy legalább 45 millió felhasználója van.
A Bizottság által eddig kijelölt VLOP-ok és VLOSE-k listáját lásd alább.
VLOP-k:
- Alibaba AliExpress
- Amazon Áruház
- Apple AppStore
- Booking.com
- Google Térkép
- Google Play
- Google Vásárlás
- Pornhub
- Snapchat
- Stripchat
- TikTok
- Wikipédia
- X (korábbi nevén Twitter)
- XVideos
- YouTube
- Zalando
VLOSE-k:
- Bing
- Google Keresés
Az online óriásplatformoknak (VLOP-k) és a keresőmotoroknak (VLOSE) számos kötelezettségnek kell megfelelniük, mint például:
- kockázatértékelések elvégzése;
- kockázatcsökkentő intézkedések bevezetése;
- a szerződési feltételek könnyen olvasható és többnyelvű változatai;
- válságreagálási mechanizmus bevezetése;
- nyilvános adattár létrehozása a szolgáltatásaikon használt hirdetések számára.
Ezentúlmenően e kötelezettségeket a kijelölésük után négy hónappal kell teljesíteniük. Ez azt jelenti, hogy a 2023 áprilisában kijelölt VLOP-ok és VLOSE-k esetében ezek a kötelezettségek már alkalmazandók.
Olvassa el a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, hogy többet tudjon meg a kötelezettségekről
A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt 2020 decemberében javasolták. 2022 áprilisában politikai megállapodás született, és 2022 novemberében lépett hatályba.
2023. február 17-ig a platformok és a keresőmotorok kötelesek voltak közzétenni felhasználói számukat. A Bizottság 2023. április 25-én kijelölte az első online óriásplatformokat és keresőmotorokat (VLOP-k és VLOSE-k), a másodikat pedig december 20-án.
A VLOP-ként vagy VLOSE-ként kijelölt platformoknak 4 hónap áll rendelkezésükre ahhoz, hogy megfeleljenek a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály szabályainak, amely magában foglalja a kockázatértékelés közzétételét is.
Minden szabályozott vállalkozásnak 2024. február 17-ig meg kell felelnie a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálynak. A tagállamok számára is ez a határidő a digitális szolgáltatási koordinátorok létrehozására.
Felhasználók
A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály számos szabályt vezet be alapvető jogaink online védelme érdekében. E jogok közé tartozik a gondolatszabadság, a véleménynyilvánítás szabadsága, az információszabadság és a manipuláció nélküli véleménynyilvánítás szabadsága.
A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály biztosítja:
- a tartalom eltávolítására vonatkozó határozatok és végzések átláthatósága;
- nyilvánosan hozzáférhető jelentések az automatizált tartalommoderálás használatáról és hibaarányáról;
- az illegális online tartalmakra adott válaszok harmonizálása.
- kevésbé sötét online minták;
- az érzékeny adatokat vagy kiskorúak adatait felhasználó célzott hirdetések tilalma;
- nagyobb átláthatóság a felhasználók információáramlásával kapcsolatban, például az ajánlórendszerek paramétereire és a hozzáférhető feltételekre vonatkozó információk.
További információ arról, hogy mit tesz az EU a jogaink online védelme érdekében
A sötét minták az online platformok tervezésének egyik módja annak érdekében, hogy a felhasználókat olyan dolgokra kényszerítsék, amelyeket egyébként nem vettek volna figyelembe, gyakran, de nem mindig pénzzel.
Például a platformok rávehetik a felhasználókat arra, hogy több információt osszanak meg, mint amennyit egyébként elfogadnának. Vagy lehet, hogy egy olcsóbb, de nem elérhető terméket hirdetnek, majd a felhasználót olyan hasonló termékekre irányítják, amelyek drágábbak. Más példák közé tartozik a felhasználók becsapása a szolgáltatásokra való feliratkozásra, a félrevezető gombok elrejtése vagy létrehozása, ami megnehezíti a hírlevélre való leiratkozást és így tovább.
A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály olyan kötelezettséget tartalmaz, amely egyenértékű az úgynevezett sötét minták online platformokon való használatának tilalmával. E kötelezettség értelmében az online platformoknak szolgáltatásaikat oly módon kell megtervezniük, hogy az ne tévesszen meg, ne manipuláljon vagy más módon ne torzítsa lényegesen a felhasználók azon képességét, hogy szabad és tájékozott döntéseket hozzanak.
A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály számos kötelezettséget vezet be a félretájékoztatás terjedésének kezelésére.
