Felhőalapú számítástechnika

A felhőalapú adatok és szolgáltatások fokozatos eltolódása a peremre a cél szerves részét képezi. A felhőalapú számítástechnikának biztonságos és fenntartható digitális infrastruktúrákra, valamint biztonságos adattárolásra és -továbbításra van szüksége. 

A globális adatmennyiség nagyon gyorsan növekszik. Míg a felhőalapú számítástechnika ma többnyire a nagy adatközpontokban történik, 2025-re ez a tendencia megfordul: Az összes adat 80%-át várhatóan a felhasználóhoz közelebbi intelligens eszközökben, úgynevezett pereminformatikában dolgozzák fel. Mind a pereminformatika, mind a felhőalapú számítástechnika rendelkezésre állása alapvető fontosságú a számítástechnikai kontinuumban annak biztosítása érdekében, hogy az adatok feldolgozása a leghatékonyabb módon történjen. Az energiahatékony és megbízható perem- és felhőinfrastruktúrák alapvető fontosságúak lesznek a perem- és felhőalapú számítástechnikai technológiák fenntartható használata szempontjából.

A számítási felhőre és a peremhálózatra vonatkozó átfogó törekvés az EU digitális évtizedének két célkitűzésében gyökerezik. 2030-ig:

• Az európai vállalkozások 75%-ának felhőalapú technológiákat kell használnia tevékenységeihez.
• Európa-szerte 10 000 klímasemleges és rendkívül biztonságos peremcsomópontot fognak kiépíteni. Biztosítani fogják a szükséges konnektivitást és lehetővé teszik a gyors adattovábbítást.

Az Eurostat legfrissebb adatai szerint 2023-ban a vállalkozások 45,2 %-a használt felhőalapú szolgáltatásokat (2021-hez képest +4,2 százalékpont), de úgy véli, hogy az elfogadás mérete jelentősen eltér: A nagyvállalatok 77,6%-a, a középvállalkozások 59%-a és a kisvállalkozások 41,7%-a vett igénybe felhőalapú szolgáltatásokat.

E célkitűzések eléréséhez intézkedések széles körére van szükség, amelyek tükrözik a téma összetettségét és stratégiai fontosságát. A Bizottság ezért elindította az európai adatstratégiából, a digitális stratégiából, a digitális évtizedből, az iparstratégiából és a digitális beruházási programokból eredő valamennyi rendelkezésére álló eszközt.

Javaslat a számítási felhő és a mesterséges intelligencia fejlesztéséről szóló jogszabályra

2025-ben a Bizottság javaslatot fog tenni a számítási felhő és a mesterséges intelligencia fejlesztéséről szóló jogszabályra azzal a céllal, hogy a következő 5–7 éven belül legalább megháromszorozza az EU adatközpont-kapacitását, és 2035-re teljes mértékben kielégítse az uniós vállalkozások és közigazgatások igényeit. A jogszabály észszerűsíteni fogja az adatközpontok kiépítését azáltal, hogy azonosítja a megfelelő helyszíneket, és egyszerűsíti a fenntarthatósági és innovációs kritériumoknak megfelelő projektek engedélyezési eljárásait. Ezzel egyidejűleg az energiahatékonyság előmozdítása, az innovatív hűtési és energiagazdálkodási technológiák bevezetése, valamint az adatközpontok szélesebb energiarendszerbe való integrálása révén kezelni fogja a növekvő energiaigényt.

Európa digitális szuverenitásának a számításifelhő-ágazatban történő megerősítése érdekében a jogszabály együtt fog működni a közigazgatásra és a közbeszerzésre vonatkozó, az egész EU-ra kiterjedő egységes számításifelhő-politikára irányuló javaslattal. Ez a kombinált megközelítés elősegíti az európai számításifelhő-szolgáltatók növekedését, és kiemelten kezeli a rendkívül biztonságos számításifelhő-kapacitás használatát a rendkívül kritikus felhasználási esetekben.

Európai adatstratégia

Az uniós adatstratégiában javasolt intézkedések megkönnyítik a peremhálózatra való áttérést, miközben interoperábilis felhő- és peremszolgáltatásokat fejlesztenek ki a közös európai adatterek kiépítésének támogatása érdekében. A felhasználóknak és a szolgáltatóknak biztonságban kell érezniük magukat, amikor áttérnek a felhőre, és élvezniük kell a magas szintű piaci verseny előnyeit. Az e célkitűzések eléréséhez hozzájáruló intézkedések a következők: 

