Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv célja annak biztosítása, hogy a tagállamok joghatósága alá tartozó médiaszolgáltatások hozzájáruljanak az egyenlőséghez és az akadálymentességhez.
Vonzó tartalmak és szolgáltatások
A vonzó tartalmakat és szolgáltatásokat interoperábilis és határok nélküli online környezetben kell elérhetővé tenni.
A kreatív tartalmak átadásának és felhasználásának robbanásszerű elterjedésének vagyunk tanúi, az e-könyvektől kezdve a zenei streaming oldalakon át a videomegosztó platformokig és így tovább. Mindazonáltal vannak olyan fontos kihívások, amelyekkel foglalkozni kell, mint például a szolgáltatások határokon átnyúló elérhetősége vagy a kisebb európai szereplők azon képessége, hogy teljes mértékben kihasználják az online forgalmazás előnyeit.
Az EU tartalom- és médiapolitikájának egyik eleme az online kreatív tartalomszolgáltatások környezetének javítása szakpolitikai elemzés és fejlesztés, valamint kutatás- és innovációfinanszírozás révén.
Ezzel összefüggésben a Bizottság hozzájárul ahhoz, hogy megoldásokat találjanak a következő kérdésekre:
- a szerzői jog fejlődése és kezelése az összekapcsolt világban;
- az IKT szerepe a tartalomkezelésben, beleértve a hozzáférhető kreatív tartalmak online és határokon átnyúló elérhetőségének javítását;
- az engedélyezési eljárások egyszerűsítése és átláthatósága adatbázisok, metaadatok és szabványok használata révén.
A gyűlöletkeltés tilalma
Az EU-n belül
Minden uniós ország hatóságainak biztosítaniuk kell, hogy az audiovizuális médiaszolgáltatások ne tartalmazzanak fajon, nemen, valláson vagy nemzetiségen alapuló gyűlöletkeltést. Ez a kérdés például olyan csatornákkal kapcsolatos, amelyek támogatják az erőszakot mint a társadalmi vagy politikai konfliktusok megoldását.
A televíziós csatornák teljes betiltásának végső eszköznek kell maradnia, mivel ez egy radikális lépés, amelyet egyensúlyba kell hozni a szólásszabadsághoz való demokratikus joggal. A megfelelő nemzeti műsorszolgáltatók mellett az uniós tagállamok hatóságainak fel kell lépniük a következőkkel szemben:
- gyűlöletbeszéd-csatornák, amelyek egy uniós országban felfelé mutató linket használnak;
- a gyűlöletbeszéd sugárzására használt műholdas kapacitás (lásd az audiovizuális irányelv joghatóságát).
Az EU-n kívül
Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv értelmében az uniós hatóságoknak nincs hatáskörük fellépni az EU-n kívülről érkező gyűlöletbeszéd-csatornákkal, például az EU egyes részein felvehető külső műholdas csatornákkal szemben. A Bizottság az érintett országokkal – különösen a műsorszolgáltatók székhelye szerinti országokkal – folytatott politikai párbeszédében rendszeresen felveti a gyűlöletbeszéd-műsorszolgáltatók kérdését.
Akadálymentesség a fogyatékossággal élő személyek számára
A tagállamoknak biztosítaniuk kell a médiaszolgáltatások hozzáférhetőségét a látási vagy hallási fogyatékossággal élő személyek számára.
A látás- és hallássérültek, valamint az idősek számára lehetővé kell tenni, hogy részt vegyenek az EU társadalmi és kulturális életében. Ezért hozzáférést kell biztosítani számukra az audiovizuális médiaszolgáltatásokhoz. A kormányoknak arra kell ösztönözniük a joghatóságuk alá tartozó médiavállalatokat, hogy ezt jelnyelven, feliratozással, hangos leírással vagy könnyen érthető menünavigációval tegyék meg.
Tudjon meg többet a látás- és hallássérültek televíziós műsorokhoz való hozzáférésére vonatkozó tagállami intézkedésekről az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv elfogadása előtt.
Főbb események
Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv keretfeltételeket határoz meg annak megakadályozására, hogy a jelentős eseményeket a fizetős televíziós szolgáltatások monopolizálják. Ez a keret lehetővé teszi a tagállamok számára annak biztosítását, hogy a joghatóságuk alá tartozó műsorszolgáltatók ne sugározzanak kizárólagos alapon a társadalom számára kiemelten jelentős eseményeket, mivel megfosztaná a nyilvánosság többségét attól a lehetőségtől, hogy kövesse azokat.
Az érintett események lehetnek nemzeti vagy más jellegűek, mint például az olimpiai játékok, a labdarúgó-világbajnokság, a labdarúgó-Európa-bajnokság, egy király, királynő vagy államfő beiktatása, házasságkötése vagy temetése, vagy egy fontos kulturális esemény.
Minden tagállam jogosult listát készíteni a társadalom számára kiemelten jelentősnek tekintett eseményekről. Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv 14. cikke szerint a tagállamok értesítik a Bizottságot azokról az intézkedésekről, amelyeket a jelentős események kizárólagos közvetítési jogainak gyakorlásával kapcsolatban hoznak vagy szándékoznak meghozni. A tagállamoknak azt is biztosítaniuk kell, hogy a joghatóságuk alá tartozó műsorszolgáltatók a kölcsönös elismerés elve alapján tiszteletben tartsák azon tagállamok listáját, amelyek erről értesítették a Bizottságot.
A Bizottságnak az irányelv 29. cikke értelmében ki kell kérnie az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvvel foglalkozó kapcsolattartó bizottság véleményét, és értékelnie kell a nemzeti intézkedések uniós joggal való összeegyeztethetőségét. Amennyiben az értékelési folyamat kedvező eredménnyel zárul, az intézkedéseket közzéteszik az Európai Unió Hivatalos Lapjában.
Tudjon meg többet a különböző tagállamok által ezen a területen hozott intézkedésekről.
Olvassa el az Elsőfokú Bíróság 2005. december 15-i ítéletét.
Rövid kivonatok
A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az EU-ban letelepedett valamennyi műsorszolgáltató hozzáférjen a nagy közérdeklődésre számot tartó események rövid részleteihez, amelyeket kizárólagos alapon közvetítenek. Ezek a rövid részletek csak általános hírműsorokhoz használhatók fel, és azokat tisztességes, észszerű és megkülönböztetésmentes módon kell rendelkezésre bocsátani.
Ez a hozzáférési jog csak akkor alkalmazandó határokon átnyúlóan, ha szükséges, például ha a kivonatokhoz hozzáférni kívánó műsorszolgáltatóval azonos tagállamban letelepedett egyetlen műsorszolgáltató sem szerezte meg a jogokat.
A tagállamok meghatározhatják a rövid kivonatok rendelkezésre bocsátásának módozatait és feltételeit. Amennyiben azonban ellentételezést írnak elő, az nem haladhatja meg a hozzáférés biztosítása során közvetlenül felmerülő többletköltségeket.
Legfrissebb hírek
Kapcsolódó tartalom
Összkép