Először is előírja a VLOP-k és a VLOSE-k számára, hogy szolgáltatásaik különböző elemeire vonatkozóan kockázatértékelést végezzenek. A kockázatértékeléseknek ki kell terjedniük a tervezésükből, működésükből vagy felhasználásukból eredő kockázatokra, például összehangolt dezinformációs kampányokra. Az értékelés során figyelembe kell venni, hogy a VLOP vagy vlose szolgáltatásait hogyan használják fel megtévesztő tartalmak terjesztésére vagy felerősítésére. A kockázatértékelések alapján az online platformok kötelesek kockázatcsökkentő intézkedéseket végrehajtani.
Másodszor, a VLOP-knak és a VLOSE-knak válságreagálási mechanizmussal kell rendelkezniük. Ennek magában kell foglalnia azokat az intézkedéseket is, amelyeket akkor kell meghozni, amikor platformjukat a félretájékoztatás gyors terjedésére használják.
Harmadszor, a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály arra ösztönzi a platformokat, hogy csatlakozzanak afélretájékoztatásra vonatkozó önkéntesgyakorlati kódexhez.
Végezetül a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály elismeri, hogy a célzott reklámok szerepet játszhatnak a dezinformáció terjesztésében. A célzott hirdetéseket korlátozó szabályok mellett a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály előírja a VLOP-k és a VLOSE-k számára, hogy nyilvános hirdetési adattárat tartsanak fenn. Ezek az adattárak segíteni fogják a kutatókat abban, hogy tanulmányozzák az újonnan felmerülő kockázatokat, például a közegészségügyet, a biztonságot, a civil diskurzust, a politikai részvételt vagy az egyenlőséget negatívan befolyásoló dezinformációs kampányokat.
Tudjon meg többet arról, hogy mit tesz a Bizottság a félretájékoztatás ellen
A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály előírja, hogy a platformoknak könnyen használható megjelölési mechanizmusokkal kell rendelkezniük az illegális tartalmak tekintetében. A platformoknak időben fel kell dolgozniuk a jogellenes tartalmakról szóló jelentéseket, és tájékoztatást kell nyújtaniuk mind a jogellenes tartalmat megjelölő felhasználónak, mind pedig a tartalmat a döntésükről közzétevő felhasználónak, valamint minden további intézkedésnek.
Nem. Az új szabályok uniós szintű keretet határoznak meg a jogellenes tartalmak felderítésére, megjelölésére és eltávolítására, valamint új kockázatértékelési kötelezettségeket írnak elő az online óriásplatformok és a keresőmotorok számára annak megállapítása érdekében, hogy az illegális tartalmak hogyan terjednek a szolgáltatásaikban.
A jogellenes tartalom fogalmát más jogszabályok határozzák meg uniós vagy nemzeti szinten – például a terrorista tartalmat, a gyermekek szexuális zaklatását ábrázoló anyagokat vagy a jogellenes gyűlöletbeszédet uniós szinten határozzák meg. Ha egy tartalom csak egy adott tagállamban jogellenes, főszabályként csak azon a területen lehet eltávolítani, ahol jogellenes.
A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály kötelezi a platformokat, hogy kapcsolattartási ponttal rendelkezzenek a felhasználók számára, például e-mail címeket, azonnali üzeneteket vagy chatbotokat. Az online platformoknak azt is biztosítaniuk kell, hogy a kapcsolatfelvétel gyors és közvetlen legyen, és ne támaszkodhassanak kizárólag automatizált eszközökre, ami megkönnyíti a felhasználók számára a platformok elérését, ha panaszt kívánnak tenni. Másodszor, az online platformoknak biztosítaniuk kell, hogy a panaszokat képzett személyzet kezelje, és hogy az ügyet időben, megkülönböztetéstől mentesen kezeljék. Az online platformoknak egyértelmű és konkrét indokokat kell szolgáltatniuk moderálási döntéseikhez. Harmadszor, ha a felhasználó úgy dönt, hogy felülvizsgálja a határozatot, azt ingyenesen kell kezelni a platform belső panaszkezelési rendszerén keresztül.
Jelenleg a felhasználó és a platform közötti vita rendezésének egyetlen módja a bíróságon keresztül történik. 2024. február 17-től a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály teljes körű alkalmazását követően a felhasználók peren kívüli vitarendezésre jogosultak. Ennek költségeit megfizethetőnek és az általuk használt platformnak kell viselnie.
Ha az online platformok úgy döntenek, hogy eltávolítanak egy tartalmat, most minden érintett felhasználónak „indokolásnak” nevezett információt kell szolgáltatniuk, részletezve, hogy a tartalmat miért távolították el vagy korlátozták.
