Iránymutatás a dezinformáció visszaszorítását célzó gyakorlati kódex megerősítéséről

A gyakorlati kódexről

Mi a dezinformáció visszaszorítását célzó gyakorlati kódex?

A gyakorlati kódex elveket és kötelezettségvállalásokat határoz meg az online platformok és a reklámágazat számára az online félretájékoztatás EU-n belüli terjedése elleni küzdelem érdekében, amelyek végrehajtásáról az aláírók megállapodtak. Ez a világ első önszabályozó eszköze a dezinformáció elleni küzdelemben. A kódex 2020. évi értékelése azt mutatta, hogy a kódex jó példa az online platformokkal való strukturált együttműködésre a nagyobb átláthatóság és elszámoltathatóság biztosítása érdekében. Emellett hiányosságokat tárt fel, többek között a platformok és az uniós országok közötti következetlen és hiányos alkalmazást, valamint a kódex azon kötelezettségvállalásainak lefedettségében mutatkozó hiányosságokat, amelyeket a dezinformáció visszaszorítását célzó gyakorlati kódex megerősítéséről szóló iránymutatás kezelni kíván.

Mi az útmutató a gyakorlati kódexhez?

Az iránymutatás meghatározza a Bizottság azzal kapcsolatos elvárásait, hogy a platformoknak és más érdekelt feleknek hogyan kell megerősíteniük a dezinformáció visszaszorítását célzó gyakorlati kódexet a hiányosságok és hiányosságok kezelése, valamint az átláthatóbb, biztonságosabb és megbízhatóbb online környezet megteremtése érdekében. Meghatározza továbbá a kódex végrehajtására vonatkozó szilárd nyomonkövetési keret sarokköveit. Az iránymutatás célja, hogy a meglévő gyakorlati kódexet a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályban előirányzott társszabályozási eszközzé alakítsa, a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályról szóló végleges megállapodás sérelme nélkül, és az európai demokráciáról szóló cselekvési tervben bejelentetteknek megfelelően. A megerősített kódex korai lehetőséget kínál a platformok szolgáltatásainak működéséből és használatából eredő rendszerszintű kockázatok kezelésére irányuló megfelelő intézkedések kidolgozására, tekintettel a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály várható kockázatértékelési és -mérséklési keretére.

Hogyan kezeli az iránymutatás a jelenlegi kódex hiányosságait?

Az iránymutatás a kódex 2020. évi bizottsági értékelése során azonosított főbb hiányosságokkal és hiányosságokkal foglalkozik, a Covid19-cel kapcsolatos dezinformáció nyomon követésére irányuló programból levont tanulságokra is támaszkodva. Szorgalmazza, hogy az aláírók tegyenek határozottabb kötelezettségvállalásokat a dezinformáció terjedésére való hatékonyabb reagálás, a kódex platformokon és uniós országokban történő következetesebb alkalmazása, az egyértelmű fő teljesítménymutatókkal rendelkező megerősített nyomonkövetési rendszer, valamint a kódex rendszeres kiigazítására szolgáló megfelelő mechanizmus biztosítása érdekében. Javasolja a kódex hatályának és alkalmazási körének kiterjesztését, és meghatározza, hogyan kell megerősíteni a kódex kötelezettségvállalásait. Szigorúbb intézkedéseket szorgalmaz például a dezinformáció terjesztőinek démonizálása, a politikai reklámok átláthatóságának növelése, a manipulatív magatartás kezelése, a felhasználók szerepvállalásának növelése, a tényellenőrzőkkel való együttműködés javítása és a kutatók adatokhoz való hozzáférésének biztosítása érdekében.

Mi a megerősített kódex alkalmazási köre az iránymutatás szerint?

Az európai demokráciáról szóló cselekvési terv meghatározása szerint  a dezinformáció „olyan hamis vagy félrevezető tartalom, amelyet megtévesztés vagy gazdasági vagy politikai haszonszerzés szándékával terjesztenek, és amely kárt okozhat a nyilvánosságnak”. Bár a kódex fő célja továbbra is a szűk értelemben vett félretájékoztatás, a megerősített kódexnek törekednie kell arra, hogy az aláírók megfelelő szakpolitikákat vezessenek be, és arányos intézkedéseket hozzanak a félretájékoztatás jelentette kockázatok, valamint a félretájékoztatás csökkentése érdekében, amennyiben jelentős a közkárosítás dimenziója, és megfelelő biztosítékokat kell nyújtania a szólásszabadságra vonatkozóan. Az iránymutatás által használt „dezinformáció” átfogó kifejezés magában foglalja mind az információ befolyásolására irányuló műveleteket, mind a beavatkozást, beleértve a külföldi szereplők beavatkozását is, amennyiben az információmanipulációt jelentős közkár okozásával alkalmazzák.

Kik a gyakorlati kódex aláírói?

A jelenlegi aláírók közé tartoznak az EU-ban működő főbb online platformok, valamint a szakmai szövetségek és az online és hirdetési ökoszisztémák érintett szereplői. Ezek a következők: Google, Facebook, Twitter, Microsoft, TikTok, Mozilla, DOT Europe (korábban EDiMA), a Hirdetők Világszövetsége (WFA) és belga megfelelője, a Belga Hirdetők Szövetsége (UBA);  a Kommunikációs Ügynökségek Európai Szövetsége (EACA) és annak francia, lengyel és cseh nemzeti tagjai – az Association des Agences Conseils en Communication (AACC), a Stowarzyszenie Komunikacji Marketingowej/Ad Artis Art Foundation (SAR) és az Asociace Komunikacnich Agentur (AKA) – az Interactive Advertising Bureau (IAB Europe), a Kreativitet & Kommunikation és a Goldbach Audience (Svájc) AG.

Hogyan hajtják végre a kódexben foglalt kötelezettségvállalásokat? Mi a helyzet a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály által létrehozott társszabályozási kerettel?

Az iránymutatás a Bizottság dezinformáció kezelésére irányuló átfogó intézkedéseinek részét képezi, és meghatározza egy szilárd nyomonkövetési keret sarokköveit is. Az iránymutatás célja, hogy a meglévő gyakorlati kódexet a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályban előirányzott társszabályozási keret részeként magatartási kódexgé alakítsa át, a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályról a társjogalkotási folyamatban elért végleges megállapodás sérelme nélkül. A társszabályozási keret részeként a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály meghatároz bizonyos célkitűzéseket és minimumkövetelményeket, amelyeket a magatartási kódexeknek tiszteletben kell tartaniuk.

A nagyon nagy platformok számára előnyös lesz a megerősített kódexben való részvétel, tekintettel a javasolt digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály értelmében rájuk alkalmazandó új kötelező kötelezettségekre. Különösen a kockázatértékelés, a kockázatcsökkentés, a felhasználók szerepvállalásának növelése és a reklámokkal kapcsolatos átláthatóság tekintetében. Mint ilyen, a megerősített kódex korai lehetőséget kínál arra, hogy megfelelő intézkedéseket dolgozzanak ki a platformszolgáltatások által jelentett egyik fő kockázat kezelésére, tekintettel a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályra irányuló javaslatra. A kisebb platformok és más érdekelt felek számára is előnyös lenne, ha csatlakoznának a megerősített kódex megfelelő kötelezettségvállalásaihoz annak érdekében, hogy kihasználják a kódex bevált gyakorlatait, és védelmet nyújtsanak a rendszereikkel való, dezinformáció terjesztésére irányuló visszaélésekből eredő reputációs kockázatokkal szemben.

Bár a magatartási kódexek szerinti együttműködés számos előnnyel jár, a kódexhez való csatlakozás továbbra is a platform önkéntes döntése marad, a javasolt digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály keretében is.

Új aláírók csatlakozhatnak a kódexhez?

Igen, a Bizottság arra ösztönzi az új aláírókat, hogy csatlakozzanak a kódexhez, és vegyenek részt annak felülvizsgálatában, mivel a szélesebb körű részvétel növeli a kódex hatását és hatékonyságát. A megerősített kódexre vonatkozó egyik bizottsági ajánlás olyan testre szabott kötelezettségvállalásokat tartalmaz, amelyek megfelelnek az aláírók által nyújtott szolgáltatások sokféleségének, méretüknek és az ökoszisztémában betöltött sajátos szerepüknek. Az aláíróknak alá kell írniuk a szolgáltatásaik szempontjából releváns kötelezettségvállalásokat. A potenciális aláírók már kapcsolatba léphetnek a Bizottság szolgálataival annak érdekében, hogy csatlakozzanak a megerősített kódexhez, és részt vegyenek annak kidolgozásában.

Ki lehet potenciális új aláíró?

A potenciális új aláírók közé tartozhatnak az EU-ban működő, már működő és kialakulóban lévő platformok, a magán üzenetküldő szolgáltatások, az online hirdetési ökoszisztéma érintett érdekelt felei (pl. hirdetéscserék, hirdetéstechnológiai szolgáltatók, márkatulajdonosok), a dezinformáció démonizálására felhasználható szolgáltatásokat nyújtó egyéb szereplők (pl. e-fizetési szolgáltatások, e-kereskedelmi platformok, közösségi finanszírozási/adományozási szolgáltatások), valamint azok az érdekelt felek, akik eszközökkel, eszközökkel, megoldásokkal vagy szakértelemmel hozzájárulhatnak a kódex hatékony működéséhez.

A Covid19-cel kapcsolatos dezinformáció nyomon követésére irányuló program

Hogyan fogja hasznosítani a Covid19-cel kapcsolatos dezinformáció nyomon követésére irányuló program tapasztalatait a megerősített kódex?

A Covid19-cel kapcsolatos dezinformáció nyomon követésére irányuló program részletes áttekintést nyújt a platformok által a koronavírussal és az oltóanyagokkal kapcsolatos hamis és félrevezető információk elleni küzdelem érdekében hozott intézkedésekről. Hasznos átláthatósági intézkedésnek bizonyult a platformok nyilvános elszámoltathatóságának biztosítása szempontjából, és stressztesztnek vetette alá a kódexet. A platformok beszámoltak a hiteles források láthatóságának növelése érdekében hozott intézkedésekről, a megbízható közérdekű információkhoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében kifejlesztett eszközökről, a valószínűsíthetően fizikai kárt okozó hamis vagy félrevezető információkat tartalmazó tartalmak tekintetében lefokozták és intézkedéseket hoztak, a válságot kihasználó tiltott hirdetésekről, valamint az oltóanyagokkal kapcsolatos pontos tájékoztatásra irányuló fokozott erőfeszítésekről.

A nyomonkövetési program számos hiányosságra is rávilágított. A továbbfejlesztett nyomonkövetési rendszernek biztosítania kell a kódexben foglalt kötelezettségvállalások aláírók általi végrehajtásának rendszeres értékelését, és lehetővé kell tennie annak értékelését, hogy a kódex hatékony eszköz-e a dezinformáció elleni küzdelemben. A nyomonkövetési keretnek olyan erős és pontos fő teljesítménymutatókon (KPI-k) kell alapulnia, amelyek mérik az aláírók által végrehajtott szakpolitikák eredményeit és hatását (a továbbiakban: szolgáltatási szintű mutatók), valamint olyan fő teljesítménymutatókon, amelyek mérik a kódex dezinformációra gyakorolt általános hatását az EU-ban (a továbbiakban: strukturális mutatók). A megerősített kódexnek biztosítania kell, hogy az információkat és az adatokat szabványosított formátumban, tagállami bontásban bocsássák rendelkezésre.

Hirdetések elhelyezése és politikai reklámok

Hogyan kívánja az iránymutatás csökkenteni a félretájékoztatásból származó haszonszerzést?

A platformoknak és az online hirdetési ökoszisztéma minden más szereplőjének együtt kell működniük annak érdekében, hogy megállítsák a félretájékoztatás hirdetési bevételek révén történő pénzzé tételét. A kódex megerősített kötelezettségvállalásainak ezért részletesebb és testre szabottabb intézkedéseket kell hozniuk az online hirdetések terjesztéséhez kapcsolódó dezinformációs kockázatok kezelése érdekében. Emellett a márkabiztonsági eszközöknek magukban kell foglalniuk a tényellenőrzők és a kutatók elemzését a dezinformációs kampányok forrásairól. Ezzel szemben a márkatulajdonosoknak és a hirdetőknek kötelezettséget kell vállalniuk arra, hogy hirdetéseiket nem helyezik el dezinformáció mellett vagy olyan helyeken, amelyek ismételten dezinformációt tesznek közzé.

Hogyan fogja az iránymutatás figyelembe venni a szponzorált politikai tartalmak átláthatóságáról szóló, küszöbön álló jogszabályt?

A politikai reklámokra vonatkozó gyakorlati kódex felülvizsgálatának figyelembe kell vennie a küszöbön álló jogalkotási javaslatot, és fontos eszközként szolgál ahhoz, hogy kézzelfogható előrelépést lehessen elérni mind a jogalkotás előtt, mind pedig a jogszabályi kereten keresztül, amint az hatályba lép. A megerősített kódexnek ágazatvezérelt megoldásokat kell kidolgoznia a kódex végrehajtásának támogatására és folyamatos előrelépés elérésére ezen a területen. Az iránymutatás a kódex aláírói kötelezettségvállalásainak megerősítését javasolja a politikai hirdetések átláthatóságának és nyilvánosságra hozatalának fokozása érdekében. Ezeket a hirdetéseket egyértelműen és hatékonyan kell címkézni és megkülönböztetni fizetett tartalomként, és a felhasználók számára lehetővé kell tenni annak megértését, hogy a megjelenített tartalom politikai kérdésekkel kapcsolatos hirdetéseket tartalmaz.

A felhasználók felhatalmazása

Hogyan kezelje a megerősített kódex a manipulatív magatartást?

Az iránymutatás javasolja a kódex megerősítését annak érdekében, hogy az átfogóan lefedje a dezinformáció terjesztésére használt manipulatív magatartás jelenlegi és kialakulóban lévő formáit, például a botokat, a hamis fiókokat, a szervezett manipulációs kampányokat és a fiókok átvételét. A testre szabott kötelezettségvállalásoknak foglalkozniuk kell a sebezhetőségekkel, és biztosítaniuk kell a manipulatív magatartás hatásának csökkentése érdekében hozott intézkedések átláthatóságát és elszámoltathatóságát.

Milyen intézkedéseket javasol az iránymutatás a felhasználói tudatosság növelése érdekében?

A dezinformáció terjedésének korlátozásához kulcsfontosságú, hogy eszközöket biztosítsunk a felhasználók számára az online környezet jobb megértéséhez és a felelősségteljesebb online magatartás előmozdításához. Az iránymutatás felszólítja a kódex aláíróit, hogy szolgáltatásaik architektúrájának vezérelveként kötelezzék el magukat a „biztonságos tervezés” mellett. Ez azt jelenti, hogy az aláíróknak kötelezettséget kell vállalniuk arra, hogy értékelik a rendszereik által jelentett kockázatokat, és úgy alakítják ki szolgáltatásaik architektúráját, hogy minimalizálják a dezinformáció terjedéséhez és felerősítéséhez kapcsolódó kockázatokat.

A megerősített kódexnek konkrét intézkedéseket kell tartalmaznia a dezinformáció vírusos terjedését tápláló ajánlórendszerek kockázatainak csökkentésére, a megbízható közérdekű információk láthatóságának növelésére, valamint figyelmeztetések kiadására azon felhasználók számára, akik olyan tartalmakkal léptek kapcsolatba, amelyeket a tényellenőrzők hamisnak vagy félrevezetőnek minősítettek. A felhasználóknak is nagyobb teret kell biztosítani, például a dezinformáció megjelölése és az ajánlórendszerekre vonatkozó preferenciák testreszabása révén. Az aláírókat arra ösztönözzük, hogy folytassák a médiaműveltség előmozdítására irányuló intézkedéseiket.

A kutatási és tényellenőrző közösség megerősítése

Hogyan biztosítható, hogy a kutatói közösség hozzáférjen a dezinformáció megfelelő tanulmányozásához szükséges adatokhoz?

A kutatók, a civil társadalmi szervezetek, az oknyomozó újságírók és a nem tudományos kutatók fontos szerepet játszanak a dezinformációhoz kapcsolódó kockázatok alakulásának megértésében. A kutatás minősége ezen a területen attól függ, hogy a platformadatok kutatói hozzáférnek-e. A Bizottság arra kéri az aláírókat, hogy drasztikusan javítsák a jelenlegi helyzetet, amelyet epizodikus és önkényes adatszolgáltatás jellemez, amely nem felel meg a kutatási igények teljes körének. Az aláíróknak ezért a kutatói közösséggel, a Digitális Média Európai Megfigyelőközpontjával (EDMO) és az érintett nemzeti hatóságokkal együttműködve közösen létre kell hozniuk az adatokhoz való kutatási célú hozzáférés jogi és szilárd keretét.

Hogyan javíthatja a kódex a tényellenőrzési tevékenységek hatását?

A szolgálatok és az uniós országok közötti tényellenőrzési tevékenységek jelentős hiányosságainak és egyenetlen lefedettségének kezelése érdekében az aláíróknak kötelezettséget kell vállalniuk a tényellenőrzőkkel való együttműködés kiterjesztésére. A tényellenőrzés hatásának növelése a tényellenőrzők által létrehozott tartalmak jobb beépítésével és láthatóságával is elérhető. Az aláíróknak meg kell vizsgálniuk a hatékony címkézési rendszereket, valamint a tényellenőrzések közös adattárának létrehozását, amely megkönnyítené annak platformok közötti hatékony felhasználását a tényellenőrzők által leleplezett dezinformáció újbóli megjelenésének megelőzése érdekében. A tényellenőrzőkkel való együttműködésnek biztosítania kell függetlenségüket, a méltányos díjazást, elő kell mozdítania az együttműködést és meg kell könnyítenie a szolgáltatások közötti áramlást.

A kódex nyomon követése

Hogyan fogják nyomon követni a kódex végrehajtását a jövőben?

A gyakorlati kódex értékelése és a Covid19-cel kapcsolatos dezinformáció nyomon követésére irányuló, folyamatban lévő program hasznos információkkal szolgált a kódex nyomonkövetési rendszerének megerősítéséhez. A továbbfejlesztett kódexnek megerősített nyomonkövetési rendszert kell tartalmaznia, és olyan szilárd keretet kell létrehoznia, amely magában foglalja a tagállami szinten mérhető új fő teljesítménymutatókat. Lehetővé kell tenniük az aláírók által a kódex szerinti kötelezettségvállalásaik teljesítése érdekében végrehajtott szakpolitikák hatásának, valamint a kódex dezinformációra gyakorolt általános hatásának értékelését az EU-ban.

Az aláíróknak a megerősített nyomonkövetési keret alapján, harmonizált sablonok felhasználásával rendszeres jelentéseket kell közzétenniük, amelyek szabványos és ellenőrizhető formátumokat tartalmaznak a fő teljesítménymutatók alapján történő adatszolgáltatáshoz. A dezinformáció terjedésével kapcsolatos magasabb kockázati profillal rendelkező online szolgáltatásoknak hathavonta jelentést kell tenniük a kötelezettségvállalások végrehajtásáról, és évente értékelniük kell a dezinformációs jelenséggel kapcsolatos kockázatokat. A kódex többi aláírójának évente jelentést kell tennie, és meg kell adnia a tevékenységeiknek megfelelő adatokat és mérőszámokat.

Az iránymutatás azt javasolja, hogy az aláírók kötelezzék el magukat egy nyilvánosan hozzáférhető online közös átláthatósági központ létrehozása, létrehozása és fenntartása mellett, amely áttekintést nyújt az aláírók által a kódex kötelezettségvállalásainak végrehajtása érdekében elfogadott konkrét politikákról.

Mi az állandó munkacsoport szerepe?

Az állandó munkacsoportnak meg kell vizsgálnia, hogy a technológiai, társadalmi, piaci és jogalkotási fejlemények fényében hogyan lehet továbbfejleszteni és kiigazítani a kódexet. A munkacsoport elnöki tisztét a Bizottság tölti be, és a kódex aláírói, valamint az Európai Külügyi Szolgálat, az EDMO és az Audiovizuális Médiaszolgáltatásokat Szabályozó Hatóságok Európai Csoportja (ERGA) képviselői vesznek részt benne. Meg kell vizsgálnia például a tagállami szinten mérhető strukturális mutatók és mechanizmusok kidolgozását, vagy egy olyan kockázatértékelési módszer kidolgozását, amely gyors reagálást tesz lehetővé olyan különleges helyzetekben és válságokban, mint a választások vagy a világjárvány.