Kulcsfontosságú technológiák a közlekedés digitalizációjának fellendítéséhez

A „Horizont 2020” keretprogramon keresztül az EU számos innovatív kutatási és innovációs projekthez nyújtott támogatást, új közlekedési megoldások kifejlesztésével és tesztelésével. A támogatás folytatódik a 2021–2027-es időszakra szóló hosszú távú költségvetés finanszírozási programjaival, különös tekintettel a telepítésre.

„A digitális technológiák forradalmasíthatják mozgásunkat, intelligensebbé, hatékonyabbá és környezetbarátabbá téve mobilitásunkat.”

Adina Vălean közlekedésért felelős biztos

Összekapcsolt és automatizált mobilitás (CAM)

Az automatizált járművek elfogadásának lehetővé tétele érdekében az Európai Bizottság jogi keretet fog bevezetni jóváhagyásukhoz. A Horizont 2020 keretében elért eredményekre építve (lásd az alábbi példát) a Bizottság támogatni fogja a kutatást és az innovációt annak érdekében, hogy Európa világelsővé váljon a CAM-rendszerek és -szolgáltatások terén. Az Európai horizont „összekapcsolt, együttműködő és automatizált mobilitás” elnevezésűpartnersége 500 millió EUR összegű hozzájárulást kap.

A járművek közötti, valamint a járművek és a közúti infrastruktúra közötti információcserét lehetővé tevő együttműködő intelligens közlekedési rendszerek (C-ITS) döntő fontosságúak a CAM kiépítéséhez. Ezek várhatóan javítják a közúti biztonságot, a közlekedés hatékonyságát és a kényelmet. A C-ITS kiépítése 2021–202-tól részesül majd az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) programtámogatásából.

Az AUTOPILOT projekt, amely 2017 és 2020 között zajlott, arra összpontosított, hogy tesztelje az IoT eszközök használatát az automatizált vezetéshez valós körülmények között. Az autopilot megnyitja az utat az önvezető járművekhez kapcsolódó innovatív kereskedelmi szolgáltatások előtt. A projekt mintegy 20 millió eurós beruházást kapott, és kiemelte a digitális technológiák fontosságát az önvezető járművek képességeinek javításában a környezetük jobb megértésében, valamint az IoT érzékelők kiegészítésében. Például az IoT használata javíthatja a biztonságot azáltal, hogy észleli a látóhatáron kívüli akadályokat.

5G konnektivitás

Az 5G kulcsfontosságú tényező az automatizált járművek és a digitalizált vonatok számára. Az 5G folyosók Európa -szerte történő kiépítésének előkészítése érdekében a különböző helyszíneken különböző közlekedési módok esetében ambiciózus, határokon átnyúló folyosókísérleti projekteket folytatnak CAM-használati esetekkel.

Az EU célja, hogy 2025-re megszakítás nélkül lefedje a főbb európai közlekedési útvonalakat. Ezt a célt pénzügyileg támogatja az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz és a Rezilienciaépítési és Helyreállítási Eszköz, különös tekintettel a határokon átnyúló folyosókra (CEF) és a nemzeti szakaszokra (RRF és CEF). A magánberuházásokkal és más közfinanszírozási forrásokkal együtt 2030-ra hozzá fognak járulni a teljes 5G lefedettség eléréséhez, hogy Európa-szerte biztonságos és összekapcsolt utazásra kerülhessen sor.

A Bologna-München folyosóra összpontosítva (három országban 600 km-re) a Horizont 2020által finanszírozott 5G -CARMEN projekt célja, hogy kihasználja az 5G legújabb eredményeit annak érdekében, hogy segítsen az autóiparnak biztonságosabb, környezetbarátabb és intelligensebb közlekedést nyújtani, amely az önvezető autók lehetővé tétele. A legfontosabb innovációk középpontjában az autonóm módon irányított hibrid hálózat fejlesztése áll, amely ötvözi a rövid hatótávolságú járművek közötti közvetlen (V2V) és a jármű-infrastruktúra (V2I) kommunikációt a nagy hatótávolságú jármű-hálózat (V2N) kommunikációval, amely összekapcsolja a vezető európai autógyártókat, mobilhálózat-üzemeltetőket, távközlési szolgáltatókat, közúti szolgáltatókat és kutatóközpontokat.

Mesterséges intelligencia

A mesterséges intelligenciának számtalan alkalmazása van a közlekedésben: automatizált járművek, optimalizált töltés és akkumulátorhasználat az elektromos járművek számára, javított útvonalak a személy- és áruszállítás számára, támogatás a tervezéshez vagy a közlekedési infrastruktúrához és szolgáltatásokhoz, valamint töltőállomások kiépítése.

2021 áprilisában a Bizottság javaslatot tett a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályra, amely azonosítja a nagy kockázatú MI-rendszereket, és meghatározza a megfelelés követelményeit. Ez magában foglalja azokat a rendszereket is, amelyek több mobilitási területen – többek között a személygépkocsikban, a polgári repülésben és a tengerészeti felszerelésekben – biztonsági funkciókat látnak el. A törvényt az e területekre vonatkozó egyedi követelmények egészítik ki.

A közlekedés területén a mesterséges intelligenciát alkalmazó számos kutatási és innovációs projektet uniós finanszírozással támogattak és fognak támogatni. A DIGITAL keretében a tesztelési és kísérleti létesítmények (TEF) lehetővé teszik az új, mesterséges intelligencián alapuló megoldások kutatását a valós élethez közeli környezetben. Ezzel összefüggésben a TEF az intelligens közösségek számára előnyös lehet a mobilitással kapcsolatos megoldások számára.

Félvezetők

Amint azt a félvezető-hiánynak az olyan iparágakra gyakorolt jelentős hatása is mutatja, mint például a gépjárműgyártás, az elektronika területén az elegendő kapacitás kulcsfontosságú az ellátási láncok ellenálló képessége, valamint Európa szuverenitása és versenyképessége szempontjából.

A Bizottság 2022 februárjában elfogadta az európai csipekről szóló jogszabálycsomagot. Célja az európai félvezető-ökoszisztéma megerősítése és a hiányok kezelése. Vonzó beruházási környezetet teremt, megerősíti Európa technológiai vezető szerepét a félvezető-értéklánc mentén, és 2030-ig több mint 43 milliárd EUR összegű beruházást mozgósít.

Az ipari szövetség a feldolgozókért és a félvezető-technológiákért, valamint a mikroelektronika és a konnektivitás területén közös európai érdekű lehetséges fontos projekt segíti az EU erőinek egyesítését.

A csipekkel foglalkozó közös vállalkozás elődjének (ECSEL) eredményeire építve támogatja a kutatást és az innovációt a köz- és magánberuházások összevonásával (lásd az alábbi példákat). Ezek a beruházások olyan felhasználói iparágakat is megcéloznak, mint a közlekedési és a gépjárműipar, különösen egy nyitott autóipari hardverplatformra irányuló kezdeményezés révén.

Példák az ECSEL közös vállalkozás keretében finanszírozott projektekre

Az Autodrive, összesen 68 millió eurós beruházással, fejlett hibatudatos, hibabiztos és hibamentes elektronikus alkatrészeket, rendszereket és architektúrákat fejlesztett ki a nagymértékben és teljesen automatizált vezetéshez. Hozzájárult ahhoz, hogy a jövőbeli mobilitás biztonságosabbá, hatékonyabbá, megfizethetőbbé és elfogadhatóbbá váljon a végfelhasználók számára. A termékek közé tartoznak a teljesen összeszerelt jármű prototípusok, az automatizált busz, a továbbfejlesztett útleolvasás, az új aktív biztonsági funkciók, valamint az automatizált vezetési rendszerek szabványosításához és tanúsításához való hozzájárulás.

 

Nyílt európai szoftveres járműplatform

A szoftver egyre fontosabb szerepet játszik a járművek működésének irányításában és az új funkciók lehetővé tételében. A szoftveresen definiált járművekre való átállás kihívást jelent az európai autóipar vezető szerepe és versenyképessége számára, amely új erős globális versenytársakkal és szoftverfejlesztéssel kapcsolatos problémákkal szembesül.

A Bizottság verseny előtti, EU-vezérelt együttműködést kezdeményezett a járműszoftver-készlet nem differenciáló elemei tekintetében. Ezt a kezdeményezést a főbb uniós gépjárműipari vállalatokat bevonó irányítási munkafolyamat, valamint a kulcsfontosságú digitális technológiák közös vállalkozás keretében végrehajtott beruházások támogatják. Lehetővé teszi a résztvevők számára, hogy nagyobb hatékonyságot és gyorsabb piacra jutási időt érjenek el, miközben egyenlő versenyfeltételeket biztosítanak. Szorosan összhangban lesz a nyílt autóipari hardverplatformra vonatkozó kezdeményezéssel. További információkért olvassa el a külön tanulmányt.

Kiberbiztonság

A digitális infrastruktúrákra és a mobilitási szolgáltatásokra való nagyobb támaszkodás növeli a kiberbiztonság fontosságát. A hálózati és információs rendszerek biztonságáról szóló uniós irányelv (NIS-irányelv) célja, hogy az EU kritikus infrastruktúráján belül magas szintű közös hálózati és információs rendszerek biztonságát valósítsa meg.

Az Unió egész területén magas szintű kiberbiztonságot biztosító intézkedésekről szóló felülvizsgált irányelv (NIS 2) és a kritikus fontosságú szervezetek rezilienciájáról szóló új irányelv egyaránt foglalkozik a kritikus fontosságú szervezetek és hálózatok kiber- és fizikai ellenálló képességével, beleértve a közlekedési infrastruktúrát is. A digitális technológia támogatja a kiberbiztonsági infrastruktúra kiépítését, az EU kiberbiztonsági iparának megerősítését, valamint a kiberbiztonság elterjedésének és az uniós jogszabályok végrehajtásának fokozását.

A digitális technológiák bevezetésének felgyorsítása

A mobilitási és közlekedési vállalatok, különösen a kisebb vállalatok számára valódi kihívást jelenthet a digitális átalakulásuk sikere. A DIGITAL keretében támogatott európai digitális innovációs központok egyablakos ügyintézési pontokként működnek, támogatva a vállalatokat digitalizációjukban. Céljuk, hogy hozzáférést biztosítsanak a műszaki szakértelemhez és kísérletekhez, a „beruházás előtti teszteléshez” és az innovációs szolgáltatásokhoz, például pénzügyi tanácsadáshoz, képzéshez és készségfejlesztéshez. Olyan környezetvédelmi kérdésekkel is foglalkoznak, mint az energiafogyasztás és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése.

Digitális készségek

Mivel a közlekedés és a mobilitás jelentős változásokon megy keresztül, nem utolsósorban a technológiai átalakulás és az adatokhoz való hozzáférés miatt, a munkaerő átképzésére és továbbképzésére egyaránt szükség van. Az EU célkitűzéseket fogadott el, intézkedéseket és ajánlásokat fogalmazott meg a tagállamok számára annak érdekében, hogy a munkavállalók rendelkezzenek a szükséges digitális készségekkel, és több IKT-szakembert képezzenek ki. Például a CEF keretében létrehozott európai digitális készségekkel és munkahelyekkel foglalkozó platform célja, hogy egyedülálló referenciaponttá váljon a digitális készségek terén, lehetővé téve valamennyi európai polgár számára, hogy a lehető legtöbbet hozza ki társadalmunk és gazdaságunk digitális átalakulásából.