Széles sávú internet: A terv meghatározása

A nemzeti és regionális politikai döntéshozók feladata, hogy a regionális vagy vidékfejlesztési politika fő célkitűzéseinek támogatása érdekében tervezzenek beruházásokat. Ezért a széles sávú hálózatokra vonatkozó tervet politikailag támogatni kell, és összhangban kell lennie a regionális politikai célokkal.

A szélessávú szolgáltatások tervezése magában foglalja a különböző ágazatok (pl. egészségügy, oktatás és közigazgatás) fenntartható gazdasági növekedésével, az egyenlő hozzáférési szolgáltatásokkal, az innovatív hajtóerővel és a polgárok digitális szolgáltatásokból származó előnyeivel kapcsolatos megfontolásokat. A nagy sebességű konnektivitás továbbá hatással van más szakpolitikai menetrendekre, például az intelligens városokra, a távorvoslásra, az oktatásra és az intelligens energiahálózatokra. A szélessávú terv összeállításához figyelembe kell vennie:

• a regionális társadalmi-gazdasági fejlesztési célkitűzések a következő két évtizedben;
• a nagy sebességű széles sávú hálózatok várható hozzájárulása e célkitűzések eléréséhez;
• a nagy sebességű internetkapcsolaton alapuló digitális szolgáltatások iránti kereslet;
• a széles sávú használat megkönnyítése érdekében megoldandó problémák;
• a szélessávú hozzáférés előnyei a helyi lakosok és a társadalom egésze számára.

A széles sávú hálózatokra vonatkozó terv kidolgozásához nyújtott támogatás – más települések és régiók összevonása és egyesítése

A szélessávú szolgáltatások fejlesztése részletes műszaki és jogi szakértelmet igényel, amelyet csak nagy erőfeszítéssel lehet megvalósítani az egyes településeken és régiókban. Ezért alapvető fontosságú az egységes érdekek koncentrálása és a kis léptékű struktúrák leküzdése. Az önkormányzati, körzeti, megyei és országhatárokon átívelő szomszédokkal a szélessávú tervezés és kiépítés terén folytatott együttműködés ezért döntő előnyökkel jár:

• a méretgazdaságosság elérése;
• szerződéses hatáskört szereznek, amikor egyetlen kapcsolattartó pontként egyetlen hangon szólalnak meg;
• az integrált infrastruktúra megkönnyíti az üvegszálak bérbeadását (hosszú, folyamatos összeköttetéseket lehet kínálni a rövid, nem összekapcsolt szakaszok helyett), ami növeli a bevételi potenciált;
• elérhető áron jó minőségű internetet fognak elérni;
• tudásmegosztás a technológia és a jogi feltételek területén;
• szinergiák kihasználása a tervezés, a finanszírozás, a kiépítés, a lízing és a hálózatüzemeltetés terén;
• az elfogulatlan szakértők tanácsadási támogatásának kölcsönös alkalmazása hozzájárul a nagyszabású projektek sikeréhez.

A beruházási igények azonosítása

A szélessávú tervnek tartalmaznia kell a régió szélessávú helyzetének piaci és infrastrukturális elemzését a beavatkozási területek azonosítása és a várható költségek megállapítása érdekében. A legfontosabb megoldandó kérdések a következők:

• a terület társadalmi-gazdasági és demográfiai jellemzőinek elemzése;
• a következő 5–15 évben (kizárólag) online nyújtandó közszolgáltatások;
• a széles sávú hozzáférés jelenlegi lefedettsége, minősége és ára;
• az NGN széles sávú lefedettségének elérése a régióban, ha nem kerül sor beavatkozásra;
• verseny a széles sávú szolgáltatásokért a régióban;
• a köztulajdonban lévő és az egyéb közműinfrastruktúra keveréke;
• a költségeket növelő vagy a technológia meghatározását célzó topográfiai jellemzők, mint például a természetvédelmi területek vagy a városközpontban található rendkívül érzékeny területek;
• a helyi közösségek és az alulról építkező kezdeményezések szerepe a beruházásokhoz való hozzájárulásban.

A célok meghatározása

A széles sávú hálózatokra vonatkozó tervnek konkrét célokat kell meghatároznia a széles sávú lefedettségre és a régió jobb életminőségének elérésére vonatkozóan, például:

• a nagy sebességű széles sávú internethez hozzáféréssel rendelkező lakosság/háztartások százalékos aránya 2025-ben és 2030-ban;
• a szükséges infrastruktúra minősége a következő 5–15 évben;
• az új infrastruktúra bővítése a következő 10–20 évben.

Az érdekelt felek azonosítása és együttműködés kialakítása

A széles sávú hálózatokra vonatkozó terv, amely megteremti a megfelelő feltételeket és ösztönzőket számos érdekelt fél számára a projektben való részvételhez, képes lesz jobban kihasználni a régióban jelen lévő erőforrásokat, kompetenciákat és eszközöket, és végső soron nagyobb esélye lesz a sikerre.

Az érdekelt felek a következők:

• pénzügyi és intézményi partnerek;
• hálózatüzemeltetők és szolgáltatók (érdekeltek a szolgáltatások hálózaton keresztüli értékesítésében);
• polgári egyesületek, helyi vállalkozások, lakásépítő vállalkozások;
• más, infrastruktúrával rendelkező vállalatok (különösen az üvegszálas vagy a végfelhasználóval való utolsó mérföldes összeköttetések);
• egyéb távközlési vállalatok, amelyek hajlandók sötétszálat lízingelni, pl. 4G/5G/6G üzemeltetők;
• kábeltelevízió-üzemeltetők, szolgáltatók és minden más, backhaulingot igénylő üzemeltető;
• nem távközlési vállalatok, amelyek saját igényeikhez kívánnak sötétszálat bérelni;
• a fejlett szociális IKT-szolgáltatások révén szociális előnyöket nyújtó érdekelt felek, valamint az új széles sávú hálózat legnagyobb potenciális ügyfeleinek (pl. kórházak, iskolák, idősek és szociális lakásépítő vállalatok, rendőrség, biztonság, katonai, sürgősségi szolgálatok stb.) demonstrálása;
• a magán-végfelhasználókhoz (pl. ingatlantulajdonhoz vagy egyesületekhez) közvetlenül hozzáférő érdekelt felek;
• a szabályozásért és támogatásért felelős intézményi érdekelt felek (pl. közigazgatási tisztviselők, önkormányzatok, nemzeti és uniós kormányok, nemzeti távközlési szabályozók, uniós szabályozók és támogatási szervek).

Figyelembe véve az általános társadalmi-gazdasági képet, a széles sávú szolgáltatásokat és a régió szakpolitikai hátterét, 4 kulcsfontosságú stratégiai döntést kell hoznia: infrastruktúra és technológia, beruházási modell, üzleti modell és finanszírozás. Az utolsó lépés egy konkrét cselekvési terv kidolgozása lenne.

További részletekért és példákért lásd a Szélessávú Befektetési Útmutatót.