Széles sávú internet: Alapvető üzleti modellek

Attól függően, hogy a piaci szereplők milyen szerepet töltenek be (fizikai infrastruktúra-szolgáltató (PIP), hálózatszolgáltató (NP), szolgáltató (SP)), különböző üzleti modellek merülnek fel.

Függőlegesen integrált modell

Ha egy piaci szereplő mindhárom szerepet betölti, akkor azt mondják, hogy vertikálisan integrált, és az ebből eredő üzleti modellt vertikálisan integrált modellnek (pl. nagy távközlési szolgáltatóknak) nevezik.

Az inkumbens távközlési szolgáltatók általában a passzív és aktív infrastruktúrával rendelkeznek, és szolgáltatásokat nyújtanak a végfelhasználóknak. Vannak olyan változatok, ahol az üzemeltető nagykereskedelmi szinten hozzáférést biztosít a versengő szolgáltatókhoz. Számos esetben a hatóságok vertikálisan integrált modellek alapján építettek széles sávú hálózatokat. Ez valóban nem volt ritka a városi hálózatok úttörő éveiben.

Egyes esetekben, különösen, ha a vertikálisan integrált szereplő jelentős piaci erővel rendelkezik, a szabályozás előírja, hogy a hálózathoz való hozzáférést passzív vagy aktív szinten kell megnyitni a versenytársak számára. Ebben az esetben a hálózat tulajdonosa úgy tervezi meg a hálózatot, hogy saját szolgáltatásait nyújtsa, és a hálózat kialakításával összeegyeztethető formában hozzáférést biztosít versenytársai számára. Bár az inkumbensek néha ezt a modellt „nyílt hozzáférésnek” nevezik, ez valójában egy vertikálisan integrált modell, amely szétválasztással rendelkezik (akár fizikai rétegben, az úgynevezett helyi hurok átengedése (LLU), akár az aktív réteg, az úgynevezett bitfolyam-hozzáférés).

Csak nagykereskedelmi hálózati modell

Ha a szerepek elkülönülnek, akkor csak nagykereskedelmi hálózati modellről beszélünk. A kizárólag nagykereskedelmi hálózatban az infrastruktúra minden piaci szereplő számára egyenlő feltételek mellett áll rendelkezésre. Ez különböző formákat ölthet attól függően, hogy a hálózat tulajdonosa egyedül a PIP-szinten vagy az NP szintjén működik-e. Ha a hálózat tulajdonosa csak a PIP szintjén vesz részt, a hálózat tulajdonosa úgy dönt, hogy a magasabb rétegeket a piaci szereplőkre hagyja (verseny a piacon), vagy a NP szerepét egy adott időszakra (verseny a piacért) egy piaci szereplőre bízza azzal a feladattal, hogy végfelhasználói összeköttetést biztosítson a versenytárs szolgáltatók számára.

Következésképpen a kizárólag nagykereskedelmi üzleti modellek három változata azonosítható:

• Passzív rétegű nagykereskedelmi (passzív rétegű nyílt modell (PLOM) néven is ismert)
• Aktív rétegű nagykereskedelmi (az Active-Layer Open Model (ALOM) néven is ismert)
• Csak közvetített nagykereskedelmi (háromrétegű nyílt modellként is ismert (3LOM))

Passzív rétegű nagykereskedelmi modell

Ebben a modellben egy jogalany (pl. hatóság, helyi szövetkezet vagy magánbefektető, a választott befektetési modelltől függően) passzív infrastruktúrát épít és működtet, hogy tisztességes és megkülönböztetésmentes feltételek mellett valamennyi piaci szereplő rendelkezésére álljon. Ez a szervezet a passzív infrastruktúrát közvetlenül vagy szabványos beszerzés útján telepíti a piacra, amely mélyépítési és hálózatkiépítési vállalatokból áll, de nem távközlési szolgáltatókból. A PIP megtartja a passzív infrastruktúra tulajdonjogát, és működteti és karbantartja az üzemeltetést és a karbantartást.

Egy ilyen modellben a széles sávú hálózat passzív szinten nyitott, és az egymással versengő üzemeltetők, például az integrált hálózat- és szolgáltatók, illetve a szolgáltatók számára összeköttetést értékesítő nyílt hozzáférésű hálózati szolgáltatók közvetlenül fizikai kapcsolatokon keresztül férnek hozzá a végfelhasználókhoz.

Aktív rétegű nagykereskedelmi modell

Ebben a modellben egy entitás telepíti és működteti a passzív és aktív réteget (ezért integrált fizikai infrastruktúra és hálózati szolgáltatóként működik). Ez a gazdálkodó egység aktív berendezéseket helyez el valamennyi hozzáférési csomópontban, és nyílt, üzemeltetősemleges hálózatot hoz létre, amelyen keresztül valamennyi szolgáltató valamennyi végfelhasználónak nyújthatja szolgáltatásait.

Ennek a modellnek a fő különbsége a csak passzív rétegű nagykereskedelmihez képest az, hogy az egyik entitás felügyeli az aktív berendezések telepítését minden hozzáférési csomópontban. Ez egyrészt csökkenti a szolgáltatók szabadságát saját hozzáférési hálózatuk megtervezésében, másrészt megkönnyíti és olcsóbbá teszi a szolgáltatások nyújtását a hálózat valamennyi végfelhasználója számára.

Közvetített nagykereskedelmi modell

Az úgynevezett közvetített nagykereskedelmi modellben (vagy háromrétegű nyílt modellben, 3PLOM) a PIP, az NP és az SP szerepei kifejezetten elkülönülnek egymástól. Ebben az esetben a hatóság ugyanolyan szerepet tölt be, mint a passzív rétegmodellben, de az aktív rétegben az NP-szerepet beszerzés útján külső jogalanyhoz rendelik. Ez a harmadik fél NP ezért közvetítőként működik (ezért a modell neve) azáltal, hogy aktív berendezéseket helyez el minden hozzáférési csomópontban, és csak nagykereskedelmi, üzemeltetősemleges hálózatot hoz létre. A független szolgáltatók aktív rétegű hozzáférést kapnak, jellemzően azáltal, hogy berendezéseiket központi helyen helyezik el, hogy szolgáltatásaikat valamennyi végfelhasználó számára biztosítsák. A szolgáltatók viszont a közvetített modellt nagyon hasonlónak tekintik az aktív rétegmodellhez. A hálózattulajdonosok (PIP) szemszögéből a közvetített modell hasonló szintű elkötelezettséget és technikai szakértelmet igényel, mint a passzív rétegű modell. A közvetített nagykereskedelmi modell ezért jó választás lehet a gyéren lakott területeken működő kisebb hálózatok számára.

Az üzleti modell kiválasztása

Részvételük szintjétől függően a hatóság többé-kevésbé beleszólhat az üzleti modell meghatározásába. A demográfiai, kereskedelmi és kulturális feltételek szintén szerepet játszanak a modell kiválasztásában. Általánosságban elmondható, hogy egy olyan üzleti modell, amely minden érdekelt fél számára lehetővé teszi a mindenki számára előnyös helyzetet, növeli a projekt sikerének esélyét. A folyamatban megválaszolandó kérdések közül néhány a következő:

• Hogyan oszlik el a népesség? A városi területeken kívül a passzív réteg nagykereskedelme általában nem ajánlott.
• Jelentős számú infrastruktúrával rendelkező és már szolgáltatóként tevékenykedő üzemeltető támogatására irányuló terv? A vertikális integráció lehet az egyetlen reális lehetőség. Az állami támogatásokra vonatkozó szabályokhoz kapcsolódó hozzáférési kötelezettségeket végre kell hajtani.
• Van-e elegendő technikai hozzáértés a hatóságon belül ahhoz, hogy betöltse az NP szerepét? Van-e elegendő méretgazdaságosság? Egy aktív rétegű nagykereskedelmi modell optimális lehet.
• Vannak-e olyan piaci szereplők, akik részt vesznek az NP szerepkörében? Fontolja meg a csak nagykereskedelmi modell közvetített változatát.

További részletekért lásd a Szélessávú Befektetési Útmutatót.