Digitális tanulás és IKT az oktatásban

A digitális tanulásra vonatkozó cselekvési terv

A digitális oktatási cselekvési terv (2021–2027) az Európai Unió (EU) szakpolitikai kezdeményezése, amelynek célja, hogy támogassa az uniós tagállamok oktatási és képzési rendszereinek a digitális korhoz való fenntartható és hatékony alkalmazkodását.  

Célkitűzéseinek elérése érdekében a cselekvési terv 13 intézkedést határoz meg két kiemelt területen: 

1. a nagy teljesítményű digitális oktatási ökoszisztéma fejlesztésének előmozdítása;
2. A digitális készségek és kompetenciák fejlesztése a digitális transzformáció érdekében.

Az 1. prioritás 6. intézkedése keretében egy szakértői csoportot bíztak meg azzal, hogy a mesterséges intelligenciával foglalkozó magas szintű szakértői csoport által 2019-ben előterjesztett, a megbízható mesterséges intelligenciára vonatkozó etikai iránymutatások alapján dolgozzon ki etikai iránymutatásokat a mesterséges intelligenciára és az adatok oktatásban és képzésben való felhasználására vonatkozóan.

A 2. prioritás 7. intézkedése keretében egy szakértői csoportot bíztak meg azzal a feladattal, hogy közös iránymutatásokat dolgozzon ki a tanárok és az oktatók számára a digitális jártasság előmozdítása és a dezinformáció oktatás és képzés révén történő kezelése érdekében.

Az iránymutatások várhatóan 2022 szeptemberében készülnek el.

Az Európai Bizottság 2017-ben közleményt fogadott el „Az európai identitás megerősítése az oktatás és a kultúra révén” címmel. Ez a közlemény volt a Bizottság hozzájárulása a göteborgi csúcstalálkozón az oktatásról és a kultúráról tartott vezetői találkozóhoz. Egyes intézkedéseket 2025-ig kell elfogadni.

A digitális tanulással kapcsolatos kutatás és innováció finanszírozása

Az Európai Bizottság számos, a digitális tanulással kapcsolatos kutatási és innovációs tevékenységet finanszíroz több program keretében, többek között a Horizont Európa és a Digitális Európa program, valamint a Horizont 2020, a hetedik keretprogram és a versenyképességi és innovációs keretprogram (CIP) korábbi programjai keretében.

A Horizont Európa és a Digitális Európa programok keretében a következő pályázati felhívásokat tervezik:

• eXtended Reality Learning – Engage and Interact (TÉMASZÁM: HORIZON-CL4-2022-HUMAN-01-19), nyitónap: 2021. december 21.;
• A Digitális Európa program 2021–2022-es munkaprogramja keretében meghirdetett pályázati felhívások előkészítő intézkedéseket tartalmaznak a készségekre vonatkozó, 2021. november 17. és 2022. február 22. között nyitva álló adattérre vonatkozóan.

A „Horizont 2020” keretprogram a következő területekre terjedt ki:

• Mentorálási program iskolák számára: az innováció általános érvényesítése a fejlett IKT-alapú tanítási gyakorlatoknak az iskolák széles körében való terjesztése révén (DT-TRANSFORMATIONS-21-2020); a szerepvállalást elősegítő, inkluzív következő generációs internet (ICT-2019-30);
• Nemzetközi partnerségépítés az alacsony és közepes jövedelmű országokban (ICT-39-2016-2017);
• tanulási és készségfejlesztési technológiák (ICT-22-2016);
• a jobb emberi tanulást és oktatást szolgáló technológiák (IKT 20 – 2015);
• fejlett digitális játék/játékosítási technológiák (IKT 21–2014).

Az Európai Parlament kezdeményezését követően a Bizottság kísérleti projektet és előkészítő intézkedéseket társfinanszíroz, a folyamatban lévő intézkedések a következők:

• előkészítő intézkedés – Az oktatási eszközökhöz való hozzáférés javítása azokon a területeken és közösségekben, ahol alacsony a konnektivitás vagy a technológiákhoz való hozzáférés (PPPA-2021-RemoteDigEdu);
• kísérleti projektfelhívás – Girls 4 STEM in Europe (Girls4STEM-2019) és a kiválasztott GEM projekt – Empower Girls to Embrace their Digital and Entrepreneurial Potential.

Az iskolák digitalizálása

A Bizottság egy második felmérést is végzett az iskolák körében: IKT az oktatásban 2019-ben. A felmérésnek két célja volt:

1. mérje fel az iskolai IKT terén elért eredményeket;
2. határozzon meg egy modellt egy jól felszerelt és összekapcsolt osztályterem számára.

A felmérést 31 országban (EU-27 + Egyesült Királyság, Norvégia, Izland és Törökország) végezték el. Részletes és megbízható teljesítményértékelést nyújt az IKT használatáról az iskolai oktatásban Európa-szerte, valamint az infrastruktúra biztosításáról, használatáról, a bizalomról és az attitűdökről.

Az Európai Bizottság tanulmányt tett közzé az iskolai műholdas széles sávú szolgáltatásokról is. A tanulmány kimutatta, hogy 2015-ben a becslések szerint az uniós általános és középiskolák 18%-a nem rendelkezett szélessávú kapcsolattal. A tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a műholdas széles sáv hatékony megoldás lehet a rosszul összekapcsolt iskolák számára. Javasolta továbbá, hogy az utalványrendszert használják eszközként az iskolák széles sávú szakadékának megszüntetéséhez.