• Beruházás egy közös európai érdeket szolgáló fontos projektbe, amely egyesíteni fogja az energiahatékony és megbízható felhőinfrastruktúrákat és a kapcsolódó szolgáltatásokat.
• Simpl, egy nyílt forráskódú, fenntartható és biztonságos köztesszoftver, amely lehetővé teszi a felhőtől a peremig terjedő szövetségeket, és az egyébként az EU által finanszírozott adattereket tápláló alapvető szoftver lesz.
• Az EU szabályok összeállítását tervezi egy uniós számításifelhő-szabálykönyv és az adatfeldolgozási szolgáltatások közbeszerzéséről szóló iránymutatás formájában. A szabálykönyv egységes európai keretet biztosít az európai felhőszolgáltatások felhasználóira és szolgáltatóira vonatkozó kötelező és nem kötelező erejű szabályok számára. Az európai adatfeldolgozási szolgáltatások közbeszerzése hatékonyságának és minőségének javítása érdekében az iránymutatás ajánlásokat fog javasolni a következetes nemzeti szakpolitikák végrehajtására, kiegészítve azokat az adatfeldolgozási szolgáltatásokra vonatkozó alapvető kritériumok átfogó készletével, amelyeket a közszférabeli szervezeteknek a pályázati eljárás során figyelembe kell venniük.
• A kiberbiztonsági jogszabály részeként az ENISA európai kiberbiztonsági ügynökség a felhőszolgáltatások európai kiberbiztonsági tanúsítási rendszerén (EUCS) dolgozik. A rendszer fokozott biztosítékot nyújt a vállalkozások, a közigazgatási szervek és a polgárok számára arra vonatkozóan, hogy adataik biztonságosak, függetlenül attól, hogy azokat hol tárolják vagy dolgozzák fel.
• Tisztességes és versenyképes számításifelhő-piac az adatmegosztási jogszabály részeként: A szállítóktól való függés kezelésével az adatmegosztási jogszabály célja, hogy a különböző felhőszolgáltatók közötti váltás gyors, ingyenes és technológiailag gördülékeny legyen. Célja továbbá az interoperabilitás fokozása, és biztosítékokat nyújt a nemzetközi adattovábbításokra vonatkozóan.
• Adatvédelem a felhőben:  a Bizottság elősegítette, hogy az iparág két magatartási kódexet dolgozzon ki a felhőalapú adatvédelemre vonatkozóan. A személyes és nem személyes adatok felhőben történő kezelésével kapcsolatos további információk a vegyes adatkészletekről szóló bizottsági iránymutatásban találhatók.
• Anem személyes adatok szabad áramlásárólszóló rendelet,  amely az általános adatvédelmi rendelettel együtt növeli a jogbiztonságot a felhőfelhasználók számára azáltal, hogy biztosítja valamennyi adat szabad áramlását az EU-ban. 

Az adatáramlások európai feltérképezése lehetővé teszi az adatáramlások  volumenének és gazdasági értékének értékelését az európai digitális gazdaság számára, és értékes betekintést nyújt a vállalkozások számára. 

Digitális stratégia

A felhőalapú számítástechnika és a pereminformatika azon digitális technológiák közé fog tartozni, amelyek az új digitális megoldások alátámasztása révén hozzájárulnak az európai zöld megállapodás fenntarthatósági céljaihoz. A Bizottság ugyanakkor dolgozik a felhőalapú számítástechnika és a pereminformatika fenntarthatóságának javításán, különösen az adatközpontok erőforrás-hatékonyságát célzó intézkedések révén, hogy teljesüljön az a célkitűzés, hogy „2030-ra az adatközpontoknak klímasemlegesnek és rendkívül energiahatékonynak kell lenniük”. Ennek megvalósításának jelenlegi példái a következők: az adatközpontok felvétele a fenntartható tevékenységekre vonatkozó uniós taxonómiába, az energiahatékonysági irányelv új rendelkezései, a zöld közbeszerzési kritériumok vagy az energiahatékony adatközpontok magatartási kódexe.   

Digitális évtized

A felhő vállalkozások általi elterjedésére és a peremcsomópontok számának növelésére vonatkozó két cél mellett az EU több országra kiterjedő projektekbe fog beruházni. Az új generációs felhőalapú és peremhálózati számítástechnikai szolgáltatásokra vonatkozó közös európai érdeket szolgáló fontos projekt a digitális évtized szakpolitikai program keretében az európai közös adatinfrastruktúrára és -szolgáltatásokra vonatkozó, több országra kiterjedő projekt részét képezi. Szorosan együtt fog működni a lehetséges európai digitális infrastruktúra-konzorciummal (EDIC) az ágazati közös európai adatterek tekintetében. 

Az új és több területet érintő felhőalapú technológiákba történő beruházások hozzá fognak járulni az új generációs felhőalapú infrastruktúrák kiépítéséhez, többek között a közös európai adatterek lehetővé tételéhez. Az új felhőalapú szolgáltatásoknak az adatvédelemre, a teljesítményre, a rezilienciára és az energiahatékonyságra vonatkozó magas szintű követelményeknek kell megfelelniük. A szolgáltatásoknak és az infrastruktúráknak meg kell felelniük az ipar és a közszféra jövőbeli digitalizációs igényeinek. Az EU konkrét beruházásokat hajt végre ezeken a területeken azáltal, hogy a Horizont Európa, a DIGITAL Európa program és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) uniós finanszírozási programjain keresztül fejleszti a felhőalapú és pereminformatikát, valamint a nyílt forráskódot Európában. 

Befektetés a felhőbe, az Edge-be és a dolgok internetébe 

Iparstratégia

Az ipari adatokkal, peremhálózatokkal és számítási felhővel foglalkozó európai szövetség célja a biztonságos, alacsony szén-dioxid-kibocsátású és interoperábilis felhő- és peremszolgáltatások és -infrastruktúra következő generációjának kialakítása. Ezen az ipari együttműködési platformon keresztül az állami és magánfelek együttműködnek többek között a beruházási ütemterv, valamint a felhőre vonatkozó közbeszerzési szabályok terén.