A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálycsomag

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) és a digitális piacról szóló jogszabály (DMA)egységes szabályrendszert alkot, amelyek az egész EU-ban alkalmazandók. Két fő célja van:

1. biztonságosabb digitális tér kialakítása, amelyben védik a digitális szolgáltatások valamennyi felhasználójának alapvető jogait;
2. egyenlő versenyfeltételek megteremtése az innováció, a növekedés és a versenyképesség előmozdítása érdekében mind az európai egységes piacon, mind globális szinten.

Mik azok a digitális szolgáltatások?

A digitális szolgáltatások közé tartozik az online szolgáltatások széles kategóriája, az egyszerű weboldalaktól az internetes infrastruktúra-szolgáltatásokig és az online platformokig.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályban meghatározott szabályok elsősorban az online közvetítőkre és platformokra vonatkoznak. Például az online piacterek, a közösségi hálózatok, a tartalommegosztó platformok, az alkalmazásboltok, valamint az online utazási és szállásplatformok.

A digitális piacokról szóló jogszabály olyan szabályokat tartalmaz, amelyek szabályozzák a kapuőr online platformjait. A kapuőr platformok olyan digitális platformok, amelyek rendszerszintű szerepet töltenek be a belső piacon, és szűk keresztmetszetet jelentenek a vállalkozások és a fogyasztók között a fontos digitális szolgáltatások tekintetében. E szolgáltatások némelyike a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály hatálya alá is tartozik, de különböző okokból és különböző típusú rendelkezésekkel.

Miért van szükség a DSA-ra és a DMA-ra?

A digitális szolgáltatások sokféleképpen befolyásolják és megkönnyítik életünket. Arra használjuk őket, hogy kommunikáljunk egymással, vásároljunk, élelmiszert rendeljünk, információt találjunk, filmeket nézzünk és zenét hallgassunk az új, folyamatosan fejlődő szolgáltatásokon keresztül. A digitális szolgáltatások emellett megkönnyítették a vállalkozások számára a határokon átnyúló kereskedelmet és az új piacokhoz való hozzáférést.  

Bár a digitális átalakulásnak számos előnye van, vannak problémák is. Az egyik fő probléma az illegális áruk, szolgáltatások és tartalmak online kereskedelme és cseréje. Az online szolgáltatásokat a manipulatív algoritmikus rendszerek is visszaélnek a félretájékoztatás terjedésének felerősítésére és más káros célokra. Ezek a kihívások és a platformok kezelésének módja jelentős hatást gyakorol az online alapvető jogokra.

Az uniós szintű célzott, ágazatspecifikus beavatkozásokellenére a 2020-as évek elején még mindig jelentős hiányosságokat és jogi terheket kellett kezelni. Néhány nagy platform például a digitális gazdaság fontos ökoszisztémáit ellenőrzi. Kapuőrként jelentek meg a digitális piacokon, és lehetőségük van arra, hogy magán szabályalkotóként lépjenek fel. Ezek a szabályok néha tisztességtelen feltételeket eredményeznek az ilyen platformokat használó vállalkozások számára, és kevesebb választási lehetőséget biztosítanak a fogyasztók számára.

Ezért az Európai Unió korszerű jogi keretet fogadott el, amely biztosítja az online felhasználók biztonságát, előtérbe helyezi az alapvető jogok védelmét szolgáló irányítást, és tisztességes és nyitott online platformkörnyezetet tart fenn.

A következő lépések

Miután az Európai Parlament 2022 júliusában első olvasatban elfogadta a digitális szolgáltatásokról szóló csomagot, az Európai Unió Tanácsa elfogadta a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt és a digitális piacokról szóló jogszabályt, amelyet mindkét intézmény elnöke aláírt és a Hivatalos Lapban közzétett. 

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt 2022. október 27-én tették közzé a Hivatalos Lapban, és 2022. november 16-án lépett hatályba. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály közvetlenül alkalmazandó lesz az egész EU-ban, és a hatálybalépést követően tizenöt hónappal vagy 2024. január 1-jétől alkalmazandó, attól függően, hogy melyik következik be később.

Az online platformok esetében 2023. február 17-ig közzé kell tenniük aktív felhasználóik számát. Ha a platformnak vagy keresőmotornak több mint 45 millió felhasználója van (az európai lakosság 10%-a), a Bizottság a szolgáltatást online óriásplatformként vagy online óriáskeresőként fogja kijelölni. Ezeknek a szolgálatoknak 4 hónap áll rendelkezésükre ahhoz, hogy eleget tegyenek a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály kötelezettségeinek, amely magában foglalja az első éves kockázatértékelés elvégzését és a Bizottság rendelkezésére bocsátását. Az uniós tagállamoknak 2024. február 17-ig kell kinevezniük a digitális szolgáltatási koordinátorokat, amikor a 45 milliónál kevesebb aktív felhasználóval rendelkező platformoknak is meg kell felelniük a digitális szolgáltatásokra vonatkozó valamennyi szabálynak.

2022. október 12-én a DMA-t közzétették a Hivatalos Lapban, és 2022. november 1-jén hatályba lépett. 2023. július 3. előtt a vállalatoknak tájékoztatniuk kell a Bizottságot felhasználóik számáról, hogy a Bizottság szeptember 6-ig kijelölhesse a „kapuőröket”. A kapuőröknek ezt követően 2024 márciusáig kell gondoskodniuk arról, hogy betartsák a DMA kötelezettségeit.

Hatásvizsgálatok és nyilvános konzultációk

• A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályra irányuló javaslat hatásvizsgálata
• A digitális piacokról szóló jogszabályra irányuló javaslat hatásvizsgálata
• Összefoglaló jelentés a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálycsomaggal kapcsolatos nyilvános konzultációról
• Nyilvános konzultáció a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálycsomagról
• Nyilvános konzultáció a versenytámogató eszközről
• A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályra vonatkozó bevezető hatásvizsgálatok
• Bevezető hatásvizsgálat az ex Ante eszközről