Az adatokról szóló törvény

A Bizottság 2022. február 23-án elfogadta az adatokhoz való tisztességes hozzáférésre és azok felhasználására vonatkozó harmonizált szabályokról szóló rendeletjavaslatot – más néven adattörvényt. Az adattörvény az európai adatstratégia kulcsfontosságú pillére. Jelentősen hozzá fog járulni a digitális évtized digitális transzformációs célkitűzéséhez.

Az új intézkedések kiegészítik a 2020 novemberében javasolt adatirányítási rendeletet, amely az európai adatstratégia első eredménye. Míg az adatirányítási rendelet létrehozza az adatok megkönnyítésére szolgáló folyamatokat és struktúrákat, az adattörvény tisztázza, hogy ki és milyen feltételek mellett hozhat létre értéket az adatokból. 

Az adattörvény biztosítja a méltányosságot azáltal, hogy szabályokat állapít meg a tárgyak internete (IoT) eszközök által generált adatok felhasználására vonatkozóan. 

A tárgyak vagy eszközök felhasználói általában úgy vélik, hogy teljes körű jogokkal kell rendelkezniük az általuk generált adatok tekintetében. Ezek a jogok azonban gyakran nem egyértelműek. A gyártók nem mindig úgy tervezik meg termékeiket, hogy a felhasználók – mind a szakemberek, mind a fogyasztók – teljes mértékben kihasználhassák az IoT-objektumok használata során létrehozott digitális adatokat. Ez olyan helyzethez vezet, amelyben nincs méltányos elosztása az ilyen fontos digitális adatokra épülő kapacitásnak, visszatartva a digitalizálást és az értékteremtést. 

Az adattörvény célja továbbá, hogy biztosítsa az adathozzáférési jogok következetességét, amelyeket gyakran egyedi helyzetekre és eltérő szabályok és feltételek mellett alakítanak ki. Bár az adatokról szóló törvény nem érinti a meglévő adathozzáférési kötelezettségeket, a jövőbeli szabályoknak összhangban kell lenniük azzal. A meglévő szabályokat értékelni kell, és adott esetben össze kell hangolni az adatszolgáltatási törvénnyel, amikor azok felülvizsgálata esedékes. 

Hogyan fog ez működni a gyakorlatban?

Az adatokról szóló törvény több adatot tesz elérhetővé a vállalatok, a polgárok és a közigazgatások javára olyan intézkedések révén, mint például:

• A jogbiztonság növelését célzó intézkedések azon vállalkozások és fogyasztók számára, akik adatokat állítanak elő arról, hogy ki és milyen feltételek mellett használhatja fel ezeket az adatokat, valamint ösztönzők a gyártók számára, hogy továbbra is beruházzanak a magas színvonalú adattermelésbe. Ezek az intézkedések megkönnyítik az adatok szolgáltatók közötti továbbítását, és – méretüktől függetlenül – több szereplőt ösztönöznek az adatgazdaságban való részvételre. 
• A tisztességes adatmegosztást akadályozó, szerződéses egyensúlytalanságokkal való visszaélés megelőzésére irányuló intézkedések. A kkv-k védelemben részesülnek a jelentősen erősebb piaci pozícióval rendelkező fél által előírt tisztességtelen szerződési feltételekkel szemben. A Bizottság szerződésmintákat is kidolgoz annak érdekében, hogy segítse az ilyen piaci szereplőket a tisztességes adatmegosztási szerződések kidolgozásában és megtárgyalásában.
• A közszférabeli szervezetek számára a magánszektor birtokában lévő olyan adatokhoz való hozzáférés és azok felhasználása, amelyek meghatározott közérdekű célokból szükségesek. Például olyan felismerések kidolgozása, amelyek segítségével gyorsan és biztonságosan lehet reagálni a veszélyhelyzetekre, miközben minimalizálni kell a vállalkozásokra nehezedő terheket.
• Új szabályok, amelyek meghatározzák a megfelelő keretfeltételeket ahhoz, hogy az ügyfelek hatékonyan válthassanak az adatfeldolgozási szolgáltatásokat nyújtó különböző szolgáltatók között az uniós felhőpiac felszabadítása érdekében. Ezek hozzá fognak járulni a hatékony adat-interoperabilitás átfogó keretéhez is. 

Ezenkívül az adattörvény áttekinti az adatbázisokról szóló irányelv egyes vonatkozásait. Tisztázza a sui generis adatbázishoz való jog (azaz bizonyos adatbázisok tartalmának védelméhez való jog) szerepét, valamint az IoT-eszközök által generált vagy megszerzett adatokból származó adatbázisokra való alkalmazását. Ez biztosítani fogja, hogy az adattulajdonosok és a felhasználók érdekei közötti egyensúly összhangban legyen az uniós adatpolitika tágabb célkitűzéseivel.

Hatás az egész EU-ban 

Az adattörvény az innováció és az új munkahelyek erőteljes motorja lesz. Lehetővé teszi az EU számára annak biztosítását, hogy az adatokon alapuló innováció második hullámának élvonalában álljon. 

• Ha „hagyományos” terméket vásárol, annak minden alkatrészét és tartozékát megszerzi. Ha azonban olyan csatlakoztatott terméket vásárol, amely adatokat generál, gyakran nem világos, hogy ki mit tehet az adatokkal. Azáltal, hogy a felhasználók könnyebben továbbíthatják („port”) adataikat, az adattörvény mind az egyének, mind a vállalkozások számára nagyobb ellenőrzést biztosít az intelligens tárgyak, gépek és eszközök használata révén általuk generált adatok felett, ezáltal lehetővé téve számukra, hogy élvezhessék a termékek digitalizálásának előnyeit. 
• A vonatkozó adatokhoz való hozzáféréssel az utópiaci szolgáltatók javíthatják és újíthatják szolgáltatásaikat, és a gyártók által kínált összehasonlítható szolgáltatásokkal egyenlő feltételek mellett versenyezhetnek. Ezért a csatlakoztatott termékek felhasználói választhatnak olcsóbb javítási és karbantartási szolgáltatót – vagy maguk karbantarthatják és javíthatják. Így előnyükre válna az alacsonyabb árak ezen a piacon. Ez meghosszabbíthatja az összekapcsolt termékek élettartamát, hozzájárulva ezáltal a zöld megállapodás célkitűzéseihez.
• Az ipari berendezések működésére vonatkozó adatok rendelkezésre állása lehetővé teszi a gyártelepek optimalizálását: a gyárak, a gazdaságok és az építőipari vállalatok képesek lesznek optimalizálni a működési ciklusokat, a gyártósorokat és az ellátási lánc menedzsmentjét, többek között a gépi tanulás alapján.
• A precíziós mezőgazdaságban a csatlakoztatott berendezésekből származó adatok IoT-elemzése segítheti a gazdálkodókat a valós idejű adatok, például az időjárás, a hőmérséklet, a nedvesség, az árak vagy a GPS-jelek elemzésében, és betekintést nyújt a hozam optimalizálásának és növelésének módjába. Ez javítani fogja a mezőgazdasági üzemek tervezését, és segíteni fogja a mezőgazdasági termelőket abban, hogy döntéseket hozzanak a szükséges erőforrások szintjéről.
• Az uniós vállalkozásoknak, különösen a kkv-knak több lehetőségük lesz a versenyre és az innovációra az általuk generált adatok alapján, az adatokhoz való hozzáférésnek és a hordozhatósági jogoknak köszönhetően. Könnyebb lesz az adatok továbbítása a szolgáltatóknak és a szolgáltatók között, és ez – méretüktől függetlenül – több szereplőt fog ösztönözni az adatgazdaságban való részvételre. 

Nyílt konzultáció

Az adattörvényről szóló nyilvános konzultáció 2021. június 3-tól szeptember 3-ig tartott. Az összefoglaló jelentés számba veszi a hozzászólásokat, és bemutatja az érdekelt felek azon nézeteit, amelyek segítettek a javaslat alakításában, a mennyiségi szempontokra összpontosítva.

Az adattörvényre irányuló javaslat 2022. március 14. és május 11. között nyitott az érdekelt felek visszajelzéseire. Ezt a visszajelzést benyújtják az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak azzal a céllal, hogy hozzájáruljanak a jogalkotási vitához.