Tudjon meg többet a #FactsMatter kampányról
A félretájékoztatás olyan hamis vagy félrevezető tartalom, amelyet azzal a szándékkal terjesztenek, hogy megtévesztsék vagy biztosítsák a gazdasági vagy politikai nyereséget, és amely a nyilvánosság számára kárt okozhat. A félretájékoztatás olyan hamis vagy félrevezető tartalom, amelyet káros szándék nélkül osztanak meg, bár a hatások továbbra is károsak lehetnek.
A félretájékoztatás és a félretájékoztatás terjedése számos káros következménnyel járhat, mint például demokráciáink veszélyeztetése, polarizáló viták, valamint az uniós polgárok egészségének, biztonságának és környezetének veszélyeztetése.
A nagyszabású félretájékoztatási kampányok komoly kihívást jelentenek Európa számára, és összehangolt választ igényelnek az uniós országok, az uniós intézmények, az online platformok, a hírmédia és az uniós polgárok részéről. A Bizottság számos kezdeményezést dolgozott ki a félretájékoztatás kezelésére:
- az online félretájékoztatás elleni küzdelemről szóló közlemény: „európai megközelítés”: a félretájékoztatás terjedésének kezelésére és az uniós értékek védelmének biztosítására szolgáló eszközök gyűjteménye;
- a félretájékoztatásra vonatkozó cselekvési terv célja, hogy megerősítse az EU képességét és együttműködését a félretájékoztatás elleni küzdelem terén;
- az európai demokráciára vonatkozó cselekvési terv iránymutatásokat dolgoz ki az online platformok dezinformáció elleni küzdelemmel kapcsolatos kötelezettségeire és elszámoltathatóságára vonatkozóan;
- A félretájékoztatásra vonatkozó 2018. évi gyakorlati kódex volt az első alkalom, hogy az iparág önkéntes alapon elfogadta a félretájékoztatás elleni küzdelemre vonatkozó önszabályozási normákat. Célja a 2018 áprilisában előterjesztett bizottsági közleményben meghatározott célkitűzések elérése volt.
- a gyakorlati kódex aláírói által végrehajtott Covid19 dezinformáció-megfigyelési program átláthatósági intézkedésként szolgált annak biztosítására, hogy az online platformok elszámoltathatóak legyenek a félretájékoztatás elleni küzdelemben.
- Az EDMO egy független megfigyelőközpont, amely az online félretájékoztatás, a közösségimédia-platformok, az újságírók által vezérelt média és a médiaműveltséggel foglalkozó szakemberek területén szakértelemmel rendelkező tényellenőrzőket és tudományos kutatókat tömörít.
- a félretájékoztatásra vonatkozó megerősített gyakorlati kódex, amelyet 2022. június 16-án írtak alá, a szereplők széles körét tömöríti, hogy elkötelezzék magukat a félretájékoztatás elleni küzdelemre irányuló széles körű önkéntes kötelezettségvállalások mellett.
Legfrissebb hírek
Kapcsolódó tartalom
Összkép
Az Európai Unió a modern demokrácia pilléreként tartja fenn a média szabadságát és pluralizmusát, valamint a szabad és nyílt vitát.
Mélyedjen el alaposabban a témában
A dezinformációval kapcsolatos gyakorlati kódex aláírói a Covid19-cel kapcsolatos dezinformáció-megfigyelési programot hajtanak végre annak érdekében, hogy folyamatosan tájékoztassák az embereket a vírusról és az oltóanyagokról.
Tudjon meg többet a félretájékoztatással kapcsolatos gyakorlati kódex megerősítésére irányuló közelmúltbeli intézkedésekről
A jelentős online platformok, a feltörekvő és szakosodott platformok, a reklámipar szereplői, a tényellenőrzők, a kutatás és a civil társadalmi szervezetek a Bizottság 2021. májusi iránymutatásának megfelelően megerősítették a félretájékoztatásra vonatkozó gyakorlati kódexet.
Az Európai Digitális Média Megfigyelőközpontja (EDMO) egy olyan projekt, amely támogatja a dezinformáció elleni küzdelemmel foglalkozó független közösséget.
Lásd még
A Médiapluralizmus Monitor egy tudományos eszköz, amelynek célja a médiapluralizmust fenyegető potenciális kockázatok azonosítása.
Az EU multimédiás fellépéseinek célja, hogy páneurópai szempontból megerősítsék az uniós ügyekről szóló híradásokat.
A médiaműveltség soha nem volt olyan fontos, mint ma. Lehetővé teszi minden korosztály számára, hogy navigáljon a modern hírkörnyezetben, és megalapozott döntéseket hozzon.