Szélessáv: A terv meghatározása

A nemzeti és regionális politikai döntéshozóknak beruházásokat kell tervezniük a regionális vagy vidékfejlesztési politika fő célkitűzéseinek támogatása érdekében. Ezért a szélessávú tervnek politikai támogatást kell kapnia, és összhangban kell állnia a regionális politikai célokkal.

A széles sávú hálózatok tervezése magában foglalja a különböző ágazatok (pl. egészségügy, oktatás és közigazgatás) fenntartható gazdasági növekedésével, az egyenlő hozzáférési szolgáltatásokkal, az innovatív törekvésekkel és a polgárok digitális szolgáltatásokból származó előnyeivel kapcsolatos megfontolásokat. Emellett a nagy sebességű konnektivitás más szakpolitikai menetrendekre is hatással van, például az intelligens városokra, a távorvoslásra, az oktatásra és az intelligens energiahálózatokra. A szélessávú terv összeállításához figyelembe kell vennie a következőket:

• a következő két évtized regionális társadalmi-gazdasági fejlesztési célkitűzései;
• a nagy sebességű széles sávú hálózatok várható hozzájárulása e célkitűzések eléréséhez;
• a nagy sebességű konnektivitáson alapuló digitális szolgáltatások iránti kereslet;
• a szélessáv használatának megkönnyítése érdekében leküzdendő problémák;
• a szélessáv előnyei a helyi lakosok és a társadalom egésze számára.

A széles sávú rendszerre vonatkozó terv kidolgozásának támogatása – más települések és régiók összefogása és egyesítése

A széles sávú hálózatok fejlesztéséhez részletes műszaki és jogi szakértelemre van szükség, amely csak nagy erőfeszítéssel valósítható meg az egyes településeken és régiókban. Ezért alapvető fontosságú az egységes érdekek összpontosítása és a kis léptékű struktúrák leküzdése. A települési, körzeti, megyei és országhatárokon átnyúló szomszédokkal a széles sávú hálózatok tervezése és kiépítése terén folytatott együttműködés ezért döntő előnyökkel jár:

• méretgazdaságosság érhető el;
• szerződéses hatalomra akkor tesz szert, ha egyedüli kapcsolattartó pontként egységes hangon szólal meg;
• az integrált infrastruktúra megkönnyíti az optikai szál bérbeadását (a rövid, össze nem kapcsolt szakaszok helyett hosszú, folyamatos összeköttetések kínálhatók), ezáltal növelve a bevételi potenciált;
• megfizethető áron elérhető lesz a jó minőségű internet;
• tudásmegosztás a technológia és a jogi feltételek területén;
• szinergiák alkalmazása a tervezés, a finanszírozás, a kiépítés, a lízing és a hálózatüzemeltetés terén;
• az elfogulatlan szakértők által nyújtott tanácsadási támogatás kölcsönös felhasználása hozzájárul a nagyszabású projektek sikeréhez.

A beruházási igények azonosítása

A szélessávú tervnek tartalmaznia kell a régió szélessávú helyzetének piaci és infrastrukturális elemzését a beavatkozásra szoruló területek azonosítása és a várható költségek megállapítása érdekében. A legfontosabb megoldandó kérdések közé tartoznak a következők:

• a terület társadalmi-gazdasági és demográfiai jellemzőinek elemzése;
• az elkövetkező 5–15 évben (kizárólag) online nyújtandó közszolgáltatások;
• a széles sávú hozzáférés jelenlegi lefedettsége, minősége és ára;
• beavatkozás hiányában az NGN széles sávú lefedettség elérése a régióban;
• a szélessávú szolgáltatásokért folyó verseny a régióban;
• a köztulajdonban lévő és egyéb közműinfrastruktúra kombinációja;
• olyan topográfiai sajátosságok, amelyek növelik a költségeket vagy meghatározzák a technológiát, mint például a természetvédelmi területek vagy a városközpont rendkívül érzékeny területei;
• a helyi közösségek és az alulról építkező kezdeményezések szerepe a beruházásokhoz való hozzájárulásban.

A célok meghatározása

A szélessávú tervnek konkrét célokat kell meghatároznia a szélessávú lefedettségre és a régió magasabb életminőségének elérésére vonatkozóan, például:

• a nagy sebességű széles sávú hálózathoz hozzáféréssel rendelkező lakosság/háztartások százalékos aránya 2025-ben és 2030-ban;
• a szükséges infrastruktúra minősége a következő 5–15 évben;
• az új infrastruktúra korszerűsíthetősége a következő 10–20 évben.

Az érdekelt felek azonosítása és együttműködés kialakítása

Egy olyan széles sávú terv, amely megfelelő feltételeket és ösztönzőket teremt számos érdekelt fél számára a projektben való részvételhez, jobban ki tudja aknázni a régióban rendelkezésre álló erőforrásokat, kompetenciákat és eszközöket, és végső soron nagyobb eséllyel lesz sikeres.

Az érdekelt felek a következők:

• pénzügyi és intézményi partnerek;
• hálózatüzemeltetők és szolgáltatók (amelyek érdekeltek a szolgáltatások hálózaton keresztül történő értékesítésében);
• polgári szövetségek, helyi vállalkozások, lakásépítő társaságok;
• más, infrastruktúrával (különösen üvegszálas hálózattal vagy a végfelhasználóval az utolsó kilométer megtételére szolgáló összeköttetéssel) rendelkező vállalatok;
• egyéb távközlési vállalatok, amelyek hajlandóak sötétszálat bérelni, pl. 4G/5G/6G szolgáltatók;
• kábeltelevíziós szolgáltatók, szolgáltatók és minden más, felhordó hálózatot igénylő szolgáltató;
• nem távközlési vállalatok, amelyek saját szükségleteik kielégítésére sötétszálat kívánnak bérelni;
• a fejlett szociális IKT-szolgáltatások révén társadalmi előnyöket nyújtó érdekelt felek, valamint az új széles sávú hálózat legnagyobb potenciális ügyfeleinek (pl. kórházak, iskolák, idős- és szociális lakásépítő vállalatok, rendőrség, biztonság, katonaság, sürgősségi segélyszolgálatok stb.) demonstrálása;
• a magánvégfelhasználókhoz közvetlen hozzáféréssel rendelkező érdekelt felek (pl. ingatlantulajdon vagy szövetségek);
• a szabályozásért és támogatásért felelős intézményi érdekelt felek (pl. közigazgatási tisztviselők, önkormányzatok, nemzeti és uniós kormányok, nemzeti távközlési szabályozók, uniós szabályozók és támogatási szervek).

Figyelembe véve az általános társadalmi-gazdasági képet, a szélessáv-ellátottságot és az Ön régiójának szakpolitikai környezetét, négy kulcsfontosságú stratégiai döntést kell hoznia: infrastruktúra és technológia, beruházási modell, üzleti modell és finanszírozás. Az utolsó lépés egy konkrét cselekvési terv kidolgozása lenne.

További részletek és példák a széles sávú infrastruktúrával kapcsolatos beruházásokról szóló kézikönyvben találhatók.