A VLOP-knak ezeket az indokolásokat személyes adatok nélkül is el kell küldeniük aDSA átláthatósági adatbázisának nevezett közösadatbázisba. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály átláthatósági adatbázisa lehetővé teszi a kutatók számára, hogy példátlan mennyiségű tartalommoderálási döntést tanulmányozzanak, és tanulmányozzák a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály hatálya alá tartozó rendszerszintű kockázatok alakulását.
A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) átláthatóbbá teszi a hirdetéseket, biztosítva, hogy egyértelműen fel legyen címkézve, és hogy információ álljon rendelkezésre arról, hogy ki helyezi el a hirdetést, és miért látja azt.
Emellett teljes tilalmat vezet be a védett adatok, például a szexuális irányultság, az etnikai hovatartozás vagy a vallás, valamint a kiskorúakat célzó célzott hirdetések felhasználásával.
Bár az EU már rendelkezik a gyermekek online védelmére vonatkozó bizonyos szabályokkal, például az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvben foglaltakkal,a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály konkrét kötelezettségeket vezet be a platformokra vonatkozóan.
Egyéb kötelezettségek mellett a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály előírja az elsősorban kiskorúak által irányított vagy igénybe vett közvetítő szolgáltatásokat, hogy erőfeszítéseket tegyenek annak biztosítására, hogy szerződési feltételeik könnyen érthetőek legyenek a kiskorúak számára.
Ezenkívül a kiskorúak által használt online platformoknak:
- alakítsák ki a kiskorúak számára a legmagasabb szintű magánéletet, biztonságot és védelmet biztosító interfészt, vagy vegyenek részt a kiskorúak védelmét szolgáló magatartási kódexekben;
- mérlegelje a bevált gyakorlatokat és a rendelkezésre álló iránymutatásokat, például a gyermekekinternetének javítására irányuló újeurópai stratégiát (BIK+);
- nem jelenít meg hirdetéseket kiskorúaknak profilalkotás alapján.
Az online óriásplatformoknak és keresőmotoroknak (VLOP-k és VLOSE-k) további erőfeszítéseket kell tenniük a kiskorúak védelme érdekében.
Ez magában foglalja annak biztosítását is, hogy kockázatértékelésük kiterjedjen az alapvető jogokra, beleértve a gyermekek jogait is. Meg kell vizsgálniuk, hogy a gyermekek és a serdülők mennyire könnyen megértik, hogyan működik a szolgáltatásuk, és lehetséges expozíciója olyan tartalmaknak, amelyek károsíthatják fizikai vagy mentális jólétüket, vagy erkölcsi fejlődésüket.
Végrehajtás
A szabályok felügyeletét megosztják a Bizottság – elsősorban a VLOP-kért és a VLOSE-kért felelős – és a más platformokért és keresőmotorokért felelős tagállamok között, azok letelepedési helye szerint.
A Bizottság ugyanolyan felügyeleti hatáskörrel rendelkezik majd, mint a jelenlegi trösztellenes szabályok értelmében, beleértve a vizsgálati hatásköröket és a globális bevétel legfeljebb 6%-ának megfelelő bírság kiszabását.
A tagállamoknak 2024. február 17-ig ki kell jelölniük az illetékes hatóságokat – a továbbiakban: digitális szolgáltatási koordinátorok –, hogy felügyeljék a joghatóságukban létrehozott szolgáltatások megfelelését, és részt vegyenek az uniós együttműködési mechanizmusban.
A digitális szolgáltatási koordinátor (DSC) az egyes tagállamokban a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály alkalmazásáért és végrehajtásáért felelős hatóság. Ezeket a tagállamoknak 2023. február 17-ig kell kijelölniük.
A DSC-k a Bizottsággal együtt hozzájárulnak a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály végrehajtásának nyomon követéséhez. Hatáskörrel rendelkeznek majd arra, hogy hozzáférést kérjenek a VLOP-k/VLOSE-adatokhoz, ellenőrzéseket rendeljenek el, és jogsértés esetén bírságot szabjanak ki. Felelősek továbbá a „megbízható bejelentők” és a peren kívüli vitarendezési testületek tanúsításáért.
A megbízható bejelentők különleges szakértelemmel és szakértelemmel rendelkeznek a jogellenes tartalmak felderítése, azonosítása és bejelentése terén, és függetlenek az online platformoktól. Az online platformoknak biztosítaniuk kell, hogy a megbízható bejelentők által benyújtott értesítések elsőbbséget élvezzenek és időben feldolgozzák azokat.
