A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály és a digitális piaci intézkedéscsomag az egész EU-ban alkalmazandó egységes szabályrendszert alkot. Két fő célja van:
- Biztonságosabb digitális tér létrehozása, amelyben a digitális szolgáltatások valamennyi felhasználójának alapvető jogai védelemben részesülnek
- Egyenlő versenyfeltételek megteremtése az innováció, a növekedés és a versenyképesség előmozdítása érdekében, mind az európai egységes piacon, mind pedig globális szinten.
Mik azok a digitális szolgáltatások?
A digitális szolgáltatások közé tartozik az online szolgáltatások nagy kategóriája, az egyszerű weboldalaktól az internetes infrastruktúra-szolgáltatásokig és az online platformokig.
A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályban meghatározott szabályok elsősorban az online közvetítőkre és platformokra vonatkoznak. Például az online piacterek, a közösségi hálózatok, a tartalommegosztó platformok, az alkalmazásboltok, valamint az online utazási és szállásplatformok.
A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály konkrét szabályokat tartalmaz az online óriásplatformokra és a keresőmotorokra vonatkozóan. Ezek olyan online platformok és közvetítők, amelyek havonta több mint 45 millió felhasználóval rendelkeznek az EU-ban. Be kell tartaniuk a törvény legszigorúbb kötelezettségeit.
A digitális piacokról szóló jogszabály olyan szabályokat tartalmaz, amelyek a kapuőr online platformjait szabályozzák. A kapuőr-platformok olyan digitális platformok, amelyek rendszerszintű szerepet töltenek be a belső piacon, és amelyek szűk keresztmetszetként működnek a vállalkozások és a fogyasztók között a fontos digitális szolgáltatások tekintetében. E szolgáltatások némelyikére a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály is kiterjed, de különböző okokból és különböző típusú rendelkezésekkel.
Miért van szükség a DSA-ra és a DMA-ra?
A digitális szolgáltatások sokféle módon befolyásolják életünket. Arra használjuk őket, hogy kommunikáljunk egymással, vásároljunk, rendeljünk, információkat találjunk, filmeket nézzünk, zenét hallgassunk és így tovább.
A digitális szolgáltatások megkönnyítik a vállalkozások számára a határokon átnyúló kereskedelmet és az új piacokhoz való hozzáférést.
Bár ez néhány példa a digitális átalakulás számos előnyére, vannak problémák is.
Az uniós szintű célzott, ágazatspecifikus beavatkozások ellenére még mindig jelentős hiányosságok és jogi terhek állnak fenn a 2030-as digitális évtized hajnalán.
Egyes nagy platformok például a digitális gazdaság fontos ökoszisztémáit ellenőrzik. Kapuőrként jelentek meg a digitális piacokon, azzal a jogkörrel, hogy magánszabályzóként lépjenek fel. Szabályaik néha tisztességtelen feltételeket eredményeznek az e platformokat használó vállalkozások számára, és kevesebb választási lehetőséget biztosítanak a fogyasztók számára.
További aggodalomra ad okot az illegális áruk, szolgáltatások és tartalmak online kereskedelme és cseréje. Az online szolgáltatásokkal manipulatív algoritmikus rendszerek is visszaélnek, hogy felerősítsék a félretájékoztatás terjedését és más káros célokat.
Ezek a kihívások és a platformok kezelésének módja jelentős hatást gyakorol az alapvető jogokra az interneten.
Ezért az Európai Unió modern jogi keretet fogadott el, amely biztosítja az online felhasználók biztonságát, az alapvető jogok védelmét szem előtt tartó irányítást hoz létre, valamint tisztességes és nyitott online platformkörnyezetet tart fenn.
Hatásvizsgálatok és nyilvános konzultációk
- A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályra irányuló javaslat hatásvizsgálata
- A digitális piacokról szóló jogszabályra irányuló javaslat hatásvizsgálata
- Összefoglaló jelentés a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálycsomaggal kapcsolatos nyilvános konzultációról
- Nyilvános konzultáció a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálycsomagról
- Nyilvános konzultáció a versenypolitikai eszközről
- Bevezető hatásvizsgálatok a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályról
- Bevezető hatásvizsgálat az Ex Ante eszközről
Legfrissebb hírek
Kapcsolódó tartalom
Összkép
Az EU biztosítani kívánja, hogy a vállalkozások és a polgárok Unió-szerte bárhol használhassák az online platformokat és az e-kereskedelmi szolgáltatásokat.
Mélyedjen el alaposabban a témában
A Digitális Szolgáltatások Európai Testülete egy független tanácsadó csoport, amelyet a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály hozott létre 2024. február 17-i hatállyal.
A digitális szolgáltatási koordinátorok segítik a Bizottságot a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályban foglalt kötelezettségek nyomon követésében és érvényesítésében.
A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály számos intézkedést részletez az online szolgáltatások átláthatóságának és elszámoltathatóságának előmozdítása érdekében, az innováció és a versenyképesség akadályozása nélkül.
Ez az oldal áttekintést nyújt a Bizottság által felügyelt Nagyon nagy online platformokról (VLOP) és Nagyon nagy online keresőprogramokról (VLOSE), valamint a fő jogérvényesítési tevékenységekről.
2023 augusztusa óta a platformok a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálynak megfelelően már elkezdték megváltoztatni rendszereiket és interfészeiket annak érdekében, hogy mindenki számára biztonságosabb online élményt nyújtsanak.
A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály végrehajtása magában foglalja a nemzeti hatóságok és a Bizottság által hozható vizsgálati és szankcionálási intézkedések teljes körét.
A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály keretet biztosít a Bizottság, az EU és a nemzeti hatóságok közötti együttműködéshez annak biztosítása érdekében, hogy a platformok eleget tegyenek kötelezettségeiknek.
Az online óriásplatformok és keresőmotorok több mint 45 millió felhasználóval rendelkeznek az EU-ban. Meg kell felelniük a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály legszigorúbb szabályainak.
Tudnivalók dióhéjban arról, hogyan teszi biztonságosabbá az online világot és hogyan védi az Ön alapvető jogait a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály
Lásd még
Az Európai Bizottság lebontja az online akadályokat, hogy az emberek teljes mértékben hozzáférhessenek az uniós vállalkozások által online kínált valamennyi áruhoz és szolgáltatáshoz.
Az Európai Bizottság célja, hogy olyan környezetet teremtsen, amelyben az online platformok gyarapodnak, tisztességes bánásmódban részesítik a felhasználókat, és lépéseket tesznek a jogellenes tartalmak terjedésének korlátozása érdekében.