Digitális tanulás és IKT az oktatásban

A digitális tanulásra vonatkozó cselekvési terv

A digitális oktatási cselekvési terv (2021–2027) az Európai Unió (EU) szakpolitikai kezdeményezése, amely támogatja az uniós tagállamok oktatási és képzési rendszereinek a digitális korhoz való fenntartható és hatékony alkalmazkodását.  

Célkitűzéseinek elérése érdekében a cselekvési terv 13 intézkedést határoz meg két kiemelt területen: 

1. A nagy teljesítményű digitális oktatási ökoszisztéma fejlesztésének előmozdítása;
2. A digitális készségek és kompetenciák fejlesztése a digitális átalakuláshoz.

Az 1. prioritás 6. fellépése keretében szakértői csoportot bíztak meg a mesterséges intelligenciára és az adatok oktatásban és képzésben való felhasználására vonatkozó etikai iránymutatások kidolgozásával, a mesterséges intelligenciával foglalkozó magas szintű szakértői csoport által 2019-ben előterjesztett, a megbízható mesterséges intelligenciára vonatkozó etikai iránymutatások alapján.

A 2. prioritás 7. fellépése keretében egy szakértői csoport feladata, hogy közös iránymutatásokat dolgozzon ki a tanárok és az oktatók számára a digitális jártasság előmozdítása, valamint a félretájékoztatás oktatás és képzés révén történő kezelése érdekében.

Az iránymutatások várhatóan 2022 szeptemberében készülnek el.

Az Európai Bizottság 2017-ben közleményt fogadott el az európai identitásnak az oktatás és a kultúra révén történő megerősítéséről. Ez a közlemény a Bizottság hozzájárulása volt a göteborgi csúcstalálkozón az oktatásról és a kultúráról tartott vezetői találkozóhoz. Néhány intézkedést 2025-ig el kell fogadni.

A digitális tanulást célzó kutatás és innováció finanszírozása

Az Európai Bizottság számos, a digitális tanulást célzó kutatási és innovációs tevékenységet finanszíroz több program keretében, többek között az Európai horizont és a Digitális Európa program keretében, valamint a korábbi Horizont 2020, a hetedik keretprogram (FP7) és a versenyképességi és innovációs keretprogram (CIP) keretében.

Az Európai horizont és a Digitális Európa program keretében a következő pályázati felhívásokat tervezik:

• kiterjesztett valóságtanulás – Engage and Interact (TOPIC ID: Horizont-CL4–2022-HUMAN-01–19), nyitás dátuma: 2021. december 21.;

• A Digitális Európa program 2021–22-es munkaprogramja keretében a pályázati felhívások előkészítő intézkedéseket tartalmaznak a készségekre vonatkozó, 2021. november 17. és 2022. között megnyitott adattér tekintetében.

A „Horizont 2020” keretprogram a következő területeket fedte le:

• Az iskolákmentorálási programja: az innováció általános érvényesítése a fejlett IKT-alapú tanítási gyakorlatoknak az iskolák széles körére történő terjesztése révén (DT-TRANSFORMATIONS-21–2020);egy új generációs, inkluzív internet (ICT-2019–30);
• Nemzetközi partnerség kiépítése az alacsony és közepes jövedelmű országokban (ICT-39–2016–2017);
• tanulási és készségfejlesztési technológiák (IKT-22–2016);
• a jobb emberi tanulást és oktatást szolgáló technológiák (IKT 20–2015);
• fejlett digitális játék- és játéktechnológiák (ICT 21–2014).

Az Európai Parlament kezdeményezését követően a Bizottság kísérleti projektet és előkészítő intézkedéseket társfinanszíroz, a folyamatban lévő intézkedések a következők:

• előkészítő intézkedés – Az oktatási eszközökhöz való hozzáférés javítása az alacsony konnektivitással vagy technológiákhoz való hozzáféréssel rendelkező területeken és közösségekben (PPPA-2021-RemoteDigEdu);
• kísérleti projektpályázat – Girls 4 STEM in Europe (Girls4STEM-2019) és a kiválasztott projekt GEM – Empower Girls to Embrace their Digital and Entrepreneurial Potential.

Az iskolák digitalizálása

A Bizottság második felmérést végzett az iskolákról: IKT az oktatásban 2019 -ben. A felmérésnek két célja volt:

1. az IKT terén elért eredmények referenciaértéke az iskolákban;
2. határozzon meg egy modellt egy jól felszerelt és összekapcsolt osztályteremhez.

A felmérést 31 országban (EU27 + Egyesült Királyság, Norvégia, Izland és Türkiye) végezték el. Részletes és megbízható teljesítményértékelést nyújt az IKT-nak az iskolai oktatásban Európa-szerte történő használatáról, valamint az infrastruktúra-szolgáltatásról, a használatról, a bizalomról és a hozzáállásról.

Az Európai Bizottság tanulmányt is tett közzé az iskolai műholdas szélessávú szolgáltatásokról. A tanulmány kimutatta, hogy 2015-ben az uniós általános és középiskolák 18%-a nem kapcsolódott a széles sávú hálózathoz. A tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a műholdas széles sávú hálózatok hatékony megoldást jelenthetnek a rosszul összekapcsolt iskolák számára. Azt is javasolta, hogy egy utalványrendszert lehetne használni az iskolák szélessávú szakadékának megszüntetésére.