A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály értelmében a megbízható bejelentő a digitális szolgáltatási koordinátor által abban a tagállamban megadott státusz, amelyben a megbízható bejelentő kérelmező tartózkodik.
Ahhoz, hogy sikeres legyen, a pályázónak:
- Különleges szakértelemmel és szakértelemmel rendelkezik a jogellenes tartalmak felderítése, azonosítása és bejelentése terén;
- Függetlennek kell lennie az online platformok bármely szolgáltatójától;
- Tevékenységüket a jogellenes tartalmakról szóló értesítések gondos, pontos és objektív benyújtása céljából végzik.
A „megbízható bejelentő” státuszt annak a tagállamnak a digitális szolgáltatási koordinátora ítéli oda, amelyben a kérelmező letelepedett, feltéve, hogy a kérelmező szervezet megfelel a rendeletben meghatározott valamennyi feltételnek.
A digitális szolgáltatási koordinátorok legkésőbb 2024. február 17-én kezdik meg működését. Javasoljuk, hogy ezen időpont előtt kövesse nyomon a letelepedése szerinti tagállamban zajló fejleményeket, hogy tájékozódhasson a részletes eljárásról, amelyet nemzeti szinten szabályozni fognak.
Kérjük, vegye figyelembe, hogy csak az EU-ban letelepedett szervezetek kérelmezhetik a „megbízható bejelentő” státuszt a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály alapján.
A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály magas szintű normákat határoz meg a nemzeti szabályozó hatóságok függetlenségére vonatkozóan. Kifejezett függetlenségi követelményeket tartalmaz a tagállamokban működő digitális szolgáltatási koordinátorok kijelölése során. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy digitális szolgáltatási koordinátoruk megfelelő pénzügyi, technikai és emberi erőforrásokkal rendelkezzen feladataik ellátásához.
A digitális szolgáltatási koordinátoroknak továbbra is teljes mértékben függetlennek kell maradniuk döntéshozataluk során, és nem kérhetnek utasításokat kormányuktól vagy más szerveiktől, különösen az online platformoktól.
A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályértelmében az online óriásplatformoknak vagy a nagyon nagy online keresőprogramoknak értékelniük kell a szolgáltatásaikból eredő kockázatokat. Ez magában foglalja a félretájékoztatást vagy a választási manipulációt, a nőkkel szembeni internetes erőszakot vagy a kiskorúak online ártalmait. Ezt követően meg kell hozniuk a megfelelő kockázatcsökkentő intézkedéseket.
Előfordulhatnak olyan esetek, amikor kétség merül fel azzal kapcsolatban, hogy egy online óriásplatform vagy keresőmotor képes-e kezelni a társadalmat érintő kockázatokat, és fennállhat a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálynak való meg nem felelés kockázata. Ilyen esetekben a Bizottság gyakorolhatja vizsgálati hatáskörét.
A Bizottság vizsgálati hatásköre magában foglalja az információkérések küldésének lehetőségét, a meghallgatások vagy vizsgálatok lefolytatására vonatkozó hatáskört, valamint a végrehajtással kapcsolatos hatásköröket, például kiegészítő intézkedések, pénzbírságok vagy időszakos kényszerítő bírságok kiszabását.
Ezeket a hatásköröket csak a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálynak való megfelelés biztosítása érdekében indokolt esetekben lehet alkalmazni, és csak akkor, ha ez szükséges és arányos. Valamennyi bizottsági határozat bírósági jogorvoslat tárgyát képezi az Európai Unió Bírósága előtt.
Válság esetén a nemzeti digitális szolgáltatási koordinátor vagy a Bizottság ideiglenes intézkedéseket fogadhat el. Az ilyen intézkedéseket azonban végső megoldásnak kell tekinteni. A Bizottság demokráciáink kulcspilléreként értékeli a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát. Ezért az intézkedések nem léphetik túl a súlyos károk megelőzéséhez szükséges mértéket, és azokat időben korlátozni kell, és a bizonyítékok teljes körű összegyűjtését követően fel kell függeszteni az alkalmazását.
Ezenkívül a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály 8. cikke kifejezetten kimondja, hogy tilos általános nyomonkövetési kötelezettségeket előírni az online platformszolgáltatók számára.
Related content
A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály és a digitális piacokról szóló jogszabály célja, hogy biztonságosabb digitális teret hozzon létre, ahol a felhasználók alapvető jogai védelemben részesülnek, és egyenlő versenyfeltételeket teremtsen a vállalkozások számára.