Az adatokról szóló törvény

A Bizottság 2022. február 23-án elfogadta az adatokhoz való méltányos hozzáférésre és azok felhasználására vonatkozó harmonizált szabályokról szóló rendeletjavaslatot – más néven az adattörvényt –. Az adatmegosztási jogszabály az európai adatstratégia kulcsfontosságú pillére. Jelentős mértékben hozzá fog járulni a digitális évtized digitális transzformációs célkitűzéséhez.

Az új intézkedések kiegészítik a 2020 novemberében javasolt adatkormányzási rendeletet, amely az európai adatstratégia első eredménye. Míg az adatkormányzásról szóló rendelet létrehozza az adatok megkönnyítésére szolgáló folyamatokat és struktúrákat, az adattörvény tisztázza, hogy ki és milyen feltételek mellett teremthet értéket az adatokból. 

Az adattörvény biztosítja a méltányosságot azáltal, hogy szabályokat állapít meg a tárgyak internete (IoT) eszközei által generált adatok felhasználására vonatkozóan. 

Az objektumok vagy eszközök felhasználói általában úgy vélik, hogy teljes joggal kell rendelkezniük az általuk generált adatokra vonatkozóan. Ezek a jogok azonban gyakran nem egyértelműek. És a gyártók nem mindig úgy tervezik termékeiket, hogy lehetővé tegyék a felhasználók, mind a szakemberek, mind a fogyasztók számára, hogy teljes mértékben kihasználják az általuk létrehozott digitális adatokat, amikor IoT-objektumokat használnak. Ez olyan helyzethez vezet, amelyben az ilyen fontos digitális adatokra való támaszkodás, a digitalizálás és az értékteremtés visszaszorítása érdekében nem kerül sor méltányos elosztásra. 

Az adattörvény célja továbbá az adathozzáférési jogok közötti összhang biztosítása, amelyeket gyakran egyedi helyzetekre, valamint eltérő szabályokkal és feltételekkel alakítanak ki. Bár az adattörvény nem érinti a meglévő adathozzáférési kötelezettségeket, a jövőbeli szabályoknak összhangban kell lenniük vele. A meglévő szabályokat értékelni kell, és adott esetben hozzá kell igazítani az adatokról szóló jogszabályhoz a felülvizsgálat esedékességekor. 

Hogyan fog ez működni a gyakorlatban?

Az adattörvény több adatot fog elérhetővé tenni a vállalatok, a polgárok és a közigazgatási szervek javára olyan intézkedések révén, mint például:

• Olyan intézkedések, amelyek növelik a jogbiztonságot azon vállalatok és fogyasztók számára, akik adatokat állítanak elő arról, hogy ki és milyen feltételek mellett használhatja fel ezeket az adatokat, valamint arra ösztönzi a gyártókat, hogy továbbra is fektessenek be a magas színvonalú adattermelésbe. Ezek az intézkedések megkönnyítik a szolgáltatók közötti adattovábbítást, és méretüktől függetlenül több szereplőt fognak ösztönözni az adatgazdaságban való részvételre. 
• A tisztességes adatmegosztást akadályozó szerződéses egyensúlytalanságokkal való visszaélések megelőzésére irányuló intézkedések. A kkv-k védelemben részesülnek a lényegesen erősebb piaci pozícióval rendelkező fél által előírt tisztességtelen szerződési feltételekkel szemben. A Bizottság szerződésmintákat is ki fog dolgozni annak érdekében, hogy segítse az ilyen piaci szereplőket a tisztességes adatmegosztási szerződések kidolgozásában és megtárgyalásában.
• A közszférabeli szervezetek számára a magánszektor birtokában lévő, meghatározott közérdekű célokból szükséges adatokhoz való hozzáférés és azok felhasználása. Például olyan betekintést kell kidolgozni, amely gyorsan és biztonságosan reagál a vészhelyzetre, miközben minimalizálja a vállalkozásokra nehezedő terheket.
• Új szabályok, amelyek meghatározzák a megfelelő keretfeltételeket az ügyfelek számára ahhoz, hogy hatékonyan válthassanak a különböző adatfeldolgozó szolgáltatók között az uniós felhőpiac felszabadítása érdekében. Ezek hozzájárulnak a hatékony adatinteroperabilitás átfogó keretéhez is. 

Ezen túlmenően az adattörvény felülvizsgálja az adatbázis-irányelv egyes szempontjait. Nevezetesen tisztázza a sui generis adatbázishoz való jog (azaz bizonyos adatbázisok tartalmának védelméhez való jog) szerepét és alkalmazását az IoT-eszközök által generált vagy megszerzett adatokból származó adatbázisokra. Ez biztosítani fogja, hogy az adattulajdonosok és a felhasználók érdekei közötti egyensúly összhangban legyen az uniós adatpolitika tágabb célkitűzéseivel.

Hatás az egész EU-ban 

Az adattörvény az innováció és az új munkahelyek erőteljes motorja lesz. Ez lehetővé teszi az EU számára annak biztosítását, hogy élen járjon az adatokon alapuló innováció második hullámában. 

• Ha „hagyományos” terméket vásárol, a termék minden alkatrészét és tartozékát megvásárolja. Ha azonban olyan csatlakoztatott terméket vásárol, amely adatokat generál, gyakran nem világos, hogy ki mit tehet az adatokkal. Azáltal, hogy lehetővé teszi a felhasználók számára adataik könnyebb továbbítását („port”), az adattörvény mind az egyének, mind a vállalkozások számára nagyobb ellenőrzést biztosít az általuk az intelligens tárgyak, gépek és eszközök használata révén generált adatok felett, lehetővé téve számukra, hogy élvezhessék a termékek digitalizálásának előnyeit. 
• A vonatkozó adatokhoz való hozzáférés révén az utópiaci szolgáltatók javíthatják és újíthatják szolgáltatásaikat, és egyenlő feltételek mellett versenyezhetnek a gyártók által kínált összehasonlítható szolgáltatásokkal. Ezért a csatlakoztatott termékek felhasználói olcsóbb javítási és karbantartási szolgáltatót választhatnak, vagy maguk is karbantarthatják és javíthatják. Így profitálnának az alacsonyabb árakból ezen a piacon. Ez meghosszabbíthatja az összekapcsolt termékek élettartamát, hozzájárulva ezáltal a zöld megállapodás célkitűzéseinek megvalósításához.
• Az ipari berendezések működésére vonatkozó adatok rendelkezésre állása lehetővé teszi a gyárpadló optimalizálását: a gyárak, gazdaságok és építőipari vállalatok képesek lesznek optimalizálni a működési ciklusokat, a gyártósorokat és az ellátási lánc menedzsmentjét, többek között a gépi tanulás alapján.
• A precíziós mezőgazdaságban a csatlakoztatott berendezésekből származó adatok IoT-elemzése segítheti a gazdálkodókat a valós idejű adatok, például az időjárás, a hőmérséklet, a nedvesség, az árak vagy a GPS-jelek elemzésében, és betekintést nyújt a hozam optimalizálására és növelésére. Ez javítani fogja a mezőgazdasági üzemek tervezését, és segíteni fogja a mezőgazdasági termelőket abban, hogy döntéseket hozzanak a szükséges erőforrások szintjéről.
• Az uniós vállalkozások – különösen a kkv-k – az adathozzáférési és -hordozhatósági jogoknak köszönhetően több lehetőséget kapnak a versenyre és az innovációra az általuk előállított adatok alapján. Könnyebb lesz az adatok továbbítása a szolgáltatóknak és azok között, és ez – méretüktől függetlenül – több szereplőt fog ösztönözni az adatgazdaságban való részvételre. 

Nyílt konzultáció

Az adattörvényről szóló nyilvános konzultáció 2021. június 3. és szeptember 3. között zajlott. Az összefoglaló jelentés számba veszi a hozzászólásokat, és bemutatja az érdekelt felek véleményét, amelyek hozzájárultak a javaslat kidolgozásához, a mennyiségi szempontokra összpontosítva.

Az adatmegosztási jogszabályra irányuló javaslat 2022. március 14. és május 11. között nyitott az érdekelt felek visszajelzésére. Ezt a visszajelzést az Európai Parlament és a Tanács elé terjesztik azzal a céllal, hogy hozzájáruljanak a jogalkotási vitához.

Politikai megállapodás

2023. június 28-án politikai megállapodás született az Európai Parlament és az EU Tanácsa között az adatmegosztási jogszabályról. A törvényt most hivatalosan jóvá kell hagyni, és elfogadása után 20 nappal a Hivatalos Lap kihirdetését követően lép hatályba, és 20 hónap elteltével lép hatályba.