Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv célja annak biztosítása, hogy a tagállamok joghatósága alá tartozó médiaszolgáltatások hozzájáruljanak az egyenlőséghez és az akadálymentességhez.
Vonzó tartalom és szolgáltatások
A vonzó tartalmakat és szolgáltatásokat interoperábilis és határok nélküli online környezetben kell elérhetővé tenni.
A kreatív tartalmak terjesztésének és felhasználásának robbanásszerű elterjedésének lehetünk tanúi, az e-könyvektől kezdve a zenei streaming oldalakon át a videomegosztó platformokig és így tovább. Mindazonáltal vannak olyan fontos kihívások, amelyekkel foglalkozni kell, mint például a szolgáltatások határokon átnyúló elérhetősége vagy a kisebb európai szereplők azon képessége, hogy teljes mértékben kihasználják az online forgalmazás előnyeit.
Az EU tartalom- és médiapolitikájának egyik eleme az online kreatív tartalomszolgáltatások környezetének javítása szakpolitikai elemzés és fejlesztés, valamint kutatás- és innovációfinanszírozás révén.
Ebben az összefüggésben a Bizottság hozzájárul a következő kérdések megoldásához:
- a szerzői jog fejlődése és kezelése az összekapcsolt világban;
- az IKT szerepe a tartalomkezelésben, beleértve a hozzáférhető kreatív tartalmak online és határokon átnyúló elérhetőségének javítását;
- az engedélyezési eljárások egyszerűsítése és átláthatósága adatbázisok, metaadatok és szabványok használata révén.
A gyűlöletre uszítás tilalma
Az EU-n belül
Minden uniós ország hatóságainak biztosítaniuk kell, hogy az audiovizuális médiaszolgáltatások ne tartalmazzanak fajon, nemen, valláson vagy nemzetiségen alapuló gyűlöletkeltést. Ez például olyan csatornákkal kapcsolatos kérdés, amelyek támogatják az erőszakot mint a társadalmi vagy politikai konfliktusok megoldását.
Egy televíziós csatorna teljes betiltásának végső megoldásnak kell maradnia, mivel ez egy radikális lépés, amelyet egyensúlyba kell hozni a szólásszabadsághoz való demokratikus joggal. A megfelelő nemzeti műsorszolgáltatók mellett az uniós tagállamok hatóságai kötelesek fellépni a következők ellen:
- gyűlöletbeszéd-csatornák, amelyek egy uniós országban linket használnak;
- a műholdas kapacitást gyűlöletbeszéd-közvetítésre használják (lásd az audiovizuális irányelv joghatóságát).
Az EU-n kívül
Az uniós hatóságok az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv értelmében nem rendelkeznek hatáskörrel arra, hogy fellépjenek az EU-n kívülről érkező gyűlöletbeszéd-csatornákkal, például az EU egyes részein felvehető külső műholdas csatornákkal szemben. A Bizottság az érintett országokkal – különösen a műsorszolgáltatók székhelyéül szolgáló országokkal – folytatott politikai párbeszéde során rendszeresen felveti a gyűlöletbeszéd-műsorszolgáltatók kérdését.
Akadálymentesség a fogyatékossággal élő személyek számára
A tagállamoknak garantálniuk kell a médiaszolgáltatások hozzáférhetőségét a látási vagy hallási fogyatékkal élők számára.
A látás- és hallássérült személyek, valamint az idősek számára lehetővé kell tenni, hogy részt vegyenek az EU társadalmi és kulturális életében. Ezért hozzáférést kell biztosítani számukra az audiovizuális médiaszolgáltatásokhoz. A kormányoknak ösztönözniük kell a joghatóságuk alá tartozó médiavállalatokat, hogy ezt jelbeszéddel, feliratozással, hangaláírással vagy könnyen érthető menünavigációval tegyék.
Tudjon meg többet a látássérültek és hallássérültek televíziós műsorokhoz való hozzáférésére vonatkozó intézkedésekről a tagállamokban az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv elfogadása előtt.
Főbb események
Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv keretfeltételeket határoz meg annak megakadályozására, hogy a fizetős televíziók monopolizálják a jelentős eseményeket. Ez a keret lehetővé teszi a tagállamok számára annak biztosítását, hogy a joghatóságuk alá tartozó műsorszolgáltatók ne közvetítsenek kizárólagos alapon a társadalom számára kiemelten jelentős eseményeket, mivel megfosztaná a nyilvánosság többségét attól a lehetőségtől, hogy kövesse azokat.
Az érintett események lehetnek nemzeti vagy egyéb események, mint például az olimpiai játékok, a labdarúgó-világbajnokság, a labdarúgó-Európa-bajnokság, király, királynő vagy államfő beiktatása, házassága vagy temetése, vagy fontos kulturális esemény.
Minden tagállamnak jogában áll listát készíteni azokról az eseményekről, amelyeket a társadalom számára kiemelten fontosnak tekintenek. Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv 14. cikke értelmében a tagállamok értesítik a Bizottságot azokról az intézkedésekről, amelyeket a jelentős események kizárólagos közvetítési jogainak gyakorlásával kapcsolatban hoznak vagy hozni szándékoznak. A tagállamoknak azt is biztosítaniuk kell, hogy a joghatóságuk alá tartozó műsorszolgáltatók a kölcsönös elismerés elve alapján tiszteletben tartsák azoknak a tagállamoknak a listáit, amelyek ezeket a listákat bejelentették a Bizottságnak.
A Bizottságnak az irányelv 29. cikke értelmében ki kell kérnie az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvvel foglalkozó kapcsolattartó bizottság véleményét, és értékelnie kell a nemzeti intézkedések uniós joggal való összeegyeztethetőségét. Amennyiben az értékelési folyamat pozitív eredménnyel zárul, az intézkedéseket közzéteszik az Európai Unió Hivatalos Lapjában.
Tudjon meg többet a különböző tagállamok által e területen hozott intézkedésekről.
Olvassa el az Elsőfokú Bíróság 2005. december 15-i ítéletét.
Rövid kivonatok
A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az EU-ban letelepedett valamennyi műsorszolgáltató hozzáférjen a nagy közérdeklődésre számot tartó események rövid részleteihez, amelyeket kizárólagos alapon közvetítenek. Ezek a rövid részletek csak általános hírműsorokhoz használhatók fel, és tisztességes, észszerű és megkülönböztetésmentes módon kell rendelkezésre bocsátani őket.
Ez a hozzáférési jog csak akkor alkalmazható határokon átnyúlóan, ha szükséges, például ha egyetlen olyan műsorszolgáltató sem szerezte meg a jogokat, amely ugyanabban a tagállamban telepedett le, mint a kivonatokhoz hozzáférést kérő műsorszolgáltató.
A tagállamok meghatározhatják a rövid részletek rendelkezésre bocsátásának módozatait és feltételeit. Amennyiben azonban ellentételezést írnak elő, az nem haladhatja meg a hozzáférés biztosítása során közvetlenül felmerülő többletköltségeket.
Legfrissebb hírek
Kapcsolódó tartalom
